Pesti Srácok

Szintet léptek a franciák: a párizsi rendőrkapitány Trockijt idézte újévi üdvözlőlapján

Szintet léptek a franciák: a párizsi rendőrkapitány Trockijt idézte újévi üdvözlőlapján

Különös módját választotta az újévi üdvözletnek a párizsi rendőrfőkapitány, aki Trockij-idézettel megspékelt üzenetet küldött partnereinek. Azt egyelőre nem tudni, hogy a címzettek között a francia elnök is szerepelt-e, de az bizonyos, hogy a Vörös Hadsereg alapítójának gondolatait számos polgármester és intézményvezető is megkapta.

Többen is megrökönyödésüknek adtak hangot, amikor kézhez vették Didier Lallement párizsi rendőrfőkapitány 2021-es, partnereinek (polgármestereknek, újságíróknak, intézményeknek) küldött újévi üdvözlőlapját, melyen az alábbi, Lev Trockij orosz–szovjet politikus-forradalmár, a Vörös Hadsereg alapítójától származó idézet szerepel:

A szöveg 1918. április 21-én kelt, a Hadtudományi Írások I. kötetének része. Az idézet azért is meglepő, mert Trockij az oroszországi polgárháború idején a vörösterror intézkedéseinek részese volt, a Vörös Hadsereg alapítója. A Valeurs Actuelles értékelése szerint Lallement 2019. márciusi kinevezése óta „megtestesíti a köztársasági rend helyreállítása érdekében alkalmazott rendőri megtorlásokat”. Néhány hónapja napról napra erősödnek a vele szembeni kritikák. A YouGov-HuffingtonPost közvélemény-kutató 2020. december 7-én publikált felmérése szerint a franciák 41%-a azt szeretné, ha a rendőrfőkapitány távozna posztjáról. Bírálói gyakran követelik menesztését, még Castex miniszterelnök is „a fejét követelte”.

PestiSracok facebook image
Az újévi köszöntő levél, melyben Trockij idézettel köszönti városát a rendőrfőnök

A 63 éves Lallement életrajzából még a Wikipedia is kiemeli, hogy a nyolcvanas években a francia szocialista párt radikális szárnya tagjaként tanulmányútra küldik a nicaraguai sandinista forradalmárokhoz, majd a Grand Orient de France szabadkőműves páholyt frekventálja. A L’Opinion c. napilap egy 2020. december 7-i írása egy Lallement-hoz közeli forrást idéz, aki szerint a főkapitánynak „nincsen sem szíve, sem feje, ő csak egy kar”. A témával a Le Parisien c. napilap december 30-i cikke is foglalkozik, kitérve arra, hogy Lallement megosztó személyiség, akinek megszólalásai gyakran vitathatók. Az üdvözlőlap kapcsán a Valeurs Actuelles-en kívül több sajtóorgánum is megdöbbenésének adott hangot kérdezve, „hova lettek a Köztársaság értékei?”

Fotó: L'Express.fr

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.