Ismét offenzívát indított Azerbajdzsán az elvileg hozzá tartozó, de facto azonban a helyi örmény többség által irányított Hegyi-Karabah ellen. A konfliktus gyökerei mintegy 30 évre nyúlnak vissza, megoldás pedig azóta sem mutatkozik, minthogy legutóbb 2020-ban is fegyveres konfliktus tört ki. Akkor Azerbajdzsán fontos területeket szerzett vissza az Örményország által támogatott Hegyi-Karabahtól, azonban a konfliktust érdemben nem sikerült nyugvópontra juttatni. Magyarország számára mindez azért is különösen érdekes, mert a régió két országával, Azerbajdzsánnal és Georgiával is nagyívű energetikai megállapodásaink vannak.
Azerbajdzsán újabb offenzívát jelentett be a szakadár Hegyi-Karabah térségében, ami egy jelentős eszkalációt jelent a legutóbbi, 2020-as fegyveres konfliktus óta tartó hidegháborús helyzethez képest. A dél-kaukázusi nemzet védelmi minisztériuma keddi közleményében azzal indokolta a döntést, hogy „helyi terrorellenes tevékenységet” indítanak a „nagyszabású provokációk elfojtására” az etnikai többségben lévő örmények által ellenőrzött területen.
Az intézkedések részeként az örmény fegyveres erők alakulatainak frontvonalbeli állásait és mélyreható, hosszú távú lőállásait, valamint harci eszközöket és katonai létesítményeket cselekvőképtelenné teszik nagy pontosságú fegyverekkel
– áll a közleményben. Az Azerbajdzsán és a nemzetközösség által el nem ismert állam de facto fővárosában, Sztyepanakertben kedden légiriadót tartottak. Mint ismert, a 2020-as konfliktus jellemzője volt a drónok, valamint a nagy hatótávolságú nehéztüzérség kiterjedt használata.
Hikmet Hajiyev, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök külpolitikai tanácsadója a Politicónak nyilatkozva azt mondta, hogy a „cél a katonai infrastruktúra semlegesítése”, és hozzátette, hogy a helyi örmény lakosságot SMS-ben értesítették a „terrorellenes akciókról”. Arra kérték őket, hogy maradjanak távol a legitim katonai célpontoktól – mondta Hajiyev.
Emlékezetes: Örményország és Azerbajdzsán 2020-ban véres háborút vívott Hegyi-Karabah miatt. Az Oroszország által közvetített tűzszüneti megállapodás azóta összeomlott, az azerbajdzsáni erők pedig átvették az irányítást az egyetlen be- és kivezető út felett – blokkolva a humanitárius segélyt –, és „etnikai tisztogatásra” való figyelmeztetést adtak ki. Akkor az azeri hadsereg a terület mintegy 35 százalékát tudta elfoglalni, azonban az eszkalációs kockázat és a nagyhatalmak nyomására béketárgyalásokba kezdtek.
Miért érdekes ez nekünk?
Még 2022-ben stratégiai nyilatkozatot írt alá Orbán Viktor és Irakli Garibasvili, Georgia miniszterelnöke. A megállapodás részeként Georgia támogatja Magyarország keleti irányú energiabeszerzését egy nagyszabású projektben, amelynek részeként kialakulóban van egy olyan energetikai vállalkozás, amelynek keretei közt Magyarország Georgián és Románián keresztül importálna villamos energiát Azerbajdzsánból. A kormányfő szerint ezzel enyhíteni lehetne az ország gázfüggőségét. A projekt egyébként az EU tetszését is elnyerte, Ursula von der Leyen korábban úgy nyilatkozott róla:
A Fekete-tenger keleti és nyugati partja, Románia és Georgia között kiépítendő, Azerbajdzsánból Magyarországra és az Európai Unióba zöld villamos energiát szállító vezeték nemcsak az orosz fosszilis energiaforrásokkal szemben jelent alternatívát, hanem a tiszta, hozzáférhető és biztonságos, megújuló energiaforrásokra épülő jövőt is szolgálja.
Emellett a másik diverzifikációs vonal, az azeri gáz szempontjából is kérdéses az eszkaláció mértéke. Mint ismert, a magyar MVM CEEnergy és az azeri SOCAR júniusban aláírt megállapodása alapján 100 millió köbméternyi földgáz érkezik Magyarországra Azerbajdzsánból, amelyet az azeri fél még az év végéig leszállít. Szijjártó Péter Bakuból közzétett bejegyzésében hangsúlyozta: a magyar energiaellátás biztonsága ezzel tovább nőtt.
A diverzifikáció lényege nem a földrajzi függőségek felcserélése, hanem minél több újabb forrás bevonása a biztonságos ellátás garantálása céljából. Mi pedig pontosan ezt tesszük, a most meginduló szállítás alapja lehet egy hosszú távú gázvásárlási szerződésnek, amelynek keretében akár évente 2 milliárd köbméter földgáz is érkezhet hozzánk a Kaukázusból
– fogalmazott Facebook-oldalán a miniszter.
Legutóbb mindössze hat hétig tartott a háború, a nagyhatalmak pedig a tárgyalásos megoldás fontosságát hangsúlyozták. Akkor az azóta háborús agresszornak számító Oroszország közvetítésével született fegyvernyugvás Azerbajdzsán és Örményország között, és Karabahba orosz békefenntartó erőket vezényeltek, ám a vereség miatt Örményországban belpolitikai válság alakult ki. Örményország soha sem nyugodott bele teljesen a vereségbe, az örmény belpolitika egyik legfontosabb napirendi pontja pedig továbbra is Hegyi-Karabah maradt.
Fotó: MTI/EPA/Örmény védelmi minisztérium
Z
2023-09-20 at 07:04
Jogi, már megint szagértesz és nagyot ugrottál az árnyékra. Elemezd újra a PG által leirt mondatot: Elvileg a nemzetközileg elismert határokért küzdenek Ukrajnában, akkor most miért nem nyugszanak bele a nemzetközileg elismert Azeri határba? Na jógi itt arról van szó, hogy a szarkeverö usákok a szájuk ize szerint döntik el, hogy milyen nemzetközileg elismert határokért verik mások fejét a falba meg melyikért nem. Tehát itt az amerikaiak kétkulacsos politikáját kritizálták finomabb hangnemben, nem pedig arról, hogy ki mit tart közülünk jogosnak meg nem jogosnak. És ezt egy kérdés formájában fogalmazták meg. Én még hozzátenném azt is, hogy az usákok szarkeverését már az is bizonyitja, hogy minden ilyen dolgukat ahol nagyban keverik a szart, a saját határaiktól több ezer kilóméterre teszik már évtizedek óta. Kivétel volt amikor anno még ök loptak területeket Mexikótol. Persze itt joga van mindenkinek irni amit akar, még nem vagyunk olyan mint a nyugat, csak akkor ne siránkozz, hogy elküldenek a sunyiba azzal, hogy már megint baromságokat hadoválsz össze.
Yoggi
2023-09-19 at 17:04
@PG
“Elvileg a nemzetközileg elismert határokért küzdenek Ukrajnában, akkor most miért nem nyugszanak bele a nemzetközileg elismert Azeri határba?”
Érdekes a felvetésed.
Felállva, őrjöngve szurkolsz az oroszoknak, hogy elvegyenek egy olyan területet, ami de jure Ukrajna része, de orosz többség lakja.
Majd most felállva, őrjöngve háborogsz azon, hogy Örményország adja fel/vissza azt a területet, ahol ugyan egyértelmű örmény lakossági többség van, azonban de jure Azerbajdzsán része.
Teljesen logikus és ésszerű az esetleírásod.
Azt még elfelejtetted leírni, hogy azonnal tűzszünet és béketárgyalások!
Ugye nem kettős mércével kezdted szemlélni a világot a féktelen Amerika gyűlöleted következtében?
PG
2023-09-19 at 16:42
Az egész mögött az USA mesterkedése van. Az USA uszítja a mindig lázongó örményeket. Mivel neki érdeke a háborúk kiterjesztése. Elvileg a nemzetközileg elismert határokért küzdenek Ukrajnában, akkor most miért nem nyugszanak bele a nemzetközileg elismert Azeri határba?
Egyébként kár a kereszténység mögé bújni, mert az USA fütyül erre. Különben a környéken muzulmán országok sora van.
Patkó Marci
2023-09-19 at 16:34
Az örmény liberálisok erőltetik az erőszakos Karabah politikát és a katasztrofális Nyugat barátságot.
https://www.youtube.com/watch?v=HGb3NvrnNS0
Baktria
2023-09-19 at 16:07
Az örmény elnök a szivárvány-globalista NGO-k, ál-civil szervezetek juttatták hatalomra. Sorosék fogságban vergődik Örményország, ezért az oroszellenes, öngyilkos politizálás. Most ugyanezek Grúziában is szeretnének Majdant csinálni.
sorry
2023-09-19 at 15:22
Nagyon sajnálom, hogy kitört a háború közöttük. Gyorsan meg kéne egyezni, mielőtt elfajul és az örmények hatalmas vérveszteséget szenvednének el. Az azeriakért is kár, de ők csak többen vannak és az örmények szinte maguk vannak. Amerika nem fog szaladni az ő megmentésükre.
Római jogász
2023-09-19 at 14:57
Kérdés, hogy az örmények tanultak-e a korábbi (némrégi) harcokból, és nem engedik kilövetni a tankjaikat az azeriek által használt török drónokkal??
Egyébként nem értem az azerieket: Iránban majdnem kétszer annyi azeri él, mint amennyi magában Azerbajdzsánban, úgyhogy nem az örményeket kéne basztatnia, hanem a perzsákat, hogy egész Azerbajdzsán tartományt csatolják hozzájuk (nem elírás az ‘Azerbajdzsán tartomány’, mert Iránnak ezt az északi gyakorlatilag 100%-ban azeriek által lakott területét tényleg így hívják Iránon belül).
Hegyi-Karabah meg mára szintén 100%-ban örmények által lakott. Inkább egy folyosóról kéne megegyezniük, hogy az azerieknek legyen közvetlen kapcsolata a Nahicseván-i exklávéjukkal.
Gokhlayeh
2023-09-19 at 14:55
chatillon r2023-09-19 at
Oroszország nem fog beavatkozni. Legutóbb se tette, csak békefenntartókat küldött a villongások végén. Azok se csináltak semmi érdemlegeset, panaszkodtak is az örmények miatta.
Most meg nagyon nem is “ér rá”, valamint alig egy hete rúgta össze a port Örményországgal, mivel az USA csapatokkal gyakorlatozik.
Azerieknek ez kapóra jön.
U2
2023-09-19 at 14:10
Kiváncsi vagyok Ka ka dura.
Mit reagál egy muzulmán állam agressziójára egy keresztény állammal szemben…
2
2023-09-19 at 14:03
Ménem a dagadtat küldik békéltetőnek? Egy rozsdás baltában lefogadom hogy sikerrel járna!
chatillon r
2023-09-19 at 13:57
karabah azeri területnek számít de Azerbajdzsánnak és a mögötte álló Törökországnak vigyáznia kell, hogy ne feszítsék túl a húrt, mert ha nagyon elengedik magukat be fog avatkozni Oroszország és különösen Irán. másrészt az EU és az USA is az örményekkel szimpatizál. ezért nem árt ha tudják hol a határ, mert ha túltolják visszájára fordulhatnak a dolgok. az ukrán háború miatt most sokan le vannak kötve, de ez nem jelenti azt, hogy mindent eltűrnek. pláne nem Irán