vörösterror
Vörös és fehér: A terrort elkezdeni nem kellett volna – Honi felderítés
Még ma is inkább ideológiai, semmint történészi vita zajlik az az eseménysor körül, amelyet a bolsevik propaganda és a marxista történetírás fehérterrorként híresztelt el, míg a jobboldal különítményes megtorlásnak nevezi. A társadalmi előzmény és indok nélkül 1919-ben az országra rázúduló kommunista diktatúra óriási döbbenetet okozott. Az önmagát büszkén vörösterrornak nevező államhatalmi erőszakhullám komoly indulatokat és bosszúvágyat gerjesztett, amelyek lábra kaptak a kommunisták bukása után. A restaurált Magyar Királyság köztörvényes bűncselekményekként kezelve és nem elfogulatlanul, de mégiscsak szabályos jogi úton igyekezett elégtételt venni a történtekért, míg fegyveres különítményesek a saját szakállukra kezdtek önbíráskodni. Prónay Pál, Héjjas Iván és a többiek kommunista bűnözők sokaságát kapták el és ölték meg, de közben túlkapások egész sorát is elkövették, ártatlanokat is meggyilkoltak. Mindezt azonban egy olyan korban, amikor nemcsak a bosszú mozgatta az államhatalmat és a különítményeseket egyaránt, hanem a kommunizmus visszatérésétől való aggodalom is. A korszak társadalmi viszonyait és a korabeli nézőpontokat Nánay Mihály történész, a Rubicon Intézet főmunkatársa hozza közelebb.
Osztályharc és l'art pour l'art szadizmus az 1919-es szovjetköztársaságban – Honi felderítés (Videó)
Nemcsak könyörtelenül vívták az osztályharcukat, hanem szadistaként örömüket is lelték az egyszerű vidéki magyarok testi és lelki gyötrésében az 1919-es magyarországi szovjetköztársaság terroristái. A magyarellenes bűncselekmények sora azonban nem ekkor kezdődött, hiszen a később népbiztosként vagy más pozícióban hírhedtté vált gazemberek már az őszirózsás puccs megszervezésében, a háborúban meggyengült ország folyamatos bomlasztásában is vezető szerepet játszottak. A vörösterrorral párhuzamosan, majd utána pedig zajlottak a Magyarország területi épségét nem tiszteletben tartó cseh, román és szerb seregek iszonyú kegyetlenkedései, tömeggyilkosságai is a magyar nemzetiségű lakossággal szemben. Hazánk 1918–19-es, vérrel borított összeomlásáról beszélt Máthé Áron történész, aki Vésey Kovács László vendége volt a Honi felderítésben.
Resetár Dániel a Pesti Riporterben: magasan Szamuely a leggonoszabb karakter, amit eddig megformáltam (Videóval!)
Augusztus 25-én mutatták be telt ház mellett a József Attila Színházban Stefka István A halál népbiztosa című filmjét, ami a vörösterror 133 napjáról és Szamuely Tibor vérengző gyilkossá válásáról szól. A film kapcsán láttuk vendégül a film főszereplőjét, Resetár Dánielt, akivel a filmről, a hazai kulturális életről, az ilyen jellegű filmek fontosságáról beszélgettünk, illetve arról, hogy mennyire volt nehéz belebújni a tömeggyilkos Szamuely Tibor bőrébe. A színész azt mondta: a forgatás előtt nagyon belemerült a témába, rengeteget olvasott és őt is meghökkentette az a hihetetlen kegyetlenség, amivel a Lenin-fiúk ártatlan embereket gyilkoltak, teljesen rabja lett a szerepnek és a 102 évvel ezelőtti események hatása alá került. A színész elmondta: mélyebben a forgatásra való felkészülés során ismerkedett meg Szamuely "munkásságával", és az eddig eljátszott szerepei közül őt tartja a leggonoszabb karakternek. Kásler Miklós, a film fővédnöke a Pesti TV-nek arról beszélt, hogy hiánypótló alkotásról van szó, hiszen ezzel a korszakkal, ezekkel a személyekkel, ezzel az eszmerendszerrel, ilyen formában még senki sem foglalkozott eddig. A filmet jegyző Stefka István a Pesti TV-nek nyilatkozva kifejtette: Szamuely figurája mutatja meg, hogy ha egy kommunista-bolsevista, liberális eszme megszáll egy embert, akkor mivé válik. Alexa Károly irodalomtörténész szerint pedig a baloldaliságnak mondott valami hajlik arra, hogy a legbrutálisabb emberpusztításokba is belekeveredjen.
"A Lenin-fiúk ma is köztünk élnek" – Augusztus 25-én mutatják be Stefka István hiánypótló filmjét, A halál népbiztosát
Ki kell mondani végre az igazságot és leleplezni a hazugságot, amire a kommunisták a hőseiket építik. Szembesíteni kell a magyarságot a kommunisták valódi bűneivel, mert a fiatalok, még az egyetemeken a történelem szakos hallgatók sem hallják a teljes igazságot a vörösterrorról és arról, hogyan árulták el, játszották ki az ellenségnek már Trianon előtt az országot és nem lehet nem párhuzamot vonni akkori tetteik és a politikai utódok mostani tettei között. A Lenin-fiúk, egy Fekete-Győr vagy egy Szabó Tímea képében ma is köztünk élnek. A Lenin-fiúk örökösei azok, akik lejáratják, feljelentik és kijátsszák a saját hazájukat, mert a hatalom megszerzéséért bármire képesek - erről beszélt lapigazgatónk, Stefka István legújabb filmje, a Halál népbiztosa közelgő bemutatója apropóján a PestiSrácok.hu-nak. A tanácsköztársaság 133 napjának igaz történetét és Szamuely Tibor népbiztos gyilkoló géppé válásnak történetét feldolgozó, dramatizált jelenetekkel gazdagított dokumentumfilmet augusztus 25-én, 18 órakor mutatják be a József Attila Színházban.
Lenin helytartói élvezettel gyilkolták a magyarokat
102 évvel ezelőtt, 1919. március 21-én kiáltották ki Kun Béla és társai a Tanácsköztársaságot. Szamuelyék talán maguk sem hitték, hogy labdába rúghatnak, de miután Károlyi Mihály, a "vörös gróf" átadta nekik a hatalmat, elkezdődhetett Magyarországon is a nagy kísérlet: a kommunizmus megteremtése. Sok köszönet nem volt benne. Sem egyenlőséget, sem fellendülést nem hozott az első világháború után valóban megroppant országnak. A proletárdiktatúra 133 napja leginkább arról híresült el, hogy a Lenin-fiúk fekete bőrkabátjukban szertejártak az országban és halált leheltek mindenre, ami polgári – vagy ahogy ők mondták: "burzsuj" – volt. A Lenin-fiúk egy jelentős része frusztrált kisember volt, akinek nem jött be az élet, és dühüket azokon vezették le, akik képesek voltak alkotni, létrehozni valamit.
Szintet léptek a franciák: a párizsi rendőrkapitány Trockijt idézte újévi üdvözlőlapján
Különös módját választotta az újévi üdvözletnek a párizsi rendőrfőkapitány, aki Trockij-idézettel megspékelt üzenetet küldött partnereinek. Azt egyelőre nem tudni, hogy a címzettek között a francia elnök is szerepelt-e, de az bizonyos, hogy a Vörös Hadsereg alapítójának gondolatait számos polgármester és intézményvezető is megkapta.
Karácsony Gergely szégyenteljes és sunyi terve: Szent István szobrának nincs helye a Szent István parkban
Már akkor lehetett tudni, hogy mi a szándék, amikor a Karácsony-féle szokásos menekülős és terelős félmondatok megütötték a fülünket. Emlékezetes, amikor evidenciaként szóba került, hogy a Szent Istvánt ábrázoló szobornak talán a Szent István parkba kellene kerülnie, a főpolgármester kezét tördelve ötölt-hatolt, ahelyett, hogy annyit mondott volna: ez természetes. De ahonnan a Tanácsköztársaság egyik véres kezű kommunistájának szobrát el merték távolítani, ott holmi Szent Istvánnak nincs helye, hiszen Lukács György halhatatlan, István meg csak a bunkó magyarok valami királyfélesége volt. Legalábbis Karácsonyék szerint, akik a Fővárosi Közgyűlés holnapi ülésén egy eldugott kis cikkelyben azt javasolják majd, hogy a szobor inkább Gajda Péterék Kispestjére kerüljön, ne az őt megillető helyre. Biztos a zöldfelületet óvják.
Emberarcúnak szánt, munkásőr kinézetű idős úr lázítja a népet a Fidesz ellen a DK ösztönző videójában (Karantén-vlog)
Újra balhé volt az Országgyűlésben, hiszen a felelős magyar ellenzék ismét nem fért a bőrébe. A pár perc hírnévért bármire képes, lassan szimpatizáns nélküli pártot kisnyilas vezérként irányító Jakab Péter olyan hangnemben beszélt, hogy Kövér László levezető elnök megvonta tőle a szót. Talán már számolni sem tudjuk, hogy hányszor esett már ez meg a főállású hőbörgővel, de rajta is túltett Gyurcsány Ferenc, a mitomániás szemkilövető, aki bukásról, gőgről és felfuvalkodottságról delirált, őt Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője rendezte le keresetlen szavakkal. A mai Karantén természetesen nem feledkezhetett meg arról sem, hogy Kunhalmi Ágnes, a fogyatkozó MSZP társelnöki ékköve azt a Csorbai Ferenc polgármesterjelöltet támogatja Mohácson az időközi választáson, aki azt sem tudta, hogy mi az a koronavírus, amit koronáriaként emlegetett. Ám ennél sokkal nagyobb gond az, hogy miután tragikusan elhunyt a tavaly októberi önkormányzati választás kampánya idején a várost huszonegy éve vezető fideszes polgármester, ez az alak képes volt egyedül talpon maradt jelöltként elindulni, hiába kérték még az ellenzéki oldalról is többen, hogy ne tegye. A baloldali ingovány süppedékes talaján az ELTE jogi karán tanító Fleck Zoltán is boldogan veti meg a lábát, aki 2022 után forradalmi átmenetként beszüntetné az amúgy szerinte nem is működő jogállamot a tisztogatások érdekében. Végül ugyancsak a 2022-es söprésre készülő DK videóját trollkodtuk szét, hiszen egy emberarcúnak szánt munkásőr kinézetű idős úr oktatja ki a népet arról, hogy hogyan kell majd a közös ellenzéki jelöltet támogatni és eltakarítani az Orbán rendszert. Mára is maradt tehát bőven muníció az ellenzék lőszertárában, a Karantén pedig örömmel csapott le a magas labdára. Nézzék meg videónkat!
Járt már Ön a Vorosilov téren Leninről áradozó Népszavát olvasva? (PS-vírusvlog, május elsejei kiadás)
Miközben május 1-jén a világ a munka ünnepét üli, nekünk itt Közép-Európában akarva akaratlanul a szocializmust dicsőítő felvonulások jutnak eszünkbe. Nem is csoda, ha még mindig több száz olyan közterület van Magyarországon, amelyek a kommunista diktatúra kiszolgálóinak nevét viselik. Van még tehát mit tenni, különösen amikor azt látjuk, hogy a Krisztust gyalázó karikatúrát közzétevő Népszava, egy napokban megjelent másik cikkében a 150 éve született Leninről áradozott. Erről is beszélgetünk a vírusvlog május elsejei kiadásában Hetzmann Róberttel, a Magyar Patrióta Közösség elnökével.Ajánljuk még
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.
Polbeat Szűcs Gáborral – Mi irányítjuk Washingtont?
Mi a különbség a hitel és a védőháló között? Mi a protokoll, ha két vezető találkozik és mit mondanak az összeesküvők a magyar-amerikai kapcsolatokról. Vendégünk Szűcs Gábor az Alapjogokért Központ elemzője mesélt a Polbeat-ben a Trump-Orbán találkozóról és arról, hogy mit is kell tudnunk a történelmi csúcsértekezlet eredményeiről.
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.
