Gulyás Gergely: három évtizede búcsúztunk egy szélsőbaloldali diktatúráról, nem jó ennek árnyait viszontlátni az antifák képében – Kövesse a PS-en az aktuális Kormányinfót (VISSZANÉZHETŐ)

Három évtizede búcsúztunk egy szélsőbaloldali diktatúrától, éppen szombaton tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját – fogalmazott a Kormányinfón Gulyás Gergely, megjegyezve: ennek árnyait nem jó viszontlátni az antifák képében. Hangsúlyozta, hogy a legszigorúbban fel kell lépni az erőszakos cselekedetekkel szemben. Újságírói kérdésre reagálva a kancelláriaminiszter arról beszélt: a kormány nem tart attól, hogy a gyermekvédelmi intézkedések szigorítása miatt Brüsszel újabb szankciókat akarna bevezetni hazánk ellen. Úgy vélte, a józan ész is azt diktálja, hogy Brüsszel nem áll a pedofilok pártjára. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ha az EU részéről érkezne is kritika a szigorításokkal kapcsolatban, az lényegében nem befolyásoló tényező; hazánk egy szuverén ország és a gyermekek az elsők.

A kormányülésen és a kihelyezett frakcióülésen is téma volt, hogy változtasson-e a magyar kormány eddigi álláspontján – jelentette ki Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a szombati aktuális Kormányinfón. Mint kifejtette, mivel Európa sodródik a háború felé, Magyarországra is komoly nyomás nehezedik, hogy ezt megtegye. A kancelláriaminiszter elmondása szerint az a döntés született, hogy a magyar érdek továbbra is változatlan: ki kell maradni a háborúből, hazánk továbbra sem szállít fegyvereket, ugyanakkor sürgeti a tűzszünetet. Gulyás Gergely hangsúlyozta: hazánk álláspontja abban a kérdésben is változatlan, hogy a háborúért a felelősség Oroszországot terheli, Magyarország továbbra is kiáll Ukrajna területi integritása mellett és segíti az Ukrajnából érkező menekülteket. Gulyás Gergely kiemelte, hogy ennek a háborúnak csak vesztesei vannak, és minél tovább tart, annál több lesz az áldozat. Hangsúlyozta, hogy életeket csak béke és tűzszünet révén lehet menteni. A kancelláriaminiszter elmondta, hogy a világon egyre több a békét sürgető hang; ez derült ki az ENSZ közgyűléséből is, ahol megállapították:

a harmadik világháború kitörésével lesz egyenlő, ha Európa belesodródik a háborúba.

Fotó: MTI

A kancelláriaminiszter újságírói kérdésre reagálva elmondta: az jelen pillanatban hitvita tárgyát képezi, hogy ha a NATO megadta volna azt a garanciát Oroszországnak, hogy Ukrajna nem lesz NATO-tag, akkor elkerülhető lett-e volna a háború, vagy az oroszok számára ez csak egy indok volt a támadásra. Megjegyezte: ezt a lehetőséget azonban fel kellett volna vetni Oroszországnak, mert akkor legalább kiderültek volna Oroszország valós szándékai.

Gulyás Gergely arról is szólt: technikai előkészítése már zajlik egy Zelenszkij–Orbán találkozónak, ennek az előkészítésnek ugyanakkor része a hazánk által kritizált ukrán oktatási és nyelvtörvény. Mint megjegyezte, ha ebben a kérdésben változik az ukrán fél álláspontja, akkor lesz értelme a találkozónak, lesz értelme tárgyalni.

Megtisztelő, hogy a Szentatya ismét hazánkba látogat

A kancelláriaminiszter kiemelte: nagy megtiszteltetés, hogy Ferenc pápa ismét hazánkba látogat. Ez véleménye szerint azt jelzi, hogy a Vatikán megbecsüli Magyarországot. Mint kiemelte, az orosz–ukrán háború megítélése kapcsán a vatikáni és a magyar álláspont áll a legközelebb egymáshoz. Gulyás Gergely reményét fejezte ki, hogy a Szentatya békére felszólító hangja végre értő fülekre talál.

Brüsszel remélhetőleg nem a pedofilok oldalára áll

Gulyás Gergely elmondta, hogy mind a kormány ülésén, mind a kihelyezett frakcióülésen téma volt a gyermekvédelem kérdése a közösségi médiában fiatalkorúval fenntartott szexuális kapcsolatával dicsekvő pedagógiai asszisztens botrányával összefüggésben. A kancelláriaminiszter elmondta: fontos körülmény, hogy a tankerület kapott korábban jelzést a tanár problémás viselkedéséről, mégsem történt semmi ennek kivizsgálására, ezért a tankerület vezetőjét el is bocsátották. A kancelláriaminiszter kitért arra: az elmúlt időszakban növekedett a pedofil bűncselekmények száma, amely azonban annak is köszönhető lehet, hogy szigorodtak az esetek felderítésének keretei. Kiemelte: a kormány egyetért Bagdy Emőke pszichológus azon álláspontjával, hogy a botrányban szereplő szexuális kapcsolat is egyértelműen pedofíliának minősül, ezért a jogi szabályozások szigorítására lesz szükség.

Újságírói kérdésre reagálva a kancelláriaminiszter arról beszélt: a kormány nem tart attól, hogy a gyermekvédelmi intézkedések szigorítása miatt Brüsszel újabb szankciókat akarna bevezetni hazánk ellen. Úgy vélte, a józan ész is azt diktálja, hogy Brüsszel nem áll a pedofilok pártjára. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ha az EU részéről érkezne is kritika a szigorításokkal kapcsolatban, az lényegében nem befolyásoló tényező; hazánk egy szuverén ország és a gyermekek az elsők.

Fotó: MTI

Még marad az extraprofitadó az idén

A gazdasági helyzettel a szerdai kormányülésen elhangzott: a magyar gazdaság erejét mutatja, hogy az energiaár-emelkedés és gazdasági zavarok ellenére 46 ezerrel többen dolgoznak, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor megállapították, hogy a szankciók továbbra is drámai hatással vannak az inflációra, ezért a kormány továbbra is védi a családokat és a nyugdíjasokat, a vállalkozások számára gyármentő programot és beruházásösztönző támogatásokat különített el. Gulyás Gergely kitért arra, hogy a külfölditőke-beáramlás évről évre növekszik; ezt a politikát támogatni fogja a kormány. Mint megjegyezte, a költségvetési egyensúlyt fenn kell tartani, a hiánycél fenntartásához azonban még az idei évben szükség lesz az extraprofitadó beszedésére.

Egyelőre nem tudni, mennyire gondolta komolyan Ursula von der Leyen, hogy erősíteni kell az uniós határvédelmet

Újságírói kérdésre reagálva Gulyás Gergely arról is beszélt: egyelőre nem tudni, mit jelent Ursula von der Leyen azon kijelentése, hogy meg kell erősíteni az uniós határvédelmet. Mint kifejtette, az Európai Bizottság álláspontjának megváltozásából egyelőre bizonytalan, hogy színből vagy szívből történt-e ez a pálfordulás; elsősorban az látszik, hogy egyes tagállamok hozzáállása változott ebben a kérdésben radikálisabban. A kancelláriaminiszter megjegyezte: most már azok a hangok erősödnek, hogy a Bizottság ne büntesse azokat a tagállamokat, amelyek védik az uniós határokat, hanem támogassa ezt a munkát. Hozzátette, hogy hazánk eddig 2 milliárd eurót fordított határvédelemre; már az is előrelépés lenne, ha ennek egy részét megtérítené az Európai Unió.

Vezetőkép: MTI/Kovács Tamás