Interjút adott az Origónak Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke, aki szerint a legfontosabb kérdés, hogy a bevándorláspárti erők, vagy pedig a bevándorlásellenesek kerülnek többségbe. Nehéz dolgunk van, hiszen a Soros-frakció mindenre képes, minden eszközt be fog vetni azért, nehogy a bevándorlásellenes erők győzzenek – mondta el véleményét Kubatov Gábor. A Fidesz alelnöke kijelentette: a mostani ellenzéki főpolgármester-jelölti előválasztás egy gigantikus roncsderbi. Bukott, levitézlett politikusok próbálják kritizálni azt a budapesti városvezetést, amely a kisujjával többet tett kilenc év alatt a fővárosért, mint a Demszky-féle társaság húsz év alatt. Szólt arról is, hogy az önkormányzati választáson megkerülhetetlen kérdés lesz újra, hogy mely városok akarnak majd befogadni migránsokat, és melyek nem.
Az Origo interjújában szóba kerültek Karácsony Gergely és a baloldal főpolgármesteri tervei, az ellenzéki pártok politikai mozgatórugói, a Soros-kapcsolatok, valamint az európai parlamenti választások tétje, a migráció mellett érvelő liberális, sorosista erők próbálkozásai, és szóba kerültek az önkormányzati választások is.
Karácsony Gergely azzal kezdte a választási kampányát, hogy leállítaná a Liget-beruházást. Mit üzen a baloldal ezzel a budapestieknek?
Jó példája ez annak a baloldali gőgnek, amivel évek óta szembesülünk a fővárosban. A balliberális elit mindig azt hirdeti, hogy csak ők, és kizárólag ők a fejlődés letéteményesei. Demszky Gábor mindig is hasonló szellemben nyilatkozott, majd 20 év alatt lassan, de biztosan elmaradtunk Pozsonytól, Prágától és Varsótól. Amit maga után hagyott, az korrupció és csőd. A mostani ellenzéki főpolgármester-jelöltek és az előválasztás egy gigantikus roncsderbi. Bukott, levitézlett politikusok próbálják kritizálni azt a budapesti városvezetést, amely a kisujjával többet tett kilenc év alatt a fővárosért, mint a Demszky-féle társaság húsz év alatt.
Horváth Csaba két évtizede politizál, és nem tud mást felmutatni, mint hogy társa volt a korrupt Hagyó Miklósnak. Puzsér Róbert maga vallotta be, hogy egy depressziós, beteg ember. Karácsony Gergely pedig gyakorlatilag csődbe vitte Zuglót, és mára a kerület odáig jutott, hogy a saját vagyonát kell kiárusítania.
Szemernyi kétségünk se legyen afelől, hogy pontosan ugyanez történne Budapesttel, ha netán az ellenzéknek valamilyen baleset folytán sikerülne megkaparintania a hatalmat. Én legjobban Tarlós Istvánt sajnálom, hogy ilyen méltatlan ellenfelekkel kell vitáznia.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Lát-e esélyt a Liget-projekt eddigi eredményeinek a megvédésére?
Nem lehet kérdés, hogy a Liget-beruházást végig kell vinni. Semmi nem indokolja a leállítását. Miért is tennénk? A mostaninál fényévekkel szebb és élhetőbb városrész épül, több zöldfelülettel, és a 21. századhoz méltó körülményekkel és infrastruktúrával. A baloldal légből kapott indokokkal támadja a beruházást, ez tipikus pökhendi liberális arrogancia.
Január végén ismételten Magyarország lesz az Európai Parlament plenáris ülésének a napirendjén, ez már a kampány kezdete?
Soros György az elmúlt hónapokban megindította a saját politikai kampányát. Találkozott az Európai Bizottság összes számára fontos vezetőjével. Ebből is nyilvánvaló, hogy ő akarja meghatározni a játékszabályokat. Nem egészen két éve, 2017 áprilisában kiszivárgott a Soros alapítvány egy titkos dokumentuma, amiből az derül ki, hogy 226 megbízható embere van az Európai Parlamentben. Magyarán övé a legnagyobb frakció.
Maga Judith Sargentini is közvetlen kapcsolatban áll Sorossal, és az ő kottájából játszik. A hazai ellenzéki pártok is beálltak a sorba, és össze fognak hozni egy közös listát, amit joggal nevezhetünk a hazai Soros-listának. Olyan abszurd összefogás jön majd létre, amit nem gondoltunk volna pár éve.
A Jobbik lett napjaink SZDSZ-e. Az árulás mértéke sem különbözik az elődeiétől. Emlékezzünk csak arra, amikor a szabad demokraták 1994-ben, a legharcosabb antikommunista pártként koalíciót kötöttek az utódpárttal.
A Jobbik egy nemzeti, radikális, antikommunista pártból Gyurcsány Ferenc talpnyalója lett.
Az LMP mindig küzdött a kirekesztés ellen, most mégis képes összeállni egy olyan párttal, aminek az egyik képviselője, Szávay István antiszemita kijelentést tett, vagy ott van Rig Lajos, a bukott tapolcai képviselő, aki az SS jelmondatának legfontosabb szavait – „Hűség és Becsület” – tetováltatta magára. Ezen folyamatok mögött, véleményem szerint, van egy külföldről vezényelt rendezőelv. Mondhatnánk: pénz, paripa, fegyver, az összefogásért cserébe. Becstelen alkuk ezek.
De mégis a Jobbik, miért megy bele ebbe a játékba?
Egyértelműen a hatalom megszerzése a cél, és úgy gondolják, ha feladják az elveiket és hátat fordítanak egykori támogatóiknak, és összebútoroznak a baloldallal, akkor legyőzhetik a Fideszt. Miközben egyre fogy a tagságuk, hiszen a napokban a teljes veszprémi szervezet szétesett, és a gazdasági igazgatójuk, Schön Péter is elhagyta őket.
Mára teljesen nyilvánvaló, az összes ellenzéki párt Soros zsebében van, hiszen különböző szervezeteken keresztül ő pénzeli mindnyájukat. A Jobbik esetében is, hiszen egyértelműen kiderült, hogy Teplán István, a Soros-egyetem egyik alapítója rendszeres vendége volt a párt rendezvényeinek.
Ne legyen szemernyi kétségünk sem afelől, hogy a pénz útját is megtalálták. Ebben a helyzetben pedig az érintett pártoknak úgy kell táncolnia, ahogyan Soros György fütyül.
Egy ilyen helyzetben mi a Fidesz célja az EP-választáson?
Nem mindegy, hogy milyen lesz az Európai Parlament összetétele. A legfontosabb kérdés, hogy a bevándorláspárti-erők, vagy pedig a bevándorlásellenesek kerülnek többségbe. Nehéz dolgunk van, hiszen a Soros-frakció mindenre képes, minden eszközt be fog vetni azért, hogy nehogy a bevándorlásellenes erők győzzenek. A győzelemre azonban minden esély megvan, hiszen Németországtól kezdve Franciaországon át az európai emberek többségének elege van a migrációból és az ebből fakadó terrorizmusból és erőszakból.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Orbán Viktor miniszterelnök is a bevándorlás mentén határozta meg az EP-választás tétjét. Ez felülírhatja a korábbi frakcióbeosztást?
Nagyon érdekes, hogy az Európai Néppárton belül éppen a legnagyobb erőt képviselő német CDU döntött úgy a napokban, hogy felül kell vizsgálni a bevándorlással kapcsolatos álláspontjukat. Úgy tűnik, az eddigi döntések is megkérdőjeleződhetnek. És ami a legérdekesebb, hogy ideológiai különbözőségek igazából szóba sem kerülnek az EP-ben, kizárólag a migráció kérdése és az ahhoz való viszony a meghatározó. Mindez pedig valóban elvezethet ahhoz, hogy a jelenlegi struktúrák átalakuljanak.
A Fidesz továbbra is az egyik legfontosabb szövetségese mellett áll, egyfajta reformszárnyként, ez pedig az Európai Néppárt. Kérem, higgye el, a biztonság kérdése mindent felülír az „öreg kontinens” jövője szempontjából.
Engem személyesen is felháborít, hogy Soros, a nemzetközi tőzsdespekuláns, évek óta harcol a nyitott határokért, miközben saját Long Island-i luxusvilláját háromméteres erődszerű fallal veszi körül. Neki mennyivel több joga van kerítéssel megvédenie magát és családját, mint egy szuverén államnak a polgárait?
El tudja képzelni, hogy a Fidesz távozzon az EPP-ből, és egy bevándorlásellenes frakcióba üljön?
Nincs ilyen napirenden, a választások után az EPP frakciója is megváltozhat.
Én abban reménykedem, hogy az Európai Parlamentben többsége kerülnek a bevándorlásellenes erők.
Mindemellett az is jól látható, hogy van egyfajta együttműködés ideológiai irányultságtól függetlenül a visegrádi országok között, és ez üdvözlendő, erre lehet építkezni. Ezen túl kezd körvonalazódni egy Róma-Varsó tengely, amely ugyancsak a bevándorlásellenes országok összefogását mutatja.
Mekkora a tétje az EP- és az önkormányzati választásnak, mivel nem a közvetlen hatalomról dönt?
Bár az eddigi tapasztalatok és statisztikák azt mutatják, hogy az EP-választáson vesznek részt a legkevesebben, erős a gyanúm, hogy ez most másképp lesz, és várhatóan az átlagnál jóval nagyobb aktivitásra kell számítani.
Minden eddiginél nagyobb az EP-választás tétje.
Az önkormányzati választáson megkerülhetetlen kérdés lesz újra, hogy mely városok akarnak majd befogadni migránsokat, és melyek nem. Ha megengedi, kiemelnék két baloldali polgármestert. Szeged bevándorláspárti vezetője, Botka László Martin Schulzcal kötött megállapodást, hogy tárt karokkal várják a migránsokat, és ígéretet tett, hogy lebontja a kerítést. A Szeviép-botrányról már nem is beszélve, amelyben a korrupció a polgármester közvetlen környezetét is elérte. Karácsony Gergely, amikor több százezer migráns vágtatott át az országon, akkor támogatta egy migránsokat segítő raktár létrehozását és egy mecset építését Zuglóban.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Mi a kitűzött célja a Fidesznek az önkormányzati választásra?
A Fidesz céljait az EP-választás után kell meghatározni, és a jelöltállítás folyamata is csak ezek után kezdődik majd el.
Hogy áll a Fidesz szervezetileg a többi párthoz képest? A szavazóköri delegáltakat nézve jelentős előnye van a többiekkel szemben.
A vereségekből lehet a legtöbbet tanulni. 2002-ben több, mint 4000 szavazókörben nem volt fideszes szavazatszámláló delegált. Mára a Fidesznek minden szavazókörben minimum egy delegáltja van. Sokat elárul az is egy pártról, hogy van-e székháza.
Sem az MSZP-nek, sem a Jobbiknak, sem az LMP-nek nincsen, csupán egy irodájuk van. Általában belvárosi presszókban és romkocsmákban gyűlnek össze. Azért ez mindent elmond az ellenzékről.
Nekünk országszerte vannak irodáink, legalább 200 helyen vagyunk jelen ily módon is. Hogy miért is? Mert még 2004-ben döntöttünk úgy, hogy a választókkal való személyes találkozás és kapcsolattartás számunkra a legfontosabb, és ennek mentén épült fel maga a pártszervezet is. A Fidesz valóban az emberek pártja. Ennek köszönhetően mi olyan tapasztalatok, közvetlen benyomások birtokában lehetünk, ami egy komoly versenyelőny.
Online térben mennyire érzi erősnek a Fideszt, miben kellhet erősödni?
Az elmúlt választások során remekül teljesítettünk az online térben, mint párt. Legyőztük a versenytársainkat.
De mire megy a Fidesz ezzel az előnnyel, ha az ellenzék jóval radikálisabb eszközökkel operál? Gondolok itt a parlamenti és utcai viselkedésükre.
Ezek olyan emberek, akik csak szavakban demokraták. Képtelenek beletörődni a tavaly tavaszi vereségükbe, nem képesek tudomásul venni a többség akaratát. Az ellenzék, a parlamenti obstrukcióval és a különböző performanszokkal megkezdte az EP választási kampányát, egy jól megtervezett, világszerte alkalmazott Soros-sztenderd szerint. Évek óta ugyanaz a lemez.
A tüntetéseknek már semmi köze bármilyen meghozott döntésekhez, egyedüli céljuk a hatalom megszerzésére irányul.
Ha megnézzük, a lassan egységessé váló jelképrendszerük – az ökölbe szorított kéz – is ezt sugallja. Nekünk, akik még részesei voltunk a „létező szocializmusnak”, ez nem épp a szabadság és demokrácia szimbóluma.
Ők csak és kizárólag addig demokraták, amíg náluk van a hatalom, és úgy gondolják, zsebükben a bölcsek köve, és meghatározhatják, hogy mi a jó és mi a rossz. Ezt az ellenzéket most olyan percemberkék alkotják, mint a füstbombát hajigáló Fekete-Győr András, akinek pontosan az a feladata, mint Gulyás Mártonnak, Juhász Péternek és Szabó Rebekának volt annak idején. A parlamentben nem az erősebb, erőszakosabb vagy hangosabb dönt, hanem az, akinek a választók többsége 4 évre bizalmat szavazott. Ezeken túl felháborít az arcátlan kettős mérce is. Egy képviselőnek, az igazolványát lobogtatva mennyivel van több joga elfoglalnia a köztelevíziót a lyukas zoknijával együtt, mint egy másik képviselőnek levezetnie az országgyűlés ülését? Igen, természetesen a képviselőknek joguk van bejutni a közintézményekbe, de annak működését nem akadályozhatják.
Én sem megyek be a Magyar Állami Operaházba, hogy márpedig a ma esti díszbemutatón én fogok Mozart-áriát énekelni.
Azt gondolom Nyugat-Európa-szerte is kiverné a biztosítékot, ha az uniós képviselők mondjuk, a BBC székházában erőszakosan azt követelnék, hadd olvassák be a saját véleményüket.
És végezetül: most zárult le a kormányzati nemzeti konzultáció, tervez-e hasonló nagy akciót a Fidesz?
Csak azért, hogy megértsük mekkora jelentősége van a dolognak, hadd említsek egy példát. A 60 milliós Franciaországban Emanuel Macron konzultációra tett kísérlete kudarcba fulladt. Gondoljanak csak bele, a nálunk hatszor nagyobb országban mindössze 70 ezren gondolták úgy, hogy válaszolnak az elnöknek. Hazánkban ezzel szemben mintegy 1,4 millió ember mondta el a véleményét a konzultáció során, ami ismét egy nagy eredmény. Kevesen értik Európában, hogy míg Magyarország demográfiai válaszokat ad a kihívásokra, addig máshol a migrációban bíznak. Viszont az a tény, hogy ilyen nagy számban vették a fáradságot, és kitöltötték, visszaküldték, segítve ezzel a döntéshozatalt, az véleményem szerint óriási dolog.
Forrás: Origo; Fotó: PS/Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS