Sólyom Ildikó színésznő családját többszörösen tönkretette a kommunista diktatúra. Hithű kommunista apját felakasztatták, feleségét internálták, gyermekeit kitelepítették. Sólyom Ildikót egy ideig egy vidéki istállóban nevelte nagymamája, felküzdötte magát színésznőnek, de a sztálinista Gobbi Hilda, Péter Gábor jóbarátja személyes ellenségként kezelte. Előbb a színházból üldözte el, majd valószínűleg tőle indult az a pletyka, miszerint a fiatal Sólyom Ildikó Czinege Lajos szeretője, aki villát építtetett neki. A “legszebb”, hogy Gobbi ekkoriban már abban a villában éldegélt, amelyet Nagy Imre halála kivégzése után utaltatott ki magának… Bár a Sólyom Ildikó elleni rágalomból semmi sem volt igaz, az ígéretes pálya kettétört. A színésznő később a Magvetőnél próbálta kiadni a család tragédiáját megörökítő művét, a kiadó vezetője, az egykori katpolos Kardos György természetesen nem jelentette meg. A kommunista polip és csápjai, avagy egy család megtörésének története.
„Már főiskolás éveim alatt többször kaptam tanácsot – nem pályatársaktól, hanem civilektől –, hogy válasszak más foglalkozást […] Nevezetesen azt, hogy nem lesz túl jó, ha én túlságosan szem előtt leszek – nyilatkozta Sólyom Ildikó színésznő egy a nyolcvanas évek végén megjelent interjúban. – Nyilván a politikának is kellemetlen voltam ilyen családi háttérrel, ilyen múlttal. Hiszen, úgymond, 1956 után mindent >tisztába tettek< […]
Soha nem akartam politizálni, dehogyis akartam! Mégis megkaptam egy amúgy köztiszteletben álló idős kolléganőmtől: >Azért, mert az apádat felkötötték, még nem jár neked főszerep!< Sőt, előadás előtt, hogy kellőképp jó formában lépjek színpadra megjegyezte csak úgy mellékesen: >Tudod, ki az igazi mártír ebben az országban? Péter Gábor, az a mártír!
[…] Ez a József Attila színházi éveim alatt történt”.
Bár az interjú szerzője akkor még nem merte leírni Sólyom „jóakarója” nevét, nem titok, hogy az 1988-ban elhunyt Gobbi Hildáról volt szó. Az „első és utolsó magyar kommunista”, ahogyan egy két éve megjelent portré címében nevezték, vagy ahogyan az Erdélyi Naplóban fogalmaztak tavaly: „Gobbi Hilda: egy nő, aki úriember volt”. (Ezen azért a zseniális és közismerten leszbikus Gobbi is jót röhögött volna: kommunista igen, de úriember?).
Ennél azért fogalmazhatunk karcosabban is: Gobbi ahhoz a sztálinista, megrögzötten szélsőséges társasághoz tartozott, amelyhez neves pályatársát, a megtorlást követelő Major Tamást is odasorolhatjuk, nem beszélve a színésznő kedves barátnőjéről – a pletykák szerint annál is több –, Simon Jolánról, aki Rákosi Mátyás titkárnőjeként és Péter Gábor feleségeként is beírta magát a történelmünkbe. Ha Gobbi kommunista volt, akkor az ő kommunizmusába is sok minden belefért, például az, hogy 1956 után beköltözzön a felakasztott Nagy Imre egykori budai villájába, miután a mártír miniszterelnök lányát éppen kitelepítették onnan. (Persze Nagy Imre is csak a második világháború után költözött oda, majd 1952-ben államosították az épületet.)
Ha már kitelepítés. Sólyom László vezérőrnagyot, a kommunista ellenállás ismert katonatisztjét 1950-ben tartóztatták le, majd végezték ki koholt vádak alapján. Még azt sem adták meg neki, hogy katonaként legalább agyonlőjék, ehelyett felakasztották, majd jeltelen sírba tették.
A koncepciós ügy irányítója Péter Gábor egyik legjobb, megbízhatóbb embere, Janikovszky Béla alezredes volt, akiről tanulmányban és cikkben is megírtam, hogyan záratta elmegyógyintézetbe első feleségét, hogy aztán elvegye Janikovszky Évát.
Bár Sólyom Lászlót 1954-ben, a Sztálin halála utáni „újragondolás” jegyében az alapvádak alól felmentették, teljes rehabilitálása csak 1990-ben történt meg. Sólyom családját – feleségét és gyermekeit, Ildikót és Lászlót – pedig a katonatiszt kivégzése után kitelepítették, az asszony Kistarcsára internálták. A gyerekek egy andornaktályai istállóba kerültek, ott nevelte őket a nagymamájuk. Lászlóból rendező, Ildikóból színésznő lett, a hatvanas években már a József Attila Színház nagy ígérete volt, itt került összetűzésbe Gobbi Hildával.
Bár a cikkek és visszaemlékezések szerint eleinte még a színésznőnek zseniális Gobbi is elismerte tehetségét, később kapcsolatuk nagyon megromlott, ekkoriban tette Gobbi a fent idézett megjegyzéseket, és elérte, hogy Sólyom elhagyja a színházat. Ha minden igaz, Gobbi más módon is utánanyúlt (persze lehet, hogy nem ő volt, de azért elég valószínű):
„Történt pedig, hogy a rádió pagodájában felvételre várakozva megszólította egy József Attila színházbeli kollégája: – Na, hallod, jól magadra dühítetted az öregasszonyt. Azt meséli, hogy te megtámadtad őt becsületében, lefasisztáztad, de ő ezt nem tűri, eltipor téged a szakmában. Ez idő tájt jelent meg a Der Spiegel száma harsány címmel: Die schöne Ildikó…” – írta erről Párkány László néhány éve a Magyar Nemzetben.
A piacvezető német lap lejárató cikke szerint a fiatal színésznőnek Czinege Lajos honvédelmi miniszter építtetett hatalmas budai villát. Kit érdekelt, hogy egy szó sem volt belőle igaz?
A kommunista diktatúrának nyilván roppant kellemetlen volt a rágalom, a Magyarországra érkezett példányok javát bezúzatták, de a métely hatott.
Sólyom Ildikó ráadásul hiába akarta beperelni a lapot, a politika ezt nem engedte, más se hiányzott mint Czinege nevének említése. A színésznő visszaemlékezése szerint ekkoriban tört ketté a pályája.
„Egy bizonyos időponttól korábbi foglalkoztatottságom, tv-, film-, rádiós és színházi szerepeim megszűntek. S végül eltávolítottak abból a színházból, ahol otthonomat, igazi munkahelyemet reméltem. […]
Jó kis módszer ez… És még panaszkodni sem lehet, az asztalt sem verheted, hiszen mindez megfoghatatlan.
[…] És mivel munkát nem adtak, volt időm írni, s hogy emberileg ott tartok, ahol ma, nekik köszönhetem. […] Azoknak, akik meg akartak szüntetni. A pályámon, az életben is.”
Sólyom Ildikó – ahogyan szegény Hajnóczy Péter Az elkülönítő kibővített kéziratát – a Magvetőnél akarta megjelentetni családja és saját sorsát bemutató művét, annál a kiadónál, amit akkoriban még Kardos György, a Katpol egykori állambiztonsági tisztje vezetett. A dörzsölt és sáros Kardosnak nyilván eszébe sem jutott a kiadás. Sólyom Ildikó valószínűleg nem ismerte a kifehérített kultúrkáder múltját, és nyilván arról sem tudott, hogy 1950-ben éppen Kardos barátja és akkori katpolos beosztottja, Berkesi András hallgatta ki édesapját. Az a Berkesi, akit később sikeres íróként, lektűrszerzőként ünnepelt az ország, és aki akkor is korábbi főnökének, Kardosnak dolgozott – a Magvető szerkesztőjeként. Förtelmes múltjáról itt írtam.
A történetet az teszi igazán aljassá, hogy a Kardos Magvetője színleg „lelkes fogadtatásban” részesítette Sólyom Ildikó memoárját (Megtörténhetett?), de később még visszaszerezni is nehéz volt a kéziratot. Miután a színésznő később monodrámát írt belőle, 1988-ban már meg merte jelentetni egy szegedi kiadó. Kardos addigra már halott volt, Berkesi még a rendszerváltás után újabb és újabb sikerkönyvekkel jelentkezett.
A legszebb az egészben, hogy Sólyom Ildikó később is hiába kérte a Spiegeltől a rágalom utáni helyreigazítást, a német lap elévülésre hivatkozva ezt visszautasította, majd felajánlott tizenötezer márka fájdalomdíjat, amit a színésznő – érhető okokból – nem fogadott el. A rágalmat így szinte lehetetlen lemosni:
„Két évvel ezelőtt – jó két évtizeddel a Spiegel-cikk megjelenése után – meg akartak hívni egy történész-irodalmár kongresszusra az Egyesült Államokba. A meghívásokról intézkedő rendezőbizottság ülésén felállt egy férfi, és azt mondta: >Annak a Sólyom Ildikónak, aki lejáratta magát azzal, hogy Czinege Lajos szeretője lett, semmi keresnivalója nincs a rendezvényen.< Erre néhányan, kik olvasták a könyveimet és személyesen engem ismernek, felszólaltak, kijelentve, hogy mindez rágalom. A férfi erre azt válaszolta – és az ő logikája szerinti érvelése jogos volt: ha nem lett volna mindez igaz, akkor Sólyom Ildikót a rendszerváltás óta már rég megkövették volna.”
De akkor mit gondoljunk Gobbi Hildáról? Vajda Tibor műfordító, akinek anyját keresztanyjával, Bajor Gizi színésznővel együtt ítélték el egy koncepciós perben, ezt írta a Bajoréknak állítólag segítő Gobbiról:
„Hilda, Péter Gábornak még az illegalitás idejéből társa, most barátja és telekszomszédja, aki ’56 után elfogadta a párttól Nagy Imre egykori villáját az Orsó utcában, és haláláig abban lakott, és aki még jóval ’56 után is szenvedélyesen védelmezte a szörnyeteg ÁVO-s vezért, gyermekien naiv, csupa szív, érzelmi kommunista volt. Őszintén hitt egy eszményi társadalom lehetőségében, aminek megteremtéséhez bizony néha drákói eszközökre is szükség van, és tévedések sajnos előfordulnak, hiszen emberek vagyunk.
Körülbelül ennyi volt a filozófiája. Sztálin halálakor két ember szemében láttam igazi könnyeket: az egyik Gobbi Hilda volt. A másik Déry Tibor.”
Elég barátságos értékelés, maradjunk annyiban. Őszinte, eszményi, igazi – a szokásos manipulatív jelzők.
Azt azért legalább a színésznő javára írhatjuk, hogy halála után végrendelkezése szerint eladták a 164 négyzetméteres (!) öröklakást, és az értékéből díjat alapítottak a színészek számára. Így legalább visszaadta azt, amihez Nagy Imréék, majd ő is sötét körülmények között jutott hozzá.
Említettem, hogy Sólyom Lászlót és társait végül 1990-ben rehabilitálták. „A tárgyaláson dr. Keviczky Pál hadbíró alezredes teljes terjedelemben ismertette Sólyom Lászlónak a bírósághoz írt levelét. A mártírhalált halt tábornok fia többek között azt kérte, hogy a még életben lévő szereplőket: Péter Gábort, Úszta Gyulát,- a per egyik ülnökét, Berkesi Andrást, Illy Gusztáv altábornagy vallatóját, és dr. Jávor Ivánt, a per hadbíróját, ha nem is vonják felelősségre, legalábbis szembesítsék szörnyű tettükkel.”
Ugye nem csak én gondolom azt, hogy végül ez sem történt meg?
Fotók: MTI, ill. Fortepan.hu
Etel
2020-01-16 at 20:53
Szabó Istvánnak nem kellett messzire menni a mefisztoi jellem bemutatásaert, de kellett a Brandauer, mert hogy nézett volna ki Gobbival vagy Majorral, tuti hogy nem kap Oscart, de még jelölést sem.
Benedek Károly
2019-03-31 at 20:13
https://m.origo.hu/kultura/20190317-soos-imre-portre.html?pIdx=4
@
Soós Imre is megérne egy misét.
Sztankay Ádám nagyon szép cikket írt
SOÓS IMRÉRŐL.
De kihagyott egy nagyon fontos tényt, amitKÓTI ÁRPÁD, kiváló színművész mesélt el halála előtt 2-3 évvel.
Sztankay leírja, hogy Soós utolsó éjszaka a feleségét és a társaságot otthagyja a Déryné presszóban. Kóti mesélte, hogy egy barátjával találtak rá egy zuglói kocsmában. Magukkal vitték a kollégiumba. Soós kérte, korán keltsék, mert beidézték a rendőrfőkapitányságra. Kóti szerint megkínozták, agyonverték, s az “öngyilkosság” megrendezett volt. Sztankay említi az ávós besúgót, Soós rendszerkritikáit. Akár ezekről is kehet nyom az akták között.
Szőke ciklon
2019-03-11 at 10:55
Mélységesen elkeserítő, hogy milyen hazug világban kellett felnőni a korom belieknek. Semmi sem volt igaz, amivel minket etettek? Mi, tudatlanok, tájékozatlanok meg elhittünk mindent, bűnösnek láttuk, akit bűnösnél láttattak, és hősnek, akit hősnek állítottak be. Most, hogy szép lassan lehull a lepel a gaztettekről, gazemberekről, még elkeserítőbb, hogy a gazemberek leszármazottai, az elfuserált rendszerváltásnak is nyertesei lettek. Mi, közemberek pedig vödörből a csöbörbe estünk, mert az EU tagállamának lenni nem sokkal jobb, mint a Varsói Szerződésnek.
Benedek Károly
2019-03-03 at 20:22
Az egész kultúra a kezükben van, tiltanak, tűrnek és támogatnak.
Lásd: NFA, MMA, MTA, Pröhle, L.Simon, a két Fekete és a többiek stb.
fóka
2019-03-03 at 19:51
Azért az durva, hogy különféle pártokba tömörülve még most is ők és leszármazottaik fújják a passzátszelet, a szélsőbalos szerkesztőségekkel együtt, és nem tudunk tenni ellenük igazából semmit.
Nagyon sok embert becsapnak sajnos. (mint mindig)
Pálmimi85
2019-03-03 at 17:59
Én úgy tudom, hogy az elnök Sólyom László alkotmánybírónak semmi köze nem volt a kivégzett Sólyom Lászlóhoz, csak a nevük egyezett… Gobbi és Major is rohadt komcsik voltak, de sajnos nagyon jó színészek. Nehéz kiválogatni így a trágyát a magtól. De azért hiszem, hogy ezen emberek esetében a történelem nem a színészi tehetség miatt fog rájuk emlékezni.
Netta
2019-03-03 at 18:37
Valóban igaz, hogy csak névrokonság.
Ildikó fivére az MTV rendezőoperatőr főmunkatársa volt. Lehet, még mindig dolgozik valahol.
sigula
2019-03-03 at 17:20
Benedek Károlynak:
Gobbi igaz, hogy hithű komcsi volt, de nem alakította a politikát(az Ön által említett funkcióban inkább megbízható kirakatember, “hasznos idióta” volt.)
Kevés számú pozitív közéleti cselekedetei között volt a Bajor Gizi színészmúzeum alapítása. Amikor édesanyám elvitt a múzeumba, Gobbi Hilda éppen ott volt (mondják/mondták szabadidejében gyakran üldögélt ott)és rögtön megszólított minket, figyelmünkbe ajánlva a Nemzeti Szinháznak az előtérben látható makettjét, hogy milyen míves épület volt és nagy kár volt érte. Érzelmi töltet volt benne. Emlékezhetünk arra is, hogy még gyűjtés is volt az új Nemzeti Szinház építésére, amelynek hangos támogatója volt, más kérdés, hogy a párt nem gondolta komolyan (nem is a párt hanem a Hazafia Népfront – Pozsgai Imra – égisze alatt ment) és a rendszerváltásban el is tünt az összegyűjtött pénz.
Török Judit
2019-03-03 at 18:33
Egyszer egy emléktábla avatás után egy szűk társasággal együtt egy teljes délutánt tölthettem egy asztalnál Sinkovits Imrével. Szinte csak róla mesélt, hogy Gobbinak mekkora hatalma volt, hogy milyen sokat ártott személyeknek, az egész szakmának.
S. Ildikó esete a példa rá, hogy milyen messzire nyúlt a keze. Nem csak őt tette tönkre. A hozott linkbe belenéztem. Nos, a 70. születésnapi gála a megalázkodás és a Stockholm-szindróma mintapéldája. Major és Gobbi élet-halál ura volt, s egymással is rivalizáltak.
Katalin
2019-03-03 at 19:35
Igen kötelező volt a hóvégi fizetésnél venni az úgynevezett téglajegyet!
Jól emlékszem mennyit káromkodtam miatta mert hiányzott abból a kevésből ami maradt a konyhapénzből! Jól tudták hol lehet érzelmileg hatni és ugyanakkor szilenciumot inteni. Nem lehetett semmilyen kritikát sem megfogalmazni.
Netta
2019-03-03 at 19:50
Ez szó szerint így volt, Katalin!
És most ezek óbégatnak cenzúrát meg kényszer szilenciumot.
Gáspár Anett
2019-03-03 at 20:19
Nem volt kötelező. Sokan vettek, mert szívügyük, nemzeti ügy volt
a Nemzeti Színház. Megengedték, mert ez is levezető szelep volt:
érezd úgy, mintha csak a pénzen múlna egy új Nemzeti Színház felépítése.
Ennek motorja Gobbi volt és nem Pozsgai.
apro_marosan_petergabor
2019-03-03 at 17:18
Érdekes, milyen hosszú idő telt elt Gobbi viselt dolgainak kitárgyalásáig.
Vajon miért?
Katalin
2019-03-03 at 19:31
Mert még mindig a hatalomban vannak azok akiknek érdeke a védelme. Itt nem az Állam vezetésről beszélek, hanem a tényleges hatalmat gyakorlókról. Sok évtizednek el kell telnie, hogy megváltozzanak az igazán fontos dolgok!
gyozo2018
2019-03-03 at 19:57
Bizonyos levéltári dobozok, szerintem, még mindig zárolva.
Túl sok szál futhat még a mai napig is.
Amúgy kamasz koromban, a 70-es években is közszájon forgott,
hogy milyen vircsaftokat rendezett a Gobbi-féle társaság,
meg hogy iszik, mint a kefekötő, és mekkora nagy hatalmat
gyakorol a színházi életben.
Lehet, hogy Gobbi valamelyik szerelme féltékeny volt Sólyom Ildikóra,
azért üldözte ki a pályáról. Sosem lehet tudni.
De én is arra voksolok, hogy leginkább az zavarta, hogy
élő tanút kell látnia nap mint nap.
Lehet, hogy a hóhér szomszédja utasítására, kérésére követte el
az aljasságot Sólyom Ildikóval szemben.
Piszematyi
2019-03-03 at 15:40
Egy újabb bizonyíték arra, hogy a zsidók mindig is gyűlölték (féltékenységből) a magyarokat! És milyen jól megéltek (ahogyan ma is!) belőle! Még jó, hogy a rusnyaság buzi volt, s nem szaporodott! Büdös bolsevik, Major Tamással együtt!
Kopócsy Judit
2019-05-05 at 13:58
Csakhogy sem Major,sem Gobbi nem voltak zsidók. Kompenzálók voltak,úgy néz ki.
Theo
2019-05-06 at 00:24
Úgy nézett ki, mint Golda Meir….
Chubby
2019-03-03 at 15:25
Vezérezredes, altábornagy… azt a fűzfán fütyülőjét! Egy lógós, katonaszökevény hadnagy. Átáll az ellenséghez, majd segít Budapest rendőri tisztogatásaiban. Vajon mit várt ennyi árulásért, Pulitzer-díjat?
A lánya meg… hagyjuk! Nem tud meghatni egy exhibicionista komcsikhoz dörgölőzése. Az apját felkötötték – mit várt? Hagyjuk már! A hősök nem itt voltak. Ez csak az árulók önfényezése. Egy szó is sok a szégyenükre. Megnyugtató, hogy azt kapták hálaként a komcsiktól, amit az osztályidegen, reakciósok (?) büntetésből. A sorsnak van humora. És még ma is ezek írják a történelmet. Még mindig őket dicsőítik. Az árulókat és a kollaboránsokat. Egyszer még eljön a tisztességes katonák ideje is.
Esvány
2019-03-03 at 17:03
Mosd le a billentyűzetedet! Igen mocskos.
zolatiguszti
2019-03-03 at 20:11
1908-ban született.1923-27 Ludovika akadémia.1931 Tüzér hadnagy, sikeres felvételi a hadi akadémiára.
1941-ben kérte leszerelését megromlott egészségi állapotára hivatkozva.41-ben indult a Barnarossa terv is….44-ben reaktiválták addig az egyesül izzóban dolgozott.
A Március 19-ei megszálláskor megtagadta a szolgálatot és dezertált, ellenálló csoportokat támogatott állítólag.
45-ben az ideiglenes Nemzeti Kormány Bp rendőrfönökévé nevezte ki bár ugye nem belügyes képzést kapott.46 májusában visszatért a hadseregbe.
Rögtön főcsoport főnök bár zéró hadi tapasztalata volt.
48-ban vezérkari főnök,altábornagyi ranagban, ismétlem úgy hogy katona kora alatt a maximális katonai tevékenység a felvidéki és észak Erdélyi bevonulás meg a Délvidéki bevonulás volt.
Ennél azért kicsit többet várunk egy törzstiszttől háborús évek után.
Karrierjében látható, hogy a semmire történő kiválasztások mögött politikai számítás volt.1949 után pedig nem kapott pozíciót senki aki nem volt politikailag megbízható.
Sólyom László ugyanaz a sor mint Rajk, Nagy imre csak a light verzió.Ő nem ment se Spanyolba se Moszkvába, em volt benne kora miatt a tanácsköztársaságban se.De kiszolgálta a megszállókat.
Benedek Károly
2019-03-03 at 17:55
Sok igazságot írtál.
A cikk a lányáról szól. A fivére viszont háborítatlan karriert futott be.
Netta
2019-03-03 at 18:23
Rákosiék nem bíztak meg az “átálltakban” sem, vagy akik túl sokat tudtak a múltjukról, vagy vélhetően riválisok voltak, ezért koncepciós perekkel likvidálták őket.
Amúgy Bara Margitot is hasonló rágalommal tették félre az útból.
Gobbinak viszont szabad volt alja leszbi vircsaftokat rendeznie, részegen a színpadra lépnie.
Majorral nem fértek egymástól, de állítólag akkor telt be a pohár, amikor részegen összevizelte magát a színpadon.
Hazugság, hogy pótolhatatlan tehetség volt.
Akiket félresöpörtek, soha nem tudjuk meg, milyen maradandót alkottak volna.
Bodrogival értek egyet: nincs pótolhatatlan színész, legfeljebb feledhetetlen.
Gobbiról nem az a néhány emlékezetes alakítása jut eszembe, akiket akár Mezei, vagy mások is eljátszhatrak volna, hanem, hogy milyen kártékony volt.
Ha lett volna benne csöppnyi tisztesség, leleplezi Majort, hogy köze van a Nemzeti felrobbantásához.
zolatiguszti
2019-03-03 at 20:16
Elolvasva a cikket miért nem bírom kiverni a fejemből azt a gondolatot hogy Gobbi mérhetetlen gyűlölete nem politikai hanem szexuális gyökerű lehetett….
Theo
2019-05-06 at 00:37
Én láttam vele a Dorottyát, szörnyű volt. Egy szót sem értett a finom humorból, végig ordította az egészet.
És tényleg, ahogy nyalogatta a száját állandóan, -fúj.
Igen, lehet abban valami: a színészképzésből és a fociból már jó ideje eltűntek az igazi tehetségek, úgy látszik, hogy ezeken a pénzes területeken más a kiválasztási szempont.
Palvata
2019-03-03 at 15:05
Nagybátyámat Pálffy (Sólyom “kollégája”, jóbarátja, kat-polos főnöke)) vallatta a Nádor utcai HM cellákban. Attól fogva még 49/50-ig élet-halál urai voltak a volt Ludovikások. A publicistáknak/történészeknek kötelessége ebben a “Laokoón-csoport”-ban külön megjelölni a kígyó-részeket és az áldozatokat. Sólyom/Pálffy-Oesterreicher hasonlóképp “áldozatok”, mint Nagy Imre. Kérdés, illik-e rájuk a mondás, “kutyából nem lesz szalonna!”
Netta
2019-03-03 at 17:52
Sólyom hithű kommunista volt.
Az nem derül ki, hogy Ildikó kommunista volt-e, vagy liberális, mint a fivére.
Vízöntő
2019-03-03 at 14:16
Gobbi és Major a gyilkosoknak is a legaljához tartozott, hiszen rohadt szadistaként még a kivégzettek családját, később a felnőtt gyerekeit is kínozták. És megúszták a számlák benyújtását, pedig méltók voltak az egy életre szóló sötétzárkára akár kötélen is!
Soha ne a színpadi játékukra emlékezzenek ha a nevüket hallják, hanem az élet színpadán mutatott alakításaikra és a sikereikként a képükön át az akasztott utolsókat vonagló testére! És akkor, ha van még gyomruk hozzá, tapsolhatnak azok akik ma is emlegetik a játékukat, rendezésüket!
Gáspár Anett
2019-03-03 at 14:28
Visszatetsző és ízléstelen volt a születésnapi gálaműsora.
A legnagyobb színészeink közül vonultak fel földig hajolni “úrnőjük” előtt…
Arcpirító volt.
Benedek Károly
2019-03-03 at 17:49
https://m.youtube.com/watch?v=ESW_lr9oPpA
Földig alázkodtak, egekbe emelték.
Benedek Károly
2019-03-03 at 13:51
Berkesi a saját tapasztalatait dolgozta fel – mármint a főhőseinek az agyonveretését, a különféle kínzásmódok leírását illeti. A regényeinek a stílusa és cselekményvezetése, nyelvi szintje gyakran összetéveszthető Moldováéval, Szilvásiéval. Moldova is ugyanonnan szedhette az élményeit, mint Berkesi.
Tilinko
2019-03-03 at 13:37
Gobbi Hilda és Major Tamás jó barátok voltak az ÁVH egykori vadállat vezérével, Péter Gáborral. A legnagyobb rohadékok.
Picur
2019-03-03 at 13:04
Ket eve korabbi korhazi tartozkodasom idejen a korhazi konyvtarban csak Berkesi es Szilvassy konyv volt. Milyen lehet akkor a korhaz vezetese? Undorito! Es a parttarsaik ma meg mikrofont, tollat sot barsonyszeket kapnak. A helyuk a bunuk alapja a lampaoszlopon lenne, es akkor meg kimeletes voltam.
khm
2019-03-03 at 14:33
A többi könyvet ellopták,vagy kikölcsönözték? 🙂
Azért én kértem volna egy Tormay Cécile-t
Benedek Károly
2019-03-03 at 13:01
Nagyon bájos színésznő volt.
Idős korára ez a műkörmös, tépett frizurás, ízléstelen, Hollywood-i öltözködési stílus csalódást okozott.
A Rangon alul filmben nagyon aranyos volt Bitskeyvel.??
Vajda Katalin
2019-03-03 at 13:09
Megvédeném őt. Szerintem most is nagyon szép. Látszik hogy törődik a külsejével.
Biztos vagyok benne hogy van olyan férfi akinek ez tetszik.
Benedek Károly
2019-03-03 at 13:52
Persze. Bármelyik stílusra rá lehet mondani, hogy van, akinek tetszik.
Bennem a természetes szépsége, bája, ereje maradt meg.
ciki
2019-03-03 at 11:13
Még most is ez van, ha valaki nem ért velük egyet, vagy ki meri mondani, leírni a valóságot, azt igyekeznek eltaposni, lejáratni, ellehetetleníteni feljelentésekkel, karaktergyilkossággal megspékelve. Itt is lázadhatnának a jobboldali újságírók, mint Zágrábban a sok polgári, büntetőeljárásokkal szemben, ami ellenük folyik.
Gáspár Anett
2019-03-03 at 13:48
A Tilt, Tűr, Támogatás most is ezerrel érvényesül.
khm
2019-03-03 at 10:38
A gobbi és a major nagy színész volt,viszont emberileg inkább nem írom le minek tartom ezeket. Rengeteg ember életét tették tönkre.
Az a csodálatos,hogy éppen ezeknek ellenére rengeteg színészlegenda nőtt fel. (megjegyzem,NEM a szocializmusban szocializálódtak. Sőt azt is kénytelen vagyok észrevenni,hogy azóta nincsenek focistáink és színészeink,mióta az emberarcú gulyáskommunizmusban ki lettek selejtezve a valódi tehetségek.)
Török Judit
2019-03-03 at 13:11
Sokkal árnyaltabb a kép. Felhasználták a zsenijeinket. Sokukat üldözték, meggyötörték.
MA is sok a tehetség, de az ócska kultúrszemét az amatőröket favorizálja elsősorban.
A színházakban a brüsszeli sematizmus nem kedvez a tehetségeknek, beleolvasztják őket a masszába. Tegnap bemutatón voltam, bűn rossz rendezés , a kiváló Udvaros Dorottya volt névleg a főszereplő, teljesen elsikkadt az alakja, a játéka.
Purcarete most a sztár. A Faust óriási rendezése volt. Megnézném akár többször is.
A Cseresznyéskert a színpad megszégyenítése egy középiskolás, amatőr színvonallal. Sajnos ma már minden vastapsot kap. Én nem tapsolok, csak akkor,
ha megérdemli a rendező. Tehát vannak jó színészei k, de kutyaütők keze alatt nem érvényesülnek.
Benedek Károly
2019-03-03 at 14:26
Major az MSZMP KB tagja volt, így vastagon benne volt
a Nemzeti Színház felrobbantásában!
Katalin
2019-03-03 at 19:23
Én is láttam Őket színpadon.
Gobbi hatalmas vastapssal kezdte a színt, majd mint aki jólakott többször körbenyalta a száját. Undorító volt!
Akkor ott eldőlt bennem, hogy többé nem nézem. Akkor még nem volt tévénk. Amikor meg lett nem voltam hajlandó semmilyen műsort sem megnézni amiben ez a két ember (szándékosan kis betűvel) szerepelt. A mai napig él bennem az a mély vágy, hogyha valaha találkozom velük szembe köpöm Őket. Sajnos élőben ezt nem tehetem meg, de a túlvilágon megteszem. Lehet, hogy tudták a szakmájukat, bennem azonban ezzel kapcsolatban is kétségek vannak!
csakafidesz
2019-03-03 at 19:52
Ebben az egy szerepben rendkivüli volt Major. Nála jobb Lucifert senki sem alkotott.
Köves Endre
2019-12-31 at 19:13
Egyetértek. A sunyiság és a “visszafogott” beképzeltség sugárzott “egyéniségéből”. Simon Perez mondatai jutnak eszembe aki azt mondta, a mi fajtánk a legtehetségesebb.
Gáspár Anett
2019-03-03 at 10:20
Sólyom László foglalkoztatott rendezô-operatőre volt az MTV-nek. Nem esett messze a fájától, a kommunista apja nyomdokain, erőst liberális.
Benedek Károly
2019-03-03 at 10:17
“Sztálin halálakor két ember szemében láttam igazi könnyeket: az egyik Gobbi Hilda volt. A másik Déry Tibor.”
Olvastam, hogy Simon Zsuzsa, aki akkor a Színművészeti Főiskola igazgatója volt, zokogott Sztálin halálakor.
Molnàr Gyula
2019-12-27 at 11:30
Sokan màsok is zokogtak akkor. Buta, müveletlen ember akkor is volt meg ma is, talàn még több.Akkor a kommunizmust talàltàk az emberiség megmentöjének, ma pedig a Nyilt Tàrsadalom eszmélyét, ami ha kiteljesül éppen ugy fog kiközösiteni, internàlni, kitelepiteni, mint kommunista elödjeik.
Chesterton
2019-03-03 at 10:14
Mezo Gabor irasait nem lehet abbanhagyni olvasni es utana nem kopni egyet. Rettentoek es elgondolkodtatoak! le szoktam forditani a kollegaknak az irodaban (angolra) es kikerekedett szemekkel hallgatjak. plane a fiatalabbak.
Utálat
2019-03-03 at 09:53
A komcsik már csak ilyenek.Gobbi egy leszbikus ribi volt.
ómió
2019-03-03 at 09:47
Története csupa “népi demokratikus inyencség”!
Benedek Károly
2019-03-03 at 10:27
A kommunisták egymást is irtották.
Érdekes módon az áldozatok gyerekei ennek ellenére a szűlő nyomdokaiban.
Gobbi tiiikus gonosztevő volt. Gyülölte, hogy Sólyom lánya tehetséges, s a bűneikre emlékezteti a jelenlétével.
Maci Laci
2019-03-06 at 00:40
Ez volt szinte az egyetlen jócselekedetük.
Mennyi maradt volna ránk, ha nem irtják egymást?
németh tamás
2019-03-13 at 05:12
…az is lehet,hogy nem engedett hilldácskának.
Hazádnak
2019-03-03 at 14:36
A SORS IRÓNIÁJA !!!
Sólyom László (jogász,későbbi Köztársasági elnök). A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alkotmánybíróként
Elnöksége alatt ítélték többek között alkotmányellenesnek a halálbüntetést (ahol Sólyom párhuzamos indokolása[3] vált híressé), szilárdították meg a jogbiztonság elvét és erősítették meg az alkotmányos alapjogokat, ugyanakkor alkotmányellenesnek ítélték a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslatot.
***
Csak még egyszer:„alkotmányellenesnek ítélték a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslatot”, amivel SÓLYOM LÁSZLÓ, MEGAKADÁLYOZTA, hogy:
„ha nem is vonják felelősségre, legalábbis szembesítsék szörnyű tettükkel.”
„Péter Gábort, Úszta Gyulát,- a per egyik ülnökét, Berkesi Andrást, Illy Gusztáv altábornagy vallatóját, és dr. Jávor Ivánt, a per hadbíróját,”
Benedek Károly
2019-03-03 at 17:41
Semmi köze a két Sólyomnak egymáshoz!