Klímavédelemben jók vagyunk, de a Soros-szervezetek továbbra is Magyarország ellen uszítanak

A két nappal ezelőtti brüsszeli meghallgatással kezdte a Kormányinfót Gulyás Gergely, amelyen a magyar és a lengyel felet állították ismét pellengérre, a hetes cikkely szerinti eljárás keretében. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai szerint politikai indokból lépnek fel Magyarország ellen, de minimális felkészültség nélkül, akár négyszer-ötször ugyanazt a kérdést feltéve zajlanak ezek a meghallgatások.

– tette világossá Gulyás, aki beszédesnek nevezte, hogy nyilvánvalóan a Soros György által támogatott szervezetek által írt dokumentumokból olvastak fel néhány tagállam képviselői az eddigi meghallgatásokon. A miniszter úgy vélte: ha ezeket a szervezeteket kizárnánk az eljárásból, akkor aligha maradnának kifogások. Az összefüggések érzékeltetésére megjegyezte, hogy az Európai Tanács főtitkársága révén kiszivárgott egy jegyzőkönyv a korábbi zárt tárgyalásokról, és azt egy CEU-s vendégtanár hozta nyilvánosságra Twitter-üzenetben. Ehhez hozzátette, hogy még a magyarbarátsággal nem vádolható finn elnökség is elhatárolódott ettől a lépéstől, amely durván sérti az unión belüli lojalitást.

Az EU legjobbjai közt vagyunk a klímavédelemben

A klímaügyben Gulyás Gergely leszögezte, hogy józan ésszel nem lehet vitatni a kérdés fontosságát. Mint mondta, az EU-nak mindent meg kell tennie e téren, Magyarország pedig azon kevés ország közé tartozik, amelyek képesek évről-évre teljesíteni a 2030-ra kijelölt klímacélok pillanatnyi elvárásait. Úgy tudtuk növelni az ország GDP-jét 1990 óta, hogy az energiafelhasználásunk 15 százalékkal csökkent, és 32 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátunk ki. Az Európai Unió mindössze a világ károsgáz-kibocsátásának 8 százalékáért felelős, Magyarország pedig ezen belül is a legkisebb egy főre eső kibocsátók közt van. A miniszterelnökség vezetője újra hangsúlyozta, hogy a magyar energiatermelés 2030-ra 90 százalékban karbonsemleges lesz, valamint kiállt az atomenergia szükségessége mellett is, ugyanakkor feltette a kérdést:

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2050-es célok teljesítése 50 ezer milliárd forintba kerülne Magyarországnak.

– jelentette ki. Gulyás Gergelyt megkérdeztük, hogy a „globális problémára globális megoldás” elvének követése, azaz a széndioxid-kibocsátás csökkentése mellett vannak-e olyan tervei, elképzelései a kormánynak, hogy lokálisan, egyes ágazatok, például a mezőgazdaság vagy az erdészet révén mérsékeljék a klímaváltozás negatív hatásait. Úgy válaszolt, hogy mindenkinek meg kell próbálnia helyben minél többet megtenni, de ez nem változtat a globális célokon.

Olyan ellen szerveztek tüntetést, ami nem állt fenn

A színházbotránnyal kapcsolatban leszögezte, hogy a Gothár-ügynek kell lennie következményének, és nem fér bele, hogy az ezt egy éven át eltussoló igazgatónak haja szála se görbül. Azt is világossá tette, hogy a színházi szabadságba sem a most elfogadott törvény, sem az alaptörvény nem enged beleszólást, így tehát ez bármiféle híresztelések ellenére nem is forgott veszélyben. Az NKA működését jónak tartja Gulyás, azt viszont indokolt felvetni szerinte, hogy jó-e a különböző szervezeteknek, ha négy-öt állami forrásra kell pályázniuk. A Miniszterelnökség vezetője szerint az átláthatóság biztosítása mellett ezért jó az új törvény, amely révén hosszú távra tervezhető a színházak működése, az pedig természetes, hogy ha állami támogatásra is pályázik az intézmény, akkor a fenntartónak szerződést kell kötnie az állammal. Megjegyezte, hogy a balliberális sajtó kész kormányjavaslatként tálalta a kiszivárgott, állítólagos minisztériumi anyagot, amely miatt tüntetést is szervezett néhány színház.

Miután Pintér Béla azt ordította a minapi tüntetésen, hogy a fideszesek is hozzájuk járnak színházba, mert ők őszinte színházat csinálnak, nem állhattuk meg, hogy feltegyük a kérdést Gulyás Gergelynek: kihez járnak színházba a fideszesek?

– adott diplomatikus választ. A tüntetésre visszatérve úgy fogalmazott, hogy a résztvevői nem törvényeket, hanem őket tévedésbe ejtő balliberális újságokat olvastak, ezért aztán olyan ellen tüntettek, ami tulajdonképpen nem is volt.

Van-e kórházstop Budapesten?

A budapesti szuperkórház ügye változatlanul a levegőben lóg; erre úgy reagált a miniszter, hogy nem harcolni, hanem együttműködni akarnak a budapesti vezetéssel, de jó lenne, ha a főváros véglegeset mondana a beruházás ügyében, és tegye egyértelművé, hogy van-e kórházstop Budapesten, mert ez sokat segítene a kormánynak a tervezésben. Mint mondta, van egy kész terv, és az állam megvásárolt egy telket a kórházépítés céljára. Felhívta a figyelmet, hogy az újonnan létrehozott, nagy kórházakat nem a belvárosokban, hanem az autópályák közelében szokták felépíteni más országokban is. Gulyás feltette a kérdést, hogy a főváros megtéríti-e az eddigi költségeket, illetve vállalja-e az esetleges más helyszínválasztással járó kiadások fedezését.

Az egészségügyi fejlesztésekkel kapcsolatban kitért arra, hogy a kormány szívesen tárgyal a fővárossal, ám csak a kerületeknek van hatáskörük ilyen téren, így azok nem megbízás nélküli tárgyalást folytatnak, mint a fővárosi vezetés. Hozzátette, hogy Budapesten 43 milliárd forintot fordítanak egészségügyi fejlesztésre a jövő évben. Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a magyarországi egészségügyi ellátás feltétele eddig is az volt, és eztán is az lesz, hogy fizetni kell az egészségügyi hozzájárulást. Beszámolt róla, hogy az év első kilenc hónapjában 75 ezer embert szűrtek ki, akik jogosulatlanul akarták igénybe venni az ingyenes egészségügyi ellátást.

Arról is megkérdeztük Gulyás Gergely véleményét, hogy Karácsony Gergely megindító flegmasággal kommentálta a PestiSrácoknak a DK-s Rusznák Imre kinevezését a Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. felügyelőbizottsági elnökévé. Rusznák a 2010 előtti fővárosi parkolási mutyik emblematikus alakja, Karácsony viszont azzal nyugtázta az újbóli pozíciószerzését, hogy „Rusznák most kevésbé felelősségteljes megbízatást kapott”. Azt tudakoltuk a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy megoldás-e a mutyizó kecskékre, ha kisebb káposztát kapnak, hogy ne okozhassanak akkora kárt. Gulyás Gergely így felelt:

– mondta, feltéve a költői kérdést, hogy ez mihez vezet majd.