Az európai parlamenti választás előtt nem árt emlékeztetni a népeket arra, hogy amikor minket, magyarokat illetnek mindenféle jelzőkkel, akkor nézzenek körbe a saját házuk tájékán. Szalay-Bobrovniczky Vince: A Waldheim-ügy és Ausztria című könyve hiánypótló e témában. A szerző mellett a könyvet bemutatja Dr. Szatmári Péter, a Milton Friedman egyetem rektorhelyettese, egyetemi docens – olvasható a Polgári Mulató Irodalmi Szalon című estjének leírásában.
A kedvcsinálóban ismertetik: Kurt Waldheim államfővé választása morális dilemmákat vetett fel az osztrák társadalomban. A Waldheim-ügy kapcsán Ausztria pellengérre került, és diplomáciailag elszigetelődött. A köztársasági elnököt kitiltották Amerikából. A hivatalból való lemondása után kisvártatva elindult egy vita, amely idővel Ausztria második világháborús szerepének teljes átértékeléséhez vezetett: 1988 egy fontos év volt ebben, amikor az úgynevezett részfelelősség-tézis lett az osztrák állami doktrína, ami abból áll, hogy mint állam, Ausztria nem bűnös. „Ausztria Hitler első áldozata”, ahogy a ’43-as moszkvai nyilatkozatban is áll. Viszont Ausztria nem számolt el nácik tömegével, akik továbbra is az osztrák közéletben ténykedtek. A társadalomban egészséges vita indult el arról, és akkor alakult ki a részfelelősség-tézis. Ehhez a megtisztuláshoz járult hozzá ez az egész ügy.” A ’80-as években kirobbant Waldheim-ügy morális kérdéseket vetett fel az osztrák társadalomban, és olyan párbeszédeket indított, amelyek segítették Ausztria háborús múltjával való szembenézését.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS