Bátor stratégiával, innovatív gondolkodással a következő tíz évben fejleszthető egy olyan repülőtér Budapesten, amely nemcsak regionálisan emelkedhet ki, hanem képes lesz megméretni magát a magasabb ligában – fejezte ki véleményét a Magyar Nemzetnek Galgóczy Ferenc. Jelezte: a nemzetközi gyakorlat szerint a tiszta állami szerepvállalás vagy az állami és magánbefektetők közös szerepvállalása ebben a szektorban jól működő gyakorlat, amely a közösség érdekét szolgálja.
Elengedhetetlen, hogy repülőterünk nemzeti tulajdonba kerüljön, illetve hogy az új tulajdonos bátor, innovatív szemlélettel építse ki a színvonalas szolgáltatást. Ehhez szakítani kell azzal az évtizedes gyakorlattal, amely a diszkont-légitársaságoknak túl nagy teret adott ahhoz, hogy diktálják a feltételeket például a fejlesztések és az infrastruktúra kérdéseiben
– mondta a Magyar Nemzetnek Galgóczy Ferenc, a légi közlekedésben és az utazási szektorban ismert üzletember, akinek korábbi, földi kiszolgálással foglalkozó cége a Malév GH partnere volt. Mint kifejtette, tíz év sem kell, hogy a budapesti repülőtér üzleti és minőségi értelemben is magasabb szintre lépjen, megelőzve Prága vagy Varsó reptereit fejlettségben és színvonalban. Felidézte, hogy a tíz évvel ezelőtti Malév-csőd zűrzavarában a diszkontok ragadozóként ugrottak a nemzeti cég értékes utasaira, és ugyanilyen lendülettel igyekeztek olyan megoldásokat kikényszeríteni a Budapest Airport menedzsmentjéből, mint például az új utasmóló kiépítését. Ezért szerinte a földi kiszolgálói területen is stratégiai jelentősége van a magyar tulajdonú vállalkozásoknak, mivel nem csupán az üzleti lehetőséget látják, hanem az országot méltóképpen pozicionálják is az üzemeltetés során.
Miután újra kitűzzük a zászlót az ország kapuját jelentő légikikötőre, olyan fejlődési pályára célszerű állni, ahol a diszkontok gyakorlata alkalmazkodik az új menedzsment által diktált sztenderdekhez
– fejtegette, hozzátéve: a nemzetközi tapasztalatok szerint a tiszta állami szerepvállalás vagy az állami és magánbefektetők közös szerepvállalása ebben a szektorban jól működő gyakorlat, amely a közösség érdekét szolgálja.
Bátor stratégiával, innovatív gondolkodással a következő tíz évben fejleszthető egy olyan repülőtér Budapesten, amely nemcsak regionálisan emelkedhet ki, hanem képes lesz megméretni magát a magasabb ligában. Ehhez le kell igazolni a szakma nemzetközi szinten legjobb iparági szakembereit
– mondta Galgóczy Ferenc. Szerinte a kódolt siker nem múlhat azon a tanácsadói körön, akik stratégiai résztvevői voltak a 2005-ös privatizációnak, mint a Malév csődjét megelőző eljárásnak, valamint a közelmúltban a Malév GH reorganizációja során, amelynek a vége az állami vállalat jogutód nélküli megszüntetésére irányuló, helyes kormányzati döntés lett.
A reptéren működő szolgáltatókkal szemben ugyancsak bátor minőségi elvárásokat kell alkalmazni, vonatkozzon ez a kereskedelemre vagy akár a földi kiszolgálókra, a vendéglátásra. Nem egészséges, ha a reptéri vendéglátás döntő része egy kézben van, és az sem, hogy a bent lévő pénzváltó húszszázalékos különbséget alkalmazzon a vételi és az eladási árfolyam között
– fogalmazott.
Forrás: Magyar Nemzet ; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
khm
2021-11-03 at 02:26
“egy olyan repülőtér Budapesten, amely nemcsak regionálisan emelkedhet ki, hanem képes lesz megméretni magát a magasabb ligában ”
Akkor már értem,miért vették elő a sötétzöldek a zajszennyezés nevű kártyájukat! Csak nem hagyhatják már,hogy más repterekkel egy szinten emlegessék a főváros repterét? Pláne a magasabb ligákban?
Namond
2021-11-02 at 11:34
A kormányzati vétel indoka, hogy a budapesti repteret kizárólag befektetésként kezelik, stratégiai megközelítés nélkül, azaz költségeket leszorították, az alkalmazott szolgáltatási árakat viszont felsrófolták.
Ennek eredménye, hogy az egy utasműveletre eső díj a régióban Ferihegyen a legmagasabb.
(Na meg persze az olcsóbb debreceni és sármelléki NEMZETKÖZI repterek forgalmát is növelte, ami helyes, hiszen nem kell a hazánkba érkező összes turistát Budapestre hordani, csak azért, hogy a fővárosi szállodákban 1-3 vendégéjszakát eltöltsön.)
„Ezzel párhuzamosan pedig a reptéri infrastruktúra egy vidéki lepukkant vasútállomáséra emlékeztet.”
(Természetesen a kormányzat, fogyasztó védelmi, közegészségügyi,utasbiztonsági, a természetes és épített környezet védelmi, tűz- és munkavédelmi stb intézkedései hiányában.)
A Budapest Airport jelenlegi tulajdonosa;
– 55,44 százalék a német AviAlliance GmbH, amely lényegében egy kanadai nyugdíjalapot képvisel,
– 23,33 százalék a Malton Investment PTE szingapúri tőkealap (a GIC leányvállalata)
– 21,23 százalék Caisse de dépôt et placement du Québec, amely második legnagyobb kanadai nyugdíjalap.
A vevő konzorciumi non-binding offer 4,44 milliárd euróról szólt a könyvek megtekintése után.
A kormány vételi szándéka nem a tulajdon, hanem a cégvezetés többségéhez szükséges 51% részesedés megszerzésére irányul, 1,5 milliárd dollár pénzpiaci hitelből finanszírozva.
Nem tudható viszont, hogy a fennmaradó 49% honnan származik és hogyan oszlik meg a kormánnyal “konzorciumot alkotó” – MOL és INDOTEK – között, a vásárláskor és 10 éves távlatban.
A Mol és az Indotek szerepvállalását az előbbinél alapvetően az uniós versenyjogi szabályok nehezítik, az utóbbinál pedig a befektetés várható hozama.
Az államot képviselő kormány, ehhez a kérdéshez – a befektetés megtérülését biztosító hozamhoz – jóval megengedőbben viszonyul, hiszen a megtérülést nemcsak a reptéri tevékenységre alapozza, hanem az úgynevezett social return on investment (a befektetés társadalmi megtérülése) hatásra és a turizmusra is.
Mint tudjuk az állami tulajdonrészt – 25 százalékos plusz egy szavazat – az orbáni kormány 2011-ben adta el az akkori üzemeltető német Hochtief Csoportnak 36,6 milliárd forintért.
(A cég (BA)2005-ös vagyoni értéke 75%-ának eredeti 464 milliárd/2005 évi eladási ára (181 milliárd/25%), 20%-a volt.
Ez az eladási ár a 2010. évi eredmény arányos (25%-ra jutó éves bevétel) kb 16-szorosa, ugyanakkor a cég (BA)vagyoni értéke (2011-ben becsült 250 milliárd) 25%-ának (62,5 milliárd) közel fele volt.
Rossz üzlet, rosszul menedzselve.
A BA cégadatai szerint a 2010. évi mérlegadataiból kiderül:
90 millió euró (25 milliárd forint) adózás és amortizáció előtti eredményt ért el a vállalat.
Egy névtelen elemző szerint, erre egy tízes szorzót lehet rátenni, tehát 2011-ben a reptér durván 250 milliárd forintot érhetett.
Ez az eredeti, a brit BAA által fizetett 2005. évi 464 milliárd forintos, eladási ár alig több mint fele.
Ekkor a hitel bőség idején kellett volna vásárolni, nem eladni.
A bajok 2011-ben is a mostaniak voltak;
Elmarad fejlesztések, avult, amortizálódott ingatlanok, berendezések.
A 2010-2011-es adatok szerint, a Hochtief a privatizációs szerződésben vállalt reptéri fejlesztéseket nem végezte el, így perelhető lett volna.
De legalábbis a privatizációs szerződés verseny és tőke szabad áramlását korlátozó feltétele törölhető lett volna, egy megegyezéssel.
Nem is értem, hogy az Unió miért nem lépett fel a német Hochtief-el szemben.
A BA cég eredményességi mutatói nem javultak 2010-re, 2009-hez képest.
Kamatokra 50, amortizációra 30 millió euró ment el.
Az akkori (2011) noname szakértő szerint az óriási eladósodás miatt a cég saját tőke része gyakorlatilag semmit nem ért, a hitelezők csak azért hagyták működni a vállalatot, mert a politikai érdeklődés középpontjában, és mert a kamatokat még kitermelte.
Angie
2021-11-02 at 10:19
Az már nagyon jó lenne! Reméljük az árak is változnak és nem csak egyfajta 3 dl-es ásványvizet lehet majd kapni 450-480,-Ft-ért, amit egyébként a boltban 79-Ft-ért megvehetek.
Mondjuk végre a wc-k fel lettek újítva, mert elég balkáni volt.
Tuti
2021-11-02 at 08:47
Nagyon jo a repuloter, de mar kicsi a becsekkollo elotti vato es a biztonsagi ellenorzes is nagyon lassu…
A tobbivel en nem latok problemat…(biztos van, de ezek nagyon egetoek lennenek)
Ja, es akkor ujranyithat az 1 is???
Mária néni
2021-11-02 at 08:25
Istennek legyen hála !
Solaris
2021-11-02 at 07:48
Következhet az autópálya visszavásárlás.
Vagy az tabu?