Nem láttunk még olyan kommunistát, aki meg tudna békélni a hatalomtalansággal. Ugyanakkor olyat se láttunk még, amelyik belátta volna az eltelt évszázad hibáit, és ne a kifosztás, az erőszak meg az akasztás lenne az első ötlete, amikor a hatalom megkaparintásáról ábrándozik. Sőt, az egyetlen ötlete. A magyar közönség számára a Mérce nevű mozgalmi faliújság igazolja nap, mint nap, hogy ezek ugyanazok a kommunisták. Ők mentegetik a frusztrációikat gyilkosságokkal levezető vörös terroristákat, ők heccelik szüntelenül a szegényeket a jómódúak gyűlöletére, és ők értekeznek rendszeresen a szükséges forradalmi erőszakról. Ahogy most maga a portál főszerkesztője; igaz, annyi vér nincs a tökében, hogy nyíltan kimondja, mire vágyik.
A kommunizmus azoknak való, akik nem bírják a valóságot. Jámbor Andrást zavarja a valóság, zavarja, hogy a magyar politika kiindulópontja mindenki számára Orbán Viktor, hiszen a kormányoldalon ő a hatalom elsődleges letéteményese, a cselekmények fő mozgatórugója, míg az ellenzéki oldalon is ő határoz meg mindent, hiszen minden cselekvés az ő leváltását célozza. Eddig érthetőek Jámbor érzései, hiszen ez az ellenzéki oldalon sokakat zavar, de hát amíg nem tudnak életképes, vonzó, az ország számára előnyös alternatívát felkínálni, addig úgy fest, hogy a többség nem kér belőlük. És ahogy egyre tehetetlenebbül, egyre dühödtebben vergődnek a sorban befuccsolt csodálatos ötleteik után, egyre kevésbé gondolja úgy a nép, hogy bármit érdemes várnia ezektől a szerencsétlenektől.
Szóval, amit Jámbor András érez, azt nem egyedül érzi; amit azonban megoldásként felkínál, odáig csak a Mércén bölcselkedő reménybeli Lenin-fiúk szoktak elmerészkedni. A szövege a Magyarországon közismert kódolt beszéd tankönyvi esete, csakhogy az általában felmerülő kódolt zsidózás helyett ez most kódolt vörösterror.
Ennek a kódolt beszédnek a kulcsfogalma a „politikai realitások”, mint ellenségkép.
A politikai realitások
A mai magyar politikát sok politikai realitás tartja fogságban, de leginkább az Orbán Viktor nevű politikai realitás – írja, és felteszi a kérdést, hogy ez jó-e nekik:
A politikai realitások, amik keretet adnak a politikai gondolkodásnak és politikai cselekvésnek vajon azt segítik elő, hogy megoldódjanak az ügyeink, vagy inkább nehezítik ezt? […] ha ezeket a politikai realitásokat mind figyelembe vesszük, akkor biztosan nem fog olyan rendszer születni, amivel elégedettek lennénk.
Bravúrosan érzett rá Jámbor András, hogy nekik ez nem jó. Az ő és komcsi elvtársai ügyeinek megoldása ugyanis aligha szándéka a magyar kormánynak, ahogy feltehetően az sem szerepel a kormány céljai között, hogy olyan rendszert hozzon létre, amellyel a kommunisták elégedettek lennének. Sőt, a kormány kommunikációjából kiindulva nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a céljai homlokegyenest ellenkeznek a kommunista elképzelésekkel és vágyakkal. Nekünk, a magyar nép többségének ez jó, a kommunistát azonban nem olyan fából faragták, hogy belenyugodjon olyasmibe, ami a többségnek megfelel, őt viszont távol tartja az áhított hatalomtól.
„Végiggondolni” és „kikerülni” őket…
Azt tehát már tudjuk, hogy kik azok a „politikai realitások”. Ők a Fidesz-KDNP kormányzat tagjai, és mindazok, akik így vagy úgy köthetők hozzá: elsősorban a miniszterelnök, továbbá a miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok, osztályvezetők, képviselők, polgármesterek, helyi pártszervezők, a Fidesz értelmiségi és gazdasági holdudvarának tagjai. Bizonyára a jobboldali újságírókat is ebbe a körbe sorolja. Őket mindnyájukat akarja „nem figyelembe venni” Jámbor András:
Ezért van szükség megszabadulni a politikai realitásoktól, szükség lenne álmodozni és cselekedni. […] Érdemes lenne végiggondolni, hogy milyen realitások béklyózzák meg a közéletet, és azok hogyan kerülhetőek ki.
Végiggondolni, hogy kik az ellenséges „politikai realitások”, és megszabadulni tőlük – milyen szép forradalmi gondolat. Egy jó kis listázás, az kéne, mi? Egy új kuláklistára végiggondolni minden reakcióst, hogy a kommunisták kapásból tudják, mely politikai realitásokat kell penészes börtönpincékben agyonverni, összedrótozott kézzel felakasztani, arccal lefelé elföldelni a meszesgödörbe, vagy évekre-évtizedekre bebörtönözni, ellehetetleníteni, tönkretenni.
Ezek ugyanazok
Ennyit változtak tehát a kommunisták, akik már korábban is többször „végiggondolták”, majd „kikerülték” a „politikai realitásokat”. Fery Oszkár csendőrtábornok politikai realitást például legondolták egy iskola alagsorába, ahol három nap kínzás után halt bele a kikerülésbe. Idősebb és ifjabb Hollán Sándort éjszaka gondolták ki az otthonukból a Lánchídra, ahonnan a Dunába kerülték ki őket. 1919 tavaszán és nyarán az emberek döbbenten szembesültek azzal, miféle lény a kommunista, amikor százával kerülték ki a fellógatott vagy agyonlőtt politikai realitásokat Szamuely Tibor és Cserny József legényei. 1947-től, majd ’56 után aztán magasabb fokozatba kapcsoltak, tízezerszám gondolták végig a politikai realitásokat, akik közül több százat bitófán vagy egyszerű agyonveréssel kerültek ki.
Aztán amikor már annyi politikai realitást kerültek ki, hogy senki sem mert szembeszállni velük, akkor a saját politikai realitásaikat helyezték el az államigazgatás összes szintjén. Persze olykor saját maguk közül is végiggondoltak és kikerültek egyeseket, de ezekben az esetekben legalább nem történt tragédia. És ezek az újonnan tisztségbe helyezett politikai realitások már megfelelőek voltak nekik, olyanok, akik a kommunisták ügyeivel törődtek, és olyan rendszert működtettek, amellyel ők elégedettek lehettek. A céljuk pedig most is csupán ennyi, és a megvalósításra sincsenek újabb ötleteik, csak virágnyelven adják elő, hogy megint bepalizzanak néhányakat.
kbandi1
2019-04-25 at 14:48
Magyarországon is meg voltak az átváltozási lépcsők, a Lenin-fiúk sokra nem vitték, a gyilkolásokig jutottak. ’45 után aztán győzött a tahó rétegből “fel”emelkedett komcsi társaság, mert ott voltak mögöttük a szovjet elvtársak a tankjaikkal és a magyar árulókkal.
Fentebb volt a Camus idézet, miszerint 56 után tisztességes ember nem lehet kommunista. Tovább fejlesztették magukat, jöttek az egyenlőbbek és ezzel a világforradalmi eszme is befuccsolt. Ez lett a veszte a kommunizmusnak, halogatták is az ideiglenesen itt állomásozó szovjet testvérek távozását.
A bukott komcsik átalakultak liberálisokká és ezek a liberálkomcsik akarnak most egyesült Európai államokat.
A liberálkomcsik is “elqrták”, amit lehetett és szépen elhallgatták utána liberál titulust, már csak haladónak mondják magukat. Meg is akarják haladni a nemzetet, ezért mindent elkövetnek a népességcsere érdekében itthon és az EU-ban egyaránt. Gondolják, belőlük lesz a levitézlett hatalmukat megváltó erő, ha az NGO-k erősebbek lesznek, mint ők, szerintem inkább kalifátus van kilátásban.
A gyengeelméjűek nem tanultak a történelemből, most ismételni akarnak?
jámbor lászló
2019-04-24 at 19:35
Jámbor néha előveszi a nagypapa körm gyüjteményét abból merit ihletet szégyellem , hogy nekem is Jámbor a nevem
Theo
2019-04-24 at 18:34
A Cserny nevu biro felmenoje van a kepen?
salamander
2019-05-04 at 19:51
Igen.
anonymus
2019-04-24 at 13:42
A reálist el kell vetni, az irreális alapján kell élni, dolgozni, egyáltalán létezni. Na ez az ideológiai maszlaghoz való mindenekfölötti ragaszkodás alapja: reálisan esélyük sincs semmi komoly eredményt elérni, ezért irreális módszerekkel és célokért harcolnak.
Az eredményt van szerencsém tapasztalatból ismerni. A vörös álom valójában rémálom volt. Százmillióan pusztultak bele. Ezt meg lehet mentegetni, tagadni, hazudozni róla, csak egyet nem tud a vöröske: figyelmen kívül hagyni.
Gijutsushi
2019-04-24 at 13:13
A kommunista jellemzése:
Szolzsenyicin: “A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja.”
Albert Camus: “1956. november 4-e után tisztességes ember nem lehet kommunista”
Molnár József
2019-04-24 at 12:35
Ha jól értem szeressük leendő gyilkosainkat.
Javaslom az atyának kissé tájékozódjon a muszlimok más vallásúak iránti toleranciájáról.
Persze majd Isten megbünteti őket. Ez bizonyossan így lesz mert miután kiirtják a fehér keresztény embereket, ők működtetni sem fogják tudni azt a jóléti rendszert aminek most a haszonélvezői.
Roman Fyodorovich Ungern-Sternberg
2019-04-24 at 10:11
A KOMMUNISTAKNAK!
ISMERUNK BENNETEKET, FIGYELUNK BENNEKETEK ES BAR NEVETUNK AZ OSTOBASAGOTOKON SZ SZANJUK AZT, DE NE GONDOLJATOK,H NEM VESSZUK KOMOLYAN!
Antal Sebes
2019-04-24 at 09:06
Nehogy valaki félre értsen: az elöbbi megjegyzés a Mérce nevű gagyisàgra vonatkozik!
Antal Sebes
2019-04-24 at 09:04
Nekem csak mindig az a kérdés, miböl él ez a rengeteg gagyi, napi hülyeséget ontó fórum. Nulla hirtartalommal, ideológiai blablàval hülye félremagyaràzàssal. A màsik kérdés kinek van egyáltalán erre szüksége?
id.Tas László
2019-04-24 at 08:26
” A kommunistákkal az a baj,hogy nem úriemberek…”
Henry Mencken
Molnár József
2019-04-24 at 08:14
Manapság ismét trendi kormányellenesnek lenni. A magyar ember elég mazohista, azt szeretné, ha neki egyre rosszabb lenne, mert akkor a miniszterelnöknek is rosszabb lenne. Ez tenné a magyart boldoggá. Meg síránkozni. Azt tudunk, de szorgalmasan dolgozni, na azt már nem akaródzik. Tisztelet a kivételnek.
Benedek Károly
2019-04-24 at 08:07
És akkor Vonáék álmát beteljesítve megtennék a Szakasits-unoka TASZ-os Schifert köztársasági elnöknek.
Hajni
2019-04-24 at 07:58
Köszönet a cikkért!
Sajnos itt vannak köztünk, a suttogó propaganda eszköze is a régi, úton – útfélen lehet hallani az öreg kommunistákat.
Nagyon hiányzik Vésey Kovács László nekem és még sokunknak a Kemény mag című műsorból, szerettük humorát, szerénységét, okos észrevételeit, nem harsány személyiség, pont ezért őt szerettük a legjobban. remélem még fog képernyőre kerülni!
Theo
2019-04-24 at 18:30
Egyetertek, vissza Veseyt es Gellertet a TV be!
Fehér István
2019-04-24 at 07:36
Kommunista nem vész el, csak átalakul! 1989-ben nem alkalmazták velük szemben mindazt, amit ők mindig, amikor hatalomhoz jutottak! Hatalmas hiba!