Kórházfőparancsnok: Az egészségügyi intézmények állománya erőn felül teljesít

Az egészségügyi intézmények állománya erőn felül teljesíti feladatait – mondta a koronavírus-járvány miatt kinevezett országos kórházfőparancsnok az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának csütörtöki ülésén. Halmosi Zsolt elmondta: a rendszert rendkívül rövid idő alatt alakították ki, a kórházparancsnokok március 29-én vették át megbízólevelüket és másnap már munkába álltak. A százkilenc kórházparancsnok közül ötvenegy a honvédség állományából érkezett, huszonkilencen a katasztrófavédelemtől, illetve ugyanannyian a rendőrségtől, és korábban is valamennyien felelős beosztásban voltak. A rendőr-vezérőrnagy arról is beszámolt, hogy három büntetőeljárás indult intézményvezetők feljelentésére, amiért az intézményükből fertőtlenítőszereket, vizsgálókesztyűket, maszkokat loptak el, de olyan eset is akadt, ahol számítógépet vittek el. Hozzátette: van olyan intézmény, ahol már letartóztatásban van a gyanúsított dolgozó.

Halmosi Zsolt beszámolója szerint a kórházparancsnokokat az intézményekben pozitívan fogadták, az egészségügyi személyzet valóban segítő szándékúnak tekinti a munkájukat. A rendőr-vezérőrnagy hangsúlyozta: a kórházparancsnokok feladatrendszerét kormányhatározat szabályozza, úgy kell együtt dolgozniuk az egészségügyi intézmények vezetőivel, hogy az intézményrendszer képes legyen a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tömeges megbetegedéseket kezelni. A tábornok kiemelte, hogy rengeteg intézkedés történt a fertőzés elszabadulásának megakadályozására az utóbbi időszakban, ilyen a határellenőrzés vagy a kijárási korlátozás, de a csatát és a háborút az egészségügyi intézmények területén kell megvívni. Halmosi Zsolt leszögezte: orvosszakmai kérdésekben a kórházparancsnokok nem foglalhatnak állást, nem dönthetnek, és nem tehetnek javaslatot sem; az ő feladatuk, hogy a rendészeti tapasztalataikkal segítsék a védekezést. A kórházfőparancsnok hozzátette, hogy a kormányrendelet két kórházparancsnoki feladatkört említ, amely köti az intézményvezetőket: az egyik ilyen az egészségügyi felszerelések, berendezések, gyógyszerkészletek, fertőtlenítő szerek megóvására és védelmére vonatkozó javaslat. Bűnmegelőzési és vagyonvédelmi intézkedéseket tehát tehetnek a kórházparancsnokok. A második ilyen feladatkör a járványveszéllyel összefüggő szabályok betartásának az ellenőrzése: ha azt tapasztalja a kórházparancsnok, hogy valaki nem tartja be például a védőeszköz viselésére, izolációra vonatkozó szabályokat, akkor ezt jelzi az intézményvezetőnek. Fontos feladatnak nevezte Halmosi Zsolt a naprakész, ellenőrzött adatszolgáltatást; megfogalmazása szerint a járvány kritikus szakaszában ezen emberi életek múlhatnak.

Mindegyik egészségügyi intézmény naponta szolgáltat adatokat a terheléséről, a lefoglalt ágyak mennyiségéről, a kezelt betegek számáról, az intenzív ágyak és a lélegeztetőgépek számáról. A cél, hogy ha valahol szűk kapacitás alakulna ki, akkor az átcsoportosítás gyorsan megoldható legyen

– mutatott rá, és hozzátette: az adatszolgáltatásban korábban voltak hiányosságok, de ezek megszűntek. A tábornok elmondta: a kórházparancsnokok kaptak maguk mellé egy-egy logisztikai munkatársat is, akik raktárosként felügyelik a készletgazdálkodást. Folyamatosan ellenőrzik a kapacitásbővítést, vizsgálják a járványügyi szabályok betartását. Halmosi Zsolt komoly problémának nevezte a védőeszközök viselésével kapcsolatos szabályok be nem tartását, amely a betegekre jellemző.

Harangozó Tamás, a bizottság MSZP-s tagja kérdéseire a vezérőrnagy elmondta: felkészültek arra, ha ezres nagyságrendben érkeznek lélegeztetőgépek az országba, de csak olyan gépeket fognak kapni a kórházak, amelyeket kipróbáltak, szervizeltek. Magyarországon jelenleg 1735 lélegeztetőgép és 1309 ugyancsak lélegeztetésre alkalmas altatógép van, tehát összesen 3044 készülék; emellett vannak még gyermekek számára is gépek. A felnőtt készülékek közül 947 van használatban, vagyis 2097 szabad gép áll rendelkezésre. Koronavírus miatt jelenleg hatvanan szorulnak lélegeztetésre. A kórházfőparancsnok beszámolt arról is, hogy 183 egészségügyi dolgozó fertőződött meg eddig, közülük tizennyolcan gyógyultak meg. Halmosi Zsolt elmondta: három büntetőeljárás indult intézményvezetők feljelentésére, amiért az intézményükből fertőtlenítőszereket, vizsgálókesztyűket, maszkokat loptak el, de olyan eset is akadt, ahol számítógépet vittek el. Hozzátette: van olyan intézmény, ahol már letartóztatásban van a gyanúsított dolgozó.

Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke cáfolta Harangozó Tamás felvetését, amely szerint a Budai Egészségügyi Központ az állami vezetők egészségügyi ellátására kijelölt VIP-kórház lenne. Kósa hangsúlyozta: az állami vezetőket eddig és ezután is a Honvédkórház látja el. Vadai Ágnes, a bizottság DK-s és Varga-Damm Andrea, a bizottság jobbikos alelnöke is a kórházi ágyak felszabadításáról érdeklődött. A vezérőrnagy válaszaiban azt hangsúlyozta: a kórházparancsnok nem dönt ágyak felszabadításáról, ez orvosi szakmai kérdés. Kósa Lajos felvetette, hogy az országban 1053 szociális intézményében – amelyek között négy és ötszáznegyven férőhelyes is van – ötvenezernél több ember él, akiknek a többsége a veszélyeztetett korosztályba tartozik. Halmosi Zsolt közlése szerint vizsgálják, milyen lépések szükségesek az érdekükben; várhatóan pénteken döntenek arról, hogy a már kinevezett kórházparancsnokok segíthetik a jövőben a járványügyi szabályok betartását a nagyobb létszámú intézményeknél is.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor