Németország egyelőre nem döntötte el, hogy szabad-e egyáltalán sérelmeznie az Északi Áramlat-gázvezetékek felrobbantását – fogalmazott újságírói kérdésre a Kormányinfón Gulyás Gergely, megjegyezve: ezért is nehéz egy nehéz értékelhető vizsgálatot lefolytatni. A kancelláriaminiszter kifejtette: Németország jelenleg úgy lép fel, mintha lelkiismeretfurdalása lenne amiatt, hogy gazdaságát az olcsó orosz energiára alapozta, annak ellenére, hogy korábban nem volt sejthető, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. A kancelláriaminiszter úgy vélte, a németek annak ellenére nem mernek panaszkodni, hogy sokmilliárdos kár érte őket, ráadásul a robbantás az energiabiztonságuk elleni egyértelmű merénylet volt.
Gulyás Gergely elöljáróban arról beszélt: a szerdai ülésén a kormány a háborús helyzetet és annak hatásait elemezte, kiemelve, hogy támogatja az Országgyűlésben elfogadásra váró békehatározatot. Kiemelte, hogy minden szakértői vélemény szerint elhúzódó háborúra kell készülni, így elhúzódnak annak negatív következményei is. Példaként említette, hogy az enyhe télnek köszönhetően jelenleg az európai gáztározók töltöttsége magasan van, de a feltöltési időszakban ismét emelkedni fognak az energiaárak. A kancelláriaminiszter megismételte, a magyar álláspont nem változott, és világos: hazánk elítéli az orosz agressziót, humanitárius segítséget nyújt nemcsak a kárpátaljai magyaroknak, de az ukránoknak is, és gondoskodik a menekültekről is, emellett anyagilag hozzájárul az ukrán állam működéséhez. Gulyás Gergely kiemelte, hogy a belpolitikai viszonyok nem változtak, a baloldal álláspontja a kampány óta nem változott: fegyvereket szállítanának Ukrajnába, belesodornák hazánkat a háborúba, annak ellenére, hogy erről a választások folyamán az emberek egyértelműen kinyilvánították véleményüket.
Túllendültünk az infláció csúcsán
Az infláció rekordokat döntött Európában és az USA-ban is, Magyarországon ugyanakkor az átlagot is meghaladó a pénzromlás mértéke, amely annak köszönhető, hogy egyrészt közel vagyunk a háborúhoz, másrészt hazánk energiafüggősége is nagyobb kitettséget okoz – jelentette ki Gulyás Gergely az aktuális Kormányinfón. Ugyanakkor hozzátette: úgy tűnik, hogy már túl vagyunk az infláció csúcspontján. Gulyás Gergely arra is felhívta a figyelmet: azt még a józanabb baloldali sajtóorgánumok is elismerik, hogy az infláció külső okokra vezethető vissza. Ebben a helyzetben két feladat áll a kormány előtt: döntéseket kell hozni az infláció mérséklésére, valamint az inflációs időszakban a családok, nyugdíjasok és kkv-k megvédését is biztosítani kell.
A kancelláriaminiszter kitért arra, hogy a kormány döntött az állami Baross Gábor Hitelprogram 700 milliárdos keretének 1000 milliárdra forintra történő növeléséről, mivel a jelenlegi gazdasági környezetben komoly az érdeklődés a kedvező kamatozású hitelre. Gulyás Gergely kiemelte: a hitelprogram egyszerre szolgálja, hogy a vállalkozások át tudják vészelni ezt a nehéz időszakot, és remélhetőleg segít az infláció letörésében is.
Az Európai Unió másképp gondolkodik a gyermekvédelemről
Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a kormány szerdai ülésén tárgyalt a gyermekvédelem ügyéről, mivel az Európai Bizottság keresetet nyújtott be a magyar gyermekvédelmi törvény ellen az Európai Unió Bíróságán, ezt azonban ellenkeresettel támadta meg nemrégiben Magyarország. Mint megjegyezte, ha az Európai Unió Bíróságán kellő súllyal esnek latba jogi kritériumok, akkor nincs kétsége a magyar álláspont védhetőségéről, a bíróság ugyanakkor az elmúlt időszakban olyan döntéseket is hozott, amelyek inkább ideológiai alapon, mint a jog talaján álltak. A kancelláriaminiszter szerint az európai szintéren is érdemes megvívni a gyermekvédelmi csatát, az elmúlt időszak hírei ugyanis élesen rámutattak arra, hogy szükség van a gyermekvédelem jogi szabályozásának áttekintésére és betartatásának szigorítására. Kiemelte: a kormány nem számít arra, hogy ebben a kérdésben a vita elcsitulna, ugyanis a forrásmegvonások is nagymértékben összefüggenek ezzel a kérdéssel. Kiemelte:
egyértelmű, hogy az Európai Unió másképp gondolkodik a gyermekvédelemről és nem látja be, hogy ez tagállami hatáskör.
Gulyás Gergely újságírói kérdésre külön nem kívánta kommentálni Gyurcsány Ferenc emlékezetes parlamenti ölelkezését, ugyanakkor megjegyezte: sajátos jelenet volt, és ezzel új területen, új téren mutatkozott meg az ellenzék sokszínűsége.
A baloldal az, amely nem akar pedagógus-béremelést
A pedagógusok béremelésével kapcsolatban a kancelláriaminiszter újságírói kérdésre elmondta: nagy lépést szeretne tenni a kormány, az uniós forrásokra is támaszkodva, még annak ellenére is, hogy a brüsszeli baloldal mindent megtesz ez ellen. Úgy vélte, egy sajátos koalíció alakult ki a Dobrev Klára vezette magyar ellenzéki EP-képviselők és az Európai Bizottság között a pedagógusbérek emelésének megakadályozására. Gulyás Gergely elmondta: január 1-től 10 százalékkal emelte eddig a kormány a pedagógusok bérét, de a cél, hogy az belátható időn belül, 22 hónap alatt elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát, amely bruttó 800 ezer forint lesz addigra. Megjegyezte: ahhoz, hogy erre uniós forrásokat is mozgósítani lehessen, egy önálló jogviszonyt kell megalkotni a pedagógusokkal kapcsolatban; ezen a Belügyminisztérium jelenleg is dolgozik. Úgy vélte, ehhez a szakszervezetek egyetértése is szükségeltetik majd, és feltette, hogy az érdekvédelmi szervezetek is képesek lesznek a pedagógusok érdekében együttműködni a kormánnyal. Gulyás Gergely ugyanakkor hangsúlyozta: az egyértelmű, hogy a magyar baloldal nem akar pedagógus-béremelést, hiszen egyszer sem követelték a Magyarországnak járó források folyósítását az Európai Parlamentben. Úgy vélekedett:
a baloldal a “minél rosszabb, annál jobb” politikáját követi.
Németország kötelező bűnbánatot tart, amiért valakik felrobbantották a gázvezetékeit
Gulyás Gergely arról beszélt: Németország egyelőre nem döntötte el, hogy szabad-e egyáltalán sérelmeznie a gázvezetékek felrobbantását, így pedig nehéz értékelhető vizsgálatot lefolytatni. Mint megjegyezte, Németország jelenleg úgy lép fel, mintha lelkiismeret-furdalása lenne amiatt, hogy gazdaságát az olcsó orosz energiára alapozta. Kötelező bűnbánatot tart, annak ellenére, hogy nem volt sejthető, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. A kancelláriaminiszter úgy vélte, a németek annak ellenére nem mernek panaszkodni, hogy sokmilliárdos kár érte őket, ráadásul a robbantás az energiabiztonságuk elleni egyértelmű merénylet volt.
Újságírói kérdésre válaszára Gulyás Gergely elmondta, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférésnek valóban egyik feltétele lett a szélerőművek telepítéséről szóló jogszabályok lazítása. Hozzátette: a magyar kormány amellett azért kitartott, hogy a szélerőművek telepítéséhez helyhatósági hozzájárulás kell. A kancelláriaminiszter szerint vannak jogos zöld érvek a szélerőművek telepítése ellen, de ha ezeket Magyarország nem veheti figyelembe – mivel az Európai Bizottság az európai jogból nem következő elvárásokat is állíthat hazánkkal szemben –, akkor nincs lehetőség egy értelmes vita lefolytatására. Hozzátette, hogy az ezzel kapcsolatos törvényi változtatás március 31-étől lép életbe.
A finnek és a svédek jelenleg is barátságtalanul viselkednek egy közös szövetségben, az EU-ban
A finn és svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban újságírói kérdésre a kancelláriaminiszter arról beszélt: a kormány a jövő héten hallgatja meg a magyar delegáció tapasztalatait, de elöljáróban annyi elmondható, hogy érdemi párbeszéd és vita bontakozott ki a felek között. Gulyás Gergely ugyanakkor megjegyezte, hogy bár Magyarország egyértelműen támogatja a két ország NATO-csatlakozását, Svédország és Finnország ugyanakkor már tagjai egy olyan szövetségnek, az Európai Uniónak, amelynek Magyarország is tagja, de itt látványosan ellenségesen viselkednek hazánkkal; a diplomáciai üzengetéseik abnormálisak, hazugságokon alapulnak. A kancelláriaminiszter kiemelte: a NATO az EU-hoz hasonlóan egy értékközösség, teljesen jogos tehát, ha hazánk felteszi azt a kérdést, hogy miért kérik Magyarország támogatását olyan országok, akik ellenségesen viselkednek.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS