Bizonytalan a gazdasági helyzet, de az orosz–ukrán háború által okozott kedvezőtlen gazdasági folyamatok csak mérsékelten hatnak a magyar növekedésre, a számos negatív képet vizionáló állásfoglalással szemben az idei év első hónapjaiban is várakozáson felüli eredmények születtek, mindez az elmúlt 12 év gazdaságpolitikai eredményeinek köszönhető – fogalmazott Varga Mihály. A pénzügyminiszter a 2023-as költségvetésről szóló parlamenti vitán ismertette: a bevezetésre kerülő rezsivédelmi alap lehetővé teszi, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború és a brüsszeli szankciós politika árát, célja pedig a drasztikus és kiszámíthatatlan világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése. Hozzátette: a honvédelmi alap azt a felmerült szükségszerűséget orvosolja, hogy Magyarországnak modern, erős hadseregre van szüksége.
A 2023-as központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot vitatja meg szerdán a parlament. Az általános vita a 40 perces előterjesztői nyitóbeszédét követően az ÁSZ elnökének 30 perces, majd a Költségvetési Tanács elnökének szintén 30 perces felszólalása következett. Varga Mihály pénzügyminiszter ismertetésében hangsúlyozta: a 2023-as költségvetés a rezsicsökkentés és a hadügyi kiadások emelésének költségvetése lesz, a kormány célja pedig az, hogy ne a magyar állampolgárok fizessék meg a háború és a brüsszeli szankciós politika árát. Az ellenzék kritikái az alábbiakban foglalhatóak össze:
- fizessenek a gazdagok;
- túl korán nyújtotta be a kormány a költségvetés tervezetét, a sok bizonytalanság miatt ezért már elfogadását követően korrigálni kell majd;
- meg kell adóztatni a luxusjachtokat (Szabó Tímea);
- a kormány túl optimista inflációs adatokkal és euróárfolyamokkal számol;
- a magyarok kivándoroltak az országból, és helyettük filippínók és vietnámiak tízezrei dolgoznak éhbérért a gyárakban;
- az inflációt figyelembe véve az egészségügyre és az oktatásra lényegében kevesebb pénz fog jutni;
- egyetelen ellenzéki képviselő sem kommentálta a hadügyi kiadások tervezett nagyarányú növekedését sem pozitív, sem negatív értelemben;
- az ellenzék szerint a multikra kivetett nyereségadót az emberek fogják megfizetni.
Már a koronavírus-járvány alatt is jól vizsgázott a magyar gazdaság
A tervezési kilátások talán 2008, a legutóbbi gazdasági válság óta nem voltak olyan nehezek és bizonytalanok, mint most
– kezdte meg a 2023-as költségvetés tervezetének ismertetését Varga Mihály pénzügyminiszter. Mint elöljáróban kiemelte, a kormány célja az önálló, a magyar emberek érdekeit szolgáló gazdaságpolitika megvalósítása, amellyel nem kíván szakítani a háború okozta bizonytalan gazdasági helyzetben. Varga Mihály arról beszélt, hogy Magyarország nemrégiben a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaeséssel is sikerrel birkózott meg, és a gazdaság újraindítása is kimondottan eredményes volt, hiszem 2021-ben már 7,1 százalékos volt a növekedés, ami az idei év első negyedévére 8,2%-ra emelkedett. Ezzel párhuzamosan rekordot döntött a munkavállalók száma, és jó ütemben nőnek a bérek is.
A háború kitörése óta azonban még az eddigieknél is súlyosabb válságokkal és bizonytalanságokkal kell szembenéznünk. Nem láthatjuk a háború végét, ezért azzal kell számolnunk, hogy a konfliktus elhúzódik, a háború és a brüsszeli szankciók gazdasági hatásai is egyre súlyosabbak lesznek. A kormány számol a bevezetett szankciók hatásaival, a háború okozta energiaválság következményeivel, a háborús inflációval és az Európában kibontakozó gazdasági válsággal
– közölte Varga Mihály.
A rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése
Varga Mihály a 2023-as költségvetés részletes ismertetése kapcsán kiemelte, hogy a forrásokat a magyar emberek számára legfontosabb célokra fordítják, azaz a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére, az ország biztonságának megerősítésére, a munkahelyek megóvására és az újak létrejöttének támogatására, valamint arra, hogy növekedési pályán maradjon a gazdaság, fegyelmezett költségvetési politika mellett.
A 2023-as büdzsé mindezeknek megfelelően a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése
– emelte ki.
A 2023. évi költségvetési törvényjavaslatban a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal, a bruttó hazai termék 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és 5,2 százalékos inflációval számolt. A jövő évi költségvetés szerkezetében változást jelent, hogy a korábbi alapokat két új váltja fel: a rezsivédelmi alap 670 milliárd forintos kerettel, valamint a honvédelmi alap 842 milliárd forintos kerettel.
Ne a magyarok fizessék meg a háború és az elhibázott uniós gazdaságpolitika árát
A miniszter részletezte: a rezsivédelmi alap lehetővé teszi, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború és a brüsszeli szankciós politika árát, célja pedig a drasztikus és kiszámíthatatlan világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése. Hozzátette: a honvédelmi alap azt a felmerült szükségszerűséget orvosolja, hogy Magyarországnak modern, erős hadseregre van szüksége.
A két alap finanszírozását olyan megoldások szolgálják, amelyek nem rónak többletterheket a magyar emberekre, mivel azoktól az ágazatoktól várjuk el a nagyobb társadalmi szerepvállalást, amelyek az elmúlt időszakban magas profitot értek el
– fogalmazott Varga Mihály. Mint megjegyezte, hazánk elmúlt 12 évének helyes gazdaságpolitikájának köszönhetően
az orosz–ukrán háború által okozott kedvezőtlen gazdasági folyamatok csak mérsékelten hatnak a magyar növekedésre, a számos negatív képet vizionáló állásfoglalással szemben az idei év első hónapjaiban is várakozáson felüli eredmények születtek.
Ötven százalékkal nőnek a hadászatra szánt források
A miniszter a költségvetés egyes részleteit ismertetve elmondta:
- 450 milliárd forinttal emelkedik a családpolitikai kiadások összege, erre a célra 2023-ban 3225 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Az Európai Unióban ezzel arányaiban Magyarország fordítja a legtöbbet a családok támogatására. A kormány fenntartja a járulékkedvezményeket, az szja-mentességet a négy gyermeket nevelő nők esetében, az első házasok kedvezményét és a 25 év alattiak szja-mentességét.
- Folytatódik az otthonteremtési, otthonfelújítási program, a falusi csok; a gyermeket vállaló vagy nevelő családok továbbra is élhetnek a családi otthonteremtési kedvezménnyel, a lakáscélú jelzáloghitel törlesztéséhez nyújtott támogatással.
- Növekszik az ápolási és az otthonápolási díj.
- Folytatódik a 13. havi nyugdíj visszaépítése, a nyugdíjak emelése az infláció mértékével, fennmarad a nyugdíjprémium is.
- 50 százalékkal növelik a honvédelmi kiadásokat, a 2010-es évek hatszorosára.
- Az egészségügyi fejlesztésekre 2670 milliárd forintot fordít a költségvetés, folytatódik az egészségügyi szakdolgozók és védőnők korábbiakban megkezdett bérfejlesztési programja.
- Folytatódik az Egészséges Budapest Program is.
- Az alapfokú és a középfokú oktatásra fordított kiadások az idei évhez képest jövőre közel 100 milliárd forinttal nőnek.
- Egyedülálló mértékű vidékfejlesztési program indul.
A DK szerint ez a brutális megszorítások költségvetése
Varju László, a Demokratikus Koalíció vezérszónoka a 2023-as költségvetés általános vitájában bebizonyította, hogy tökéletes gazdasági antitalentum, ugyanakkor elképesztő ötletességgel képes a választók megtévesztésére, minden bizonyíték nélkül. Varju László beszédének központi témája az volt, hogy a jövő évi költségvetés “a brutális megszorítások költségvetése”, a pusztító Orbán-csomag. Ugye gyanús gazdasági csomagokkal eddig csak a baloldal büszkélkedhetett: volt Bokros-csomag, több Gyurcsány-csomag, amelyekbe majdnem belerokkant az ország, Varjú László most ezt próbálta a jobbolalra vetíteni.
Beszédében ugyanakkor egyetlen megszorító intézkedést sem tudott kiemelni a költségvetésből, sem egyetlen, a lakosságot érintő új adót, pusztán a különben egész Európát sújtó inflációt, a magas eurót és a mulicégekre kirótt extraprofit-részadót tudta valahogy megszorításként tálalni. Varju László eközben egy szót sem beszélt arról, hogy a covid-járvány okozta gazdasági regressziót éppen most tetézi egy beláthatatlan gazdasági következményekkel járó háború, amelybe vastagon bele fog szólni az EU-s szankcióspolitika is. Varju László, mintha nem is ebben a valóságban élne, arról beszélt: a Demokratikus Koalíció már áprilisban megjósolta, hogy megszorítások jönnek, amelyre bizonyíték az a költségvetés, amelyből egyetlen megszorító elemet sem tudott említeni.
A DK-s képviselő ugyanakkor tévútnak nevezte a rezsicsökkentésre alapozott költségvetést, a munka alapú társadalmat, mert szerinte a magyarok kivándoroltak az országból, és helyettük filippínók és vietnámiak tízezrei dolgoznak éhbérért a gyárakban. Varju László nehezményezte, hogy a kormány sikerként könyvelte el, hogy 480 forint a benzin maximalizált ára, miközben a Gyurcsány-korszakban 300 volt. Bár közben eltelt 12 év, és az enerigaipart azóta soha nem látott adók és bizonytalanság sújtja, így valójában visszanézve a 300 forint tűnik most 12 év elteltével magas árnak. A DK-s képviselő külön nehezményezte, hogy 18 százalékkal emelkednek a hitéleti kiadások; szerinte ez azért is alakult így, mert Magyarországon már csak az ima segíthet, és ezt fizeti ki a kormány. A családok rezsijének növekedését ugyanakkor csak a repülőjegyárak várható emelkedésével tudta igazolni, és mint fogalmazott,
szégyelljék magukat, hogy az extraprofitot emelgetve nyúlkálnak az emberek, a családok zsebébe.
Varju László szerint a “fideszes oligarcháktól” kellene beszedni az extraprofitot, többek között azoktól a kaszínócégektől, akik nem fizetnek adót. Kritizálta a kormányt azért is, mert miközben szerinte az infláció mértéke 10 százalékos lesz, a kormány csak 3,4 százalékkal növeli az egészségügy finanszírozását.
A jövő évi költségvetés azt bizonyítja, amit a Demokratikus Koalíció már áprilisi választások előtt tudott és jó előre jelzett: ha Orbán Viktor marad a miniszterelnök, soha nem látott brutális megszorítások jönnek, és ez itt van a költségvetésben
– erősítette meg mondanivalóját Varju László.
Az infláció komoly gondot fog okozni a költségvetés számára
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik-frakció vezérszónoka a költségvetést “carpe diem költségvetésnek” nevezte, és úgy értékelt: a magyar kormány nem fektet be a jövőbe, hanem csak tüzet olt. Úgy vélte, a kormány a munkavállalók helyett a multuicégek és a bankok oldalára állt. Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom egyik vezérszónoka a DK-hoz hasonlóan gigantikus adóemeléseket, megszorító csomagot emlegetett, amely csak a Fidesz hatalmának megszorítását célozza. A párt másik vezérszónoka, Gelencsér Ferenc az elszegényedés költségvetésének nevezte a javaslatot, amelyben csak tovább görgetik az egészségügy problémáját. Bedő Dávid, aki a Momentum harmadik vezérszónoka volt, arról beszélt, hogy a költségvetés átláthatatlan, és egyelőre csak a különadók látszódnak világosan belőle. Az MSZP vezérszónoka a bizonytalanság költségvetésének nevezte a 2023-as büdzsét, mivel szerint a háború hatásait csak tetézi a jogállamisági eljárás kimenetele, ezért bizonytalanok a sarokszámok. A képviselő további problémának nevezte a “brutális inflációt”, amely létbizonytalanságot okoz a nyugdíjasoknál és a kiskeresetűeknél.
Vezetőkép: MTI/Kovács Attila
Orientál
2022-06-22 at 19:17
Namond Karácsonyék ígérgették a méhkaptárokat, aztán abból is a lószar sem lett csak a gazos méhlegelők.
Namond
2022-06-22 at 19:11
“Érik a kajszibarack az Agrárminisztérium hetedik emeletén 2022. június 22. 9:47
Mint ismert évek óta egy méhcsalád is helyet kap a miniszteri kabinet erkélyén.”
https://mandiner.hu/cikk/20220622_nagy_istvan_kajszibarack_gyumolcs_agrarminiszterium_erkely_kerteszet
Orientál
2022-06-22 at 17:12
…Akiknek kell orvosi ellátást is kapnak ,nekünk kell állni a betegek gyógyszerezését.
Orientál
2022-06-22 at 17:10
Namond Meg a rengeteg menekült akikre már így is rengeteg milliárdot költöttünk.
Orientál
2022-06-22 at 17:08
Namond Energiából sem vagyunk önellátóak.
Namond
2022-06-22 at 16:30
Hesslerezredes 2022-06-22 at 14:36
” – attól tartok – a baj még annál is nagyobb lehet, mint amit sejtünk ”
Mit gondol mire való a főispánság visszavezetése?
Namond
2022-06-22 at 16:27
Misúuuu!
Az orosz–ukrán háború által okozott gazdasági folyamatoknak KEDVEZŐEN KELLENE hatni a hazai gazdaságra.
Az ukrán államnak nem csak fegyverre, de minden másra is szüksége van, bármit exportálhatunk.
Csak arra kell figyelni, hogy előre vagy az átvételkor fizessenek és ne hrivnyában, inkább aranyban.
Az árú átvétel helye pedig a gyártó telephelye vagy a határ legyen.
Hoppá
2022-06-22 at 15:22
Mindegy mit mond az ellenzék. Ők nem érzékelik, hogy a 480 kevesebb mint a 800. Ez a háború a szuper-gazdagok megrendelésére pattant ki. Az ellenzék pedig a szuper-gazdagok alázatos szolgája. No, persze nem ingyen.
Hesslerezredes
2022-06-22 at 14:36
Hát, ha a 400 forintos eurót “mérsékelt”-nek tartjuk, akkor biztos így van.
Meg ha a 30-40-50 %-os VALÓDI inflációt is “mérsékelt”-nek tartjuk???
Az a helyzet, hogy a valóság arca nagyon ocsmány: valójában – attól tartok – a baj még annál is nagyobb lehet, mint amit sejtünk illetve amit sejteni engednek nekünk.
Orientál
2022-06-22 at 10:43
Számunkra figyelmeztetés amit Karácsonyék Budapesten csinálnak ,ebből okulhatunk hogy a Gyurcsány vezetésével a balliberálisok zöldek pontosan azt csinálják mint 2002 és 2010 között csináltak ,lopnak csalnak és hazudnak gátlások nélkül.