Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, mert nem úgy szavazott marihuána-ügyben, mint ahogy az Európai Tanács novemberi ülésén a többség. A helyszín az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága (CND) bécsi ülése volt, az időpont 2020. december, a téma a marihuána – kannabisz – veszélyességi átsorolása.
1961 óta a kannabisz az Egységes Kábítószer Egyezmény IV. jegyzékén együtt szerepelt azon potenciálisan halálos, addiktív szerek – például az opiátok, mint a heroin – listáján, amelyeknek nincs gyógyászati haszna. Most arról döntött a Bizottság huszonhét igen, huszonöt nem szavazattal és egy tartózkodással, hogy erről a listáról leveszi a marihuánát és átteszi a kevésbé veszélyes, gyógyászati felhasználásra alkalmas szerek közé, az I. jegyzékbe. A WHO már 2019-ben javasolta ezt a lépést, de a tagállamok ellenállása miatt csak két évvel később tudta keresztülvinni. A szervezet egyik eredeti javaslata úgy szólt, hogy a kannabiszolaj ne legyen nemzetközi ellenőrzés alatt. (A kannabiszolajból kivonják a THC-t – amely állítólag egyedül felelős a rászokásért –, és már most milliárd dolláros üzlet.) A tagállamok egy része erre azzal vágott vissza, hogy hiszen nincs is nemzetközi előírás rá. Jelenleg több, mint 50 államban engedélyezett a kannabisz gyógyászati felhasználása, Kanada, Uruguay és az USA 15 tagállama engedélyezi a „rekreációs” (azaz kábítószerkénti) felhasználását. Oregon már a személyi használatú kemény kábítószereket is engedélyezte. Az amerikai szenátus demokrata párti frakcióvezetője megígérte, hogy megszüntetik a marihuána szövetségi szintű tiltását.
A kábítószerellenes háború a nép elleni – különösen a színesbőrüek elleni – háború volt
– áll két másik szenátorral együtt kiadott nyilatkozatában. Azt is tervezik, hogy kárpótolják (!) azokat, akiket ezzel kapcsolatos bűncselekmények miatt ítéltek el.
A marihuána betiltásának megszüntetése ahhoz kell, hogy ennek az elhibázott háborúnak az igazságtalanságait jóvá tegyük, és véget vessünk annak az évtizedes károkozásnak, amelyet a színes közösségek szenvedtek el az egész országban
– írták. A Gallup közvélemény-kutató szerint az amerikaiak 68%-a egyetért a kezdeményezéssel.
A fűlobbi ugyanazokat a propagandaeszközöket használja, mint annak idején a dohánylobbi. A cigarettagyárak egy ideig úgy reklámozták terméküket, mint ami „egészségesebb” a konkurenciáénál. Ma már tudjuk, hogy csak az USÁ-ban a cigaretta évi 480 ezer halálesetért felelős. Különösen a fiatalok szemében egyre kevésbé vonzó, ezért a dohányipar új termék utáén nézett: ez a marihuána. De nem az, ami az árok partján nő: genetikusan módosított, magas THC-tartalmú növény, aminek viaszát, olaját és ehetővé tett részeit is hasznosítják.
Az Altria nevű társaság, a Marlboro gyártója 2019-ben kétmilliárd dollárt fektetett be a kanadai Cronos nevű kannabisztermelőbe, és 12 milliárdért szerzett részesedést a Juulban, amely az USA elektromoscigaretta-piacának háromnegyedét birtokolja. A világ egyik legnagyobb dohánycége, az Imperial Brands egy másik kanadai cégbe 100 millió dollárt fektetett be, hogy marihuánás elektromos cigarettát fejlesszen ki. Ezek a cégek természetesen a törvényhozókat is megkörnyékezik, hogy engedélyezzék a marihuána „rekreációs” felhasználását.
De az alkoholipar lobbistái is felajánlották tapasztalataikat a „korhatárhoz kötött termékek sikeres értékesítésében”. Akkora a sikerük, hogy a 18 évesek 70%-a fogyasztott már alkoholt, a legfiatalabbak 12 évesek, és minden tizedik alkoholos italt a korhatárt megszegve fogyasztják.
A dohány- és alkoholipar lobbistái a múltban arra törekedtek, hogy csökkentsék a termékeiket sújtó adót, az árusítási és hirdetési korlátozásokat töröljék el, ne kelljen figyelmeztető feliratokat tenni a termékekre, és követelték, hogy jelen lehessenek a szabályok megalkotásánál. Most ugyanez történik a marihuána értékesítésének szabályaival. Coloradóban négymillió dollárt költöttek a lobbisták, öt év alatt megháromszorozva az összeget, és a marihuánaiparé az egyik leghatékonyabb lobbi. Minél magasabb a THC-szint, annál addiktívabb a termék, és annál nagyobb a veszélye a mentális betegség kialakulásának, különösen a fiatalok körében. Ezért ellenállnak minden törekvésnek, amelyik korlátozná a THC-tartalmat.
Ami most van az USÁ-ban, az vár ránk a közeli jövőben, és azt készítik elő az EU-ban, ne legyen kétségünk. Ahogy az LMBTQI-őrületet importálta az EU, ugyanúgy importálják majd ezt is. És most térjünk vissza Magyarországra. A Drogkutató Intézet kiadott egy állásfoglalást a magyar szavazat ügyében. Mint írják:
Magyarországon és Európában egyaránt a marihuána a leggyakrabban használt illegális pszichoaktív szer. Magyarországon a lakosság 10–15%-a fogyasztott már az élete során valamilyen kábítószert, a fiatal nemzedékeknél ennek duplája az arány. A Drogfókuszpont 2020-as jelentése alapján a Magyar Rendőrség által elvégzett kábítószer-tesztek szerint az esetek felében kettő vagy többféle pszichoaktív szert is használtak együttesen. Alig jelentettek olyan esetet, ahol nem a kannabisz volt az egyik használt szer az együttes fogyasztáskor. (…) Nem is a marihuána lesz a veszélyes, hanem az, amivel együtt szedi. A marihuána megnyitja az utat egy másik szer használata előtt, ha együtt jelentkezik a fogyasztás.
A gyógyászati felhasználással kapcsolatban leszögezik, hogy nemcsak kedvező hatások vannak, hanem nagyon kellemetlen és potenciálisan veszélyes mellékhatások is: a leggyakoribbak a gyengeség, egyensúlyproblémák, dezorientáció, emésztőszervi problémák, aluszékonyság, szájszárazság, hallucináció, paranoia, illetve az agitáltság. A mentális egészséget illetően a deperszonalizáció (a személyiség elvesztése) érzése, a csökkent ítélőképesség és figyelem, szemvörösödés, heves szívverés és a fokozott étvágy jelentenek kockázatot. A kannabisz-termékek tartós alkalmazása erősítheti a szorongást, depresszióhoz, pszichotikus állapot kialakulásához is vezethet. A legnagyobb veszélye annak van, hogy a marihuána elősegíti és felgyorsítja a drogfüggőség kialakulását. A kannabisz gyógyászati felhasználása körül világszerte viták folynak, ezek nem zárultak le egyértelmű eredménnyel. A marihuána orvosi felhasználhatósága mellett szólnak érvek, de az ellenérvek száma sem csekély.
A javaslat elutasításának tehát tudományos alapja van
– zárul az Intézet közleménye.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS