A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem elégszik meg államtitkári tisztségekkel, hanem miniszterekkel is részt akar venni a jobbközép Nemzeti Liberális Párttal (PNL) közösen alakítandó kormányban a december 6-i parlamenti választások után – írta politikai értesüléseire hivatkozva pénteken a liberális Adevarul című hírportál.
Az elemzést jegyző Sebastian Zachmann szerint – a Kelemen Hunor szövetségi elnök és a PNL jelöltjeként tavaly újraválasztott Klaus Iohannis államfő közötti feszültség dacára – az RMDSZ részt akar a végrehajtó hatalomból, és nem elégszik meg azzal, hogy helyi tisztségek, meg a magyar közösségnek juttatott állami források fejében parlamenti támogatást biztosítson a PNL kormányának, miként tette ezt korábban a szociáldemokrata (PSD) kormányok idején.
Kulturális, környezetvédelmi és egészségügyi tárca
Az Adevarul szerzője úgy tudja: a magyar érdekképviselet a kulturális, környezetvédelmi és egészségügyi tárcát fogja kérni a koalíciós tárgyalásokon. Úgy véli: elenyésző az esélye annak, hogy az egészségügy vezetéséről a PNL lemondana, a környezetvédelmi minisztérium élére pedig szerinte csak akkor kerülhet magyar politikus, ha a rendszerkritikus USR-PLUS szövetség – amely az igazságügyi, oktatási és környezetvédelmi tárcát szeretné megkapni – kimarad a koalícióból. A cikkíró értesülései szerint a Ludovic Orban miniszterelnököt körülvevő PNL-vezetők többsége néppárti kormánytöbbséget és lehetőleg egyszínű PNL-kormányt akar, míg Klaus Iohannis államfő – egy szélesebb parlamenti többség és alkotmányos reform reményében – az USR-PLUS-t is bevonná a kormányzásba.
A PNL nem szívesen osztozna az RMDSZ-szel
Az Európai Néppártnak három romániai tagpártja van: a PNL, az RMDSZ és a Traian Basescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Pártja (PMP). A választások megnyerésére legesélyesebb PNL vezetői karcsú, 15-16 minisztériumból álló egyszínű kormányt szeretnének, vagyis nem szívesen osztoznának az RMDSZ-szel meg a PMP-vel a tárcákon. A “néppárti koalíció” ürügyével a PNL kihagyná a – választási kampányban a PNL-t és PSD-t is támadó – USR-PLUS-t a koalícióból, mivel nehezen tudna együttműködni vele, és jobban tart tőle, mint attól, hogy a szűk parlamenti többség sérülékennyé teszi a kormányt.
Az RMDSZ ugyanis megbízható koalíciós partner, a PMP pedig vagy beolvad a PNL-be, vagy megmarad 6 százalékos pártnak. Az ellenzéki oldal sem lenne egységes: az USR-PLUS-t – ha nem kerül kormányra – össze fogják roppantani a belső konfliktusok, a PSD Marcel Ciolacu elnöksége alatt nem fog megerősödni, amennyiben pedig a Victor Ponta-féle Pro Romania is bekerül a parlamentbe, Ciolacunak az lesz a legnagyobb problémája, hogy Ponta akar majd a baloldal és a parlamenti ellenzék vezérévé válni
– idézte meg nem nevezett politikai forrásának számításait az Adevarul cikkírója.
Klaus Iohannis államfő azért akarja az USR-PLUS-t is bevonni a kormányzásba, mert most van az utolsó esélye arra, hogy megvalósítsa a beígért alkotmányos reformot, az oktatás, az egészségügy, az igazságszolgáltatás korszerűsítését, ehhez pedig nemcsak “saját kormányra”, hanem “saját parlamenti többségre” is szüksége van. Iohannis elnökségének eddigi hat évében csak két évig volt hozzá közel álló kormány Románia élén: 2016-ban a Dacian Ciolos, idén pedig a Ludovic Orban vezette kabinet, de ezek mozgásterét leszűkítette az “ellenséges” (baloldali) parlamenti többség.
Az államfőnek tehát egy PNL-PMP-USR-PLUS kormány az első opciója, akkor is ha a parlamenti választásokon esetleg nem a PNL, hanem a PSD végezne az élen, a szociáldemokratáknak ugyanis szinte lehetetlen lenne a kormánytöbbséghez partnereket szerezniük
– zárta elemzését az Adevarul.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
ViAM
2020-11-20 at 14:04
Már ideje lenne átvenni a hatalmat!
Adama Admirális
2020-11-20 at 14:12
A hatalmat ezektől csak fegyverrel lehetne elvenni, mint ahogy Erdélyt is, de ez nem fog megtörténni, mert én már most szélsőséges vagyok hogy ezt mondtam, a legtöbb polgártársunk meg inkább átoperáltatná magát minthogy harcba vonuljon bármiért is ebben az életben…
Szabó László
2020-11-20 at 15:15
Adama Admirális!
Az egy hangos törpekisebbség! A honfitársaink többsége fegyvert fogna Erdélyért, ha adódna alkalom. Miután pedig a románokban csak a Momentum bízik, a románok sem, szorgalommal, politikai, főként gazdaságpolitikai türelemjátékkal visszaszerezhető!
Szabó László
2020-11-20 at 15:24
Először is Erdélynek el kell szakadnia Romániától. Független köztársaságot kell létrehoznia az Erdélyi fejedelemségre – kelet Svájcára – mint történelmi jogelődre hivatkozva. Annak a virágzó önállóságát kell propagálni, majd idővel, amikor éppen senki nem figyel, azzal kell nekünk perszonálunióra lépni. Ennyi!
istván jános ernő egresi
2020-11-20 at 22:56
A jövőt illetően, tetszik az elgondolása, ami viszont a történelmi múltat illeti, nem tudom, mit értett pontosan az önállóság alatt, ugyanis abban az értelemben nem volt szuverén állam a fejedelemség, mint amilyen az 1526 előtti Magyar Királyság volt:
Az Erdélyi Fejedelemség kényszerből jött létre, I. Szulejmán oszmán-török szultán döntésére, a Magyar Királyság három részre szakadásakor, és török függőség alatt állt (egyes szerzők szerint vazallus államként), de az oszmán haderő fő felvonulási útján (Sztambul – Szófia – Belgrád – Buda – Bécs) kívül feküdt. Uralkodói, a viszonylag szűk mozgásterüket, igyekeztek jól kihasználni, de a törökök a velük való szembe fordulást kegyetlenül megtorolták (lásd pl. az 1658 – 1662 közötti időszakot). A fejedelemség sorsát az oszmánok meggyengülése és hibás külpolitikája az 1600-as évek végén megpecsételte. Az 1683-as, második bécsi ostromot követően, XI. Ince pápának köszönhetően, az oszmán hatalom visszaszorításra indított háború a fejedelemséget az oszmánok oldalán “találta”, és a török kiűzésében döntő szerepet játszó Habsburg-monarchiához került. Egyébként a Buda felszabadítása után tartott országgyűlésen a magyar rendek “kinyilatkoztatták” azt, hogy Erdély hagyományosan Magyarország részét képezi.
Az előzőek forrása:
Szabó Péter: Az erdélyi fejedelemség, Tudomány – Egyetem Sorozat, Vince Kiadó, Budapest, 1997.