
Mindenki átélte már egy szerette, hozzátartozója vagy barátja elvesztését. És sokan estünk már át elhunyt családtagunk temetésének intézésén is. Az elvesztés fájdalmas napjaiban, a gyász mindennapi nehézségeivel küzdve hívjuk a markunkba nyomott névjegykártyára, vagy temetőkapura írt számot és aztán kifizetjük a temetést lebonyolító cég képviselője által bemondott összeget. Foglalkozik akkor ott azzal bárki, hogy mely tétel miért annyi, hogy szabályos-e a számla, amit kapott? Nagyon kevesen. Akkor minden fontosabb, így az anyagi kérdés eltörpül és ők ezt pontosan tudják. Hogy kerülhet egy látszólag ugyanolyan temetés hol 250 ezer, hol 600 ezer forintba? Ennyire szabad lenne a versenypiaci helyzet a temetkezésben? Egyáltalán miért fizetünk a vállalkozónak és miért a temetőnek? Lehetséges az, hogy ugyanabban a temetőben, ugyanannál a cégnél mások legyenek az árak és azok a helyi önkormányzati rendeletben foglaltaktól is különbözzenek? Úgy tűnik igen. A birtokunkba került adatok szerint három önkormányzat is szerződésben áll azzal az érdi temetkezési céggel, amely ellen a közelmúltban több hatósági bejelentést tettek adótrükközés, tisztességtelen vállalkozói magatartás, a gyászoló ügyfelek megtévesztése, sőt személyes adatokkal való visszaélés és okirat hamisítás miatt is. A cég körül történtek jól példázzák, milyen visszaélési lehetőségek vannak egy olyan iparágban, ahol minden együttműködés alapja a vak bizalom.
Koporsóból kiesett elhunyt, eltört láb, visszalopott és újra eladott koporsók – Minden évben rengeteg a temetkezési botrány
Az utóbbi években számtalan döbbenetes hír jelent meg temetések viszontagságairól. Májusban például egy félmilliós költségű temetési szolgáltatási csomagban a hozzátartozóknak maguknak kellett koporsóba emelni a halott nagymamát. Az olyan silány minőségű volt, hogy szétesett. A másikat, amiben végül a nénit eltemették, nem csavarozták le, a leeresztésnél megbillent és gyászolók között a test kiesett a koporsóból. 2019-ben egy baranyai kistelepülésen cserélte össze a temetkezési vállalkozó az elhunytakat. A szertartáson az egyik gyászoló kérte, hogy nyissák fel a koporsó fedelét, hogy még egyszer utoljára ránézhessen az elhunytra – a felnyitás után derült ki, hogy másvalaki fekszik a koporsóban. 2014-ben a fővárosban egy 18 évesen elhunyt kosaras fiú temetésével megbízott cég munkatársai a 2 méter magas fiú lábát eltörték, hogy az beférjen az olcsóbb koporsóba, közben a szülőkkel persze a drágát fizettették ki.
Egy 2015-ös esztergomi botrány volt talán a legszomorúbb… Egy ottani temetkezési cég a temetéseket követően munkatársaival kilopatta a koporsókat a kriptákból, megtisztították és újra eladták azokat. A szociális temetéseknél az elhunytakat a felszámított koporsó helyett a hamvasztásoknál használt funérlemez-aljakba temették el.
Hasonló eseteknek se szeri, se száma. Épp ezért érthető is lenne, bár háborog a szakma, hogy az önkormányzatok külső cégeknek adják ki a köztemető üzemeltetését, ezzel jelentős előnyhöz, sokszor monopolhelyzethez juttatva őket. Mivel ezek a szerződések pontosan azt a célt szolgálnák, hogy elejét vegyék a tisztességtelen nyerészkedésnek, a gyászoló joggal gondolja, hogy ha az önkormányzattal szerződésben álló céget bízza meg szeretett családtagja temetésével, akkor az egy jobban ellenőrzött, megbízható vállalkozás.
A történetünkben szereplő temetkezési kft. három önkormányzattal áll szerződésben, Budaörssel, Érddel és Tárnokkal. Budaörsön és Érden is saját tulajdonú cég működteti a temetőt, viszont ehhez alvállalkozót vesznek igénybe – ezáltal még jobban rá kellene látniuk a temetéseket végző partnerre. Budaörsön a saját temetőt fenntartó cég alapításának komoly előzményei voltak. Kiderült, hogy a korábbi szerződéses üzemeltető cég az ezt tiltó helyi rendelet ellenére értékesített előre sírhelyeket, ráadásul azokról regisztrációt sem vezetett, a tulajdonos önkormányzatot nem tájékoztatta. Még akkor sem, amikor kérték a listát. Végül csalás miatt feljelentést tettek, mivel a szerződéses cég megtévesztette, becsapta az ügyfeleket.

Fotó: Pixabay
Úgy látszik néhány év elteltével megint belefutottak ugyanebbe a problémába… Az önkormányzat saját temetőfenntartó cége, a BTG Kft. ugyanis éppen azzal az érdi céggel kötött alvállalkozói szerződést, akik ellen most többek között a tisztességtelen vállalkozói magatartás, az ügyfelek megtévesztése, adócsalás és más visszaélések, bűncselekmények gyanújával vizsgálódnak a hatóságok. A temetkezési cég kaotikus, átláthatatlan és önkormányzati rendeletekkel sem összhangban lévő árképzéséről, lenyelt áfáról, tetszőlegesen felszámított tételekről az után szereztük be adatokat és dokumentumokat, hogy a cég több volt alkalmazottja feljelentést tett. Egyikük kipakolt – szerkesztőségünknek is beszélt. Többek közt azt állította, hogy volt munkaadója durván trükközött az alkalmazottak bejelentésével, hogy azzal is csökkentse a költségeit.
Önkormányzati rendelettől eltérő árak, 80 ezres munkaidőn túli pótdíj, 600 ezres exhumálás
A birtokunkba került szóban forgó temetkezési vállalkozás árlistája szerint – amit egyébként hiába ír elő a fogyasztóvédelmi törvény, a honlapjukon nem tüntettek fel – az érdi irodában kínált árak több ponton is eltérnek az érdi önkormányzati rendeletben szabályozott temetőhasználati áraktól. Szemmel láthatóan értelmezhetetlen tételeket is tartalmaznak, a szolgáltatások megnevezése egy laikusnak egyszerűen érthetetlen. Az egyes sírhely kiásása például a rendelet szerint 21 ezer forint plusz áfa, koporsós temetés esetén, a cégnél ez 30 ezer plusz áfa, urnás temetésnél az önkormányzat 5000 forint plusz áfával számol, a vállalkozás árlistájában éppen a duplája, 10 ezer plusz áfa szerepel. Számtalan hasonló eltérés mellett a legnagyobb különbség az az exhumálási díjazásban van. Bár nem tűnik egy szokványos temetői szolgáltatásnak, szakmabeliek szerint 2-3 is van havonta. Általában olyan okkal, hogy a hozzátartozók elköltöznek és szerettüket szeretnék közeli temetőben tudni, ahol a sírhoz kijárhatnak.
Az önkormányzat rendelete három kategóriát különböztet meg: 1-7 évig 70 ezer forint plusz áfa a szolgáltatás ára, ami az idő előrehaladtával csökken. 7-25 év között 50 ezer plusz áfa, 25 év felett 20 ezer plusz áfa. Az önkormányzat cégével szerződésben álló cég – amely így információink szerint egyedül végezhet exhumálást a köztemetőben – jelentősen megfejelte az árakat, a kategóriákat újraosztotta, és egy negyediket is beékelt. 1-5 évig 80 ezer forint plusz áfát, 6-10 év közötti temetés esetén 70 ezer forint plusz áfát, 11 és 25 év között 600 ezer forint plusz áfát, 25 év után 50 ezer forintot kérnek. Hogy ez hogyan jött ki, elképzelni sem tudjuk, de hogy nem elírás, az valószínű, ugyanis még a 600 ezres tétel áfáját is kiszámították.
Méghogy áfa… – Számla helyett árkalkuláció és szinte minden soron bruttó összegek
Az árlista szerint például az ügyintézés teljes körű temetési szolgáltatás igénybevételekor 12 ezer forint plusz áfa. Ehhez képest a hozzánk került legnagyobb végösszegű, abszolút teljes körű koporsós temetésnél is 20 ezret számítottak fel. A többi elszámolólapon ugyanez a tétel, hol 15, hol 20 ezer forint, vagy nulla, 12 ezret egyáltalán sehol sem láttunk. Több esetben is felszámoltak halottszállításnál munkaidőn túli ügyeleti díjat, 13 ezer forintért, miközben az ügyeletnek éppen az a lényege, hogy nincs munkaidőn túl… Munkaidőn túli temetésért 70-80 ezer forintot is elkértek, miközben az önkormányzati rendelet még szombati temetés esetében is csak 10 500 forint plusz áfa felárat számol.
Egy 639 ezer forint végösszegű temetésnél a ravatalozást három különböző tételben fizettették, mint külső ravatalozás (13 ezer) , ravatal használat (20 ezer) és ravatal bontás (15 ezer), azaz összesen 48 ezer forint, miközben a cégnek a temető felé a ravatalozó használatért 28 500 forint plusz áfa összeget kell fizetnie. További érdekesség, hogy miközben ezen a számlán szerepel fertőtlenítés 30 ezer forintért, a többin nem, koporsóson sem, járványidőszak ide vagy oda. 248 ezer forint végösszegű számlán is találtunk halottkezelési díjat, 25 ezer forintért, miközben ez a tétel tipikusan a koporsós temetésekre jellemző és a többi hamvasztásos számlán nem is szerepel. Egy 269 ezer forint végösszegű koporsós temetésnél szinte semmilyen olyan általános tétel nem szerepel mint más koporsós temetéseknél: felfogó és leeresztő eszközök, sem lepedők, sem halottkezelés, sem fertőtlenítés…sem ügyintézés, sem rendezés, de még temetőn belüli szállítás, autóhasználat, ravatalozás sem. A szolgáltatások oszlopba összesen három tételt írtak: szállítás, sírásás, hantolás, ezek közül még a hantolás árát is megfelezték, míg más koporsós temetéseknél 20 ezret, most csak 10-et kértek.
Ez aztán a karrier: főállású értékesítőből 2 órás takarító (persze csak papíron)
A birtokunkba került okiratok alapján kerestük meg a hatóságokat és az érintett önkormányzatokat. Arra voltunk kíváncsiak, pontosan milyen eljárások vannak folyamatban, milyen bűncselekmények gyanújával. Az érdi, tárnoki, budaörsi polgármesterektől arra is rákérdeztünk, van-e tudomásuk a panaszokról, feljelentésekről, felügyelik-e, ellenőrzik-e a köztemetőben szerződéssel működő cégek tevékenységét, árképzését, hogyan lehetséges, hogy súlyos eltérések vannak az önkormányzati rendeletben foglalt díjtételek és a kiszámlázottak között. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen időközönként vizsgálják felül az egyes cégeket monopolhelyzetbe állító temetőüzemeltetői szerződéseket.
Kiküldött megkereséseinkre az önkormányzatok közül eddig csak a tárnoki válaszolt. Dr. Lukács László polgármester azt írta, hogy hozzájuk eddig nem érkezett panasz, és az eljárásokról, vizsgálatokról nem tudnak. Az önkormányzat rendszeresen felülvizsgálja a szolgáltatási díjakkal kapcsolatos rendeletét és az abban bekövetkezett változásokról a szolgáltatót értesíti, a legutolsó felülvizsgálat 2019. novemberében volt. A temetkezéssel kapcsolatos rendeletét az önkormányzat éves munkaterve szerint a 2020. szeptemberi testületi ülésen vizsgálja felül, mely alkalommal a szolgáltató is beszámol a tevékenységéről.
A NAV adótitokra való hivatkozással nem válaszolt a kérdéseinkre. Pedig úgy tudjuk, az a beérkezett panaszokat az Adatvédelmi Hatóság is hozzájuk továbbította, mivel olyan visszaélések gyanúja merült fel, amely az adóhatóság hatáskörébe tartozik.
A Pest Megyei Rendőrfőkapitányság pedig megkeresésünkre arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy az Érdi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán közokirat-hamisítás bűntett gyanúja miatt van folyamatban eljárás, egyelőre ismeretlen tettes ellen. A nyomozás érdekeire tekintettel bővebb információt nem adtak.
Vezető kép: Pixabay
Tivadar
2020-12-04 at 06:14
Nálunk a maszek temetkezésis azt csinál amit akar.Pedig már a Kft sincs a nevén a lánya nevére van bejegyezve.Összefonodás van közte,az országgyűlési képviselővel,orvosokkal,rendőrrel.Azt mondja mindenki a zsebébe van.Biztosítási számlát ex hasra állít ki.Külföldre ebbe a helyzetbe úgy szállít elhunytat,hogy sem a szállító sem ő nincs karanténba.Ezt lehetne itt mifelénk is sorolni,de sajnos senki nem tesz semmit.
Namond
2020-09-07 at 14:13
“59. § * (1) * A Kormány a temetkezési szolgáltatási tevékenységeket engedélyező hatóságként, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként”
EZ BIZONY A KORMÁNYHIVATAL NEM AZ ÖNKORMÁNYZAT!
Polgár
2020-09-07 at 13:49
bizony, osszejatszas, onkormanyzatok….
Polgár
2020-09-07 at 13:47
Lehet, hogy Fannit is eltuntettek csalassal egy kremetoriumban? Meg meg masokat is?
Kamugeri most akar arat emelni! Remek!
benzoli
2020-09-07 at 11:35
Allambacsi pedi csak nezi, nezi es nem erti, mi a baj. Hat a torveny. Hianya.
Csorba Erik
2020-09-07 at 09:22
A helyzet a jogszabályok alapján korántsem olyan bonyolult, a két releváns jogszabály az 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900043.tv, illetve 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900145.kor. A két jogszabály fogalomhasználatában érdemes megkülönböztetni a temető létesítését, fenntartását, üzemeltetését, a temetkezési szolgáltatást és a temetkezési szolgáltatót. Külön szeretném felhívni a figyelmet a rendelet 59. § (1) bekezdésére:
59. § * (1) * A Kormány a temetkezési szolgáltatási tevékenységeket engedélyező hatóságként, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként
a) a temetkezési szolgáltatás tekintetében – a c) pontban foglaltak kivételével – a temetkezési szolgáltató telephelye, ennek hiányában székhelye,
b) a temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellenőrzése tekintetében a temető fekvése,
c) a hamvasztóüzemi tevékenység tekintetében a hamvasztóüzem elhelyezkedése
szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal) jelöli ki.
Ezeket a jogszabályokat a betartásuk számonkéréshez szükséges mélységben a gyászolók értelemszerűen nem fogják olvasgatni, kisebb gondjuk is nagyobb annál: marad számukra a tisztességbe, illetve az állam jogszabályi előírásokat betartató erejébe vetett hit.
A fent idézett felügyeleti tevékenységét az arra kijelölt hatóság milyen színvonalon végzi, a PS által hivatkozott konkrét esetek, az érintett járási hivatalok nyilvántartásai valószínűleg magyarázatot adnak. 2010. óta léteznek a megyei kormányhivatalok, 2013. óta a megye területén a járásai hivatalok, ez a fajta területi lebontása az állam tevékenységének – összekötve a terület- és vidékfejlesztéssel, a helyi elit kinevelésének lehetőségével – véleményem szerint az egyik legjobb gondolat 1990. óta az elmúlt 30 évben. Mennyire sikerült tartalommal megtölteni a második Orbán – kormány közigazgatási reformként emlegetett innovációját, mik a gyakorlati megvalósítás tapasztalatai, születnek-e ezzel kapcsolatban elemzések, a figyelemmel kísérő szakmai és civil – oknyomozó újságírói – kritikák visszacsatolásra kerülnek-e annak érdekében, hogy a közigazgatás a titkosszolgálathoz hasonlóan észrevétlenül egyre jobban tehesse a dolgát, ez a kérdés merül itt fel. Kapásból öt olyan területet tudnék felsorolni saját praxisomból a kisajátítás, az ingatlan – nyilvántartás, a kereskedelmi tevékenység engedélyezése, a gyámügyi igazgatás, – és hogy a témánál maradjunk – a temető létesítés, temető területének bővítése, a temető bővítése, a temető üzemeltetése, a temetkezési szolgáltatási tevékenység felügyelete kapcsán, amelyre komoly jogászokból álló párok súlyos vizsgálati anyagokat készíthetnének egy megyei kormányhivatal keretein belül a járási hivatalok törvényben előírt felügyeleti kötelezettségeinek ellátásának „elősegítése érdekében”. A cikk nyomán a halottak napja közeledtével a magukra valamit is adó járási szakemberek rohamtempóban nekiállnak rendbe hozni a „temetkezési jog”-gal kapcsolatos szekciójukat.
ViAM
2020-09-07 at 08:55
1991-ben jelent meg az akkor nagy port felkavart Erdélyi István: Árván a krematóriumban című műve. Hasonló és még borzalmasabb esetek leírása szerepel benne, úgy tűnik a helyzet azóta talán még rosszabbodott is. Csak egy kis adalék: tavaly október táján találtam a postaládámban egy szórólapot, melyen az szerepelt, hogy közeleg a karácsony (nem a Gergely) gondoljunk szeretteinkre, magunkra és rendeljünk akciós koporsót.
Károly
2020-09-06 at 18:51
Valóban, bűnszervezetként működnek???
Ha igaz,a felszámolás érdekében miért nem fognak össze az illetékes hatóságok?????!!!!
Meddig kell együtt élni ezzel az embertelenség fel???
Namond
2020-09-06 at 17:34
Ni már!
A nőgyógyászok és szülészek pandantja, a sírhely szolgáltatás és temetkezési vállalkozás!
Mindkettő rablóbanda lekapcsolásához egy család központú kormányzat kell!
Ez a magyar polgár életútja a 21. században?
Hozzátartózóit születésekor és halálakor is megtévesztik, kirabolják valótlan tartalmú iratokat adva?