Eger városát akarták megtisztítani a bűnözéstől, hát vertek, verekedtek. Azt pedig, hogy ki a bűnöző, az emberek külsejéről állapították meg. “Ez látszik rajtuk. Cigányok. (…) Mindenki tudja, hogy a cigányok között sok a bűnöző, aki tehát cigány, vagyis barna bőrű, annak nagyobb esélye van, hogy kap” – így nyilatkozott Roy, azaz Sneider Tamás akkor, amikor még szkinhedvezér volt, arról, hogy miért alkalmaznak erőszakot, bántalmaznak embereket. A fenti mondatok a Bőrfejűek című, 2013-ban megjelent könyvből származnak. A Ripost idézte fel mai cikkében Sneider Tamás szkinhedmúltját, aki az egri szkinhedek vezéreként nem maradt ki az erőszakos cselekményekből sem. Társaival egy alkalommal botokkal és kábeldarabokkal szétverték egy cigány ember arcát, amiért a bíróság 3 évre felfüggesztve 8 hónap szabadságvesztésre ítélte. A portál megemlíti, hogy Royról és az egri szkinhedekről könyv is készült. A társszerző a rendelkezésünkre bocsátotta a kordokumentumot, amelynek egy egész fejezete foglalkozik a bőrfejűek legerősebb és legjelentősebb vidéki mozgalmával, az egri szkinhedekkel, akiknek bizony Sneider Tamás, becenevén Roy volt a vezetője, egészen addig, míg konszolidáltabb, politikai útra nem lépett. Varga Monika a PestiSrácoknak azt mondta, személyes kapcsolatok és levéltári kutatások alapozták meg munkájukat, amelynek így bizonyíthatóan minden sora hiteles és alátámasztja Sneiderről a sajtóban megjelenteket. Azt is megjegyezte, hogy a Jobbik elnöke sem akkor, sem azóta nem kifogásolta a könyvben leírtakat.
A könyv szerzői arra jutottak, hogy a vidéki szkinhedmozgalmak közül több szempontból is kiemelkedett az egri, nemcsak azért, mert az egyik legnagyobb és legaktívabb vidéki szerveződés itt valósult meg, hanem azért is, mert itt szökkent szárba az első szélsőjobboldali szervezkedés. 1985 táján az egri katonai iskola diákjai külföldi, fasisztának nevezett szkinhedújságokat, röplapokat készítettek és terjesztettek. 1988 tavaszán történtek az első erőszakos akciók.
Augusztus közepén két kiránduló algériai diák szaladt bele a helyi kopaszok egy csoportjába. A Szpido és Moszki becenevű szkinek az útjukba kerülő színesbőrűeket alaposan helybenhagyták. A verekedés után mind a magyarok, mind az arabok tömegbe verődtek, de a rendőrök megakadályozták a csoportos összetűzést
– olvasható a könyv Egerről szóló epizódjában.
A két társaság később mégis összetalálkozott, és ekkor a Spido becenevű bőrfejű az arabok közé rontva többeket is leütött egy kábeldarabbal. Az egri szkinhedeket ekkor állították először bíróság elé, ezzel pedig országos hírnévre tettek szert. Az egriek abban is kitűntek, hogy aktív kapcsolatot tartottak fenn a fővárosi bőrfejű csoportokkal, ott voltak a fővárosi bulikon, politikai megmozdulásokon. 1991-ben aztán elhatározták, hogy országos szkinhedtalálkozót szerveznek Egerben.
Egy hurkasütőt is fejbe rúgtak
Május 1-jén éveken át úgynevezett Skinhead Majálison gyűltek össze az ország bőrfejűi, eleinte a Szépasszony-völgyben, majd – hogy lerázzák magukról az országos szkinhed-összejövetelre tartó bőrfejűeket igazoltató, ellenőrző rendőröket – Sneiderék birtokán. Már az első Skinhead Majális sem telt el botrány nélkül. Az erőszakos kopaszok inzultálták a völgyben, más rendezvényeken megjelenő, fellépő cigányzenészeket, és egy rendőrt is lefújtak gázsprayvel. Sneider persze úgy emlékezett vissza az esetre, hogy egy fiatal ekkor őt védte meg az erőszakosan rátámadó, őt rángató rendőröktől. Nem utolsó sorban egy hurkasütőt úgy fejberúgtak, hogy maradandó sérülést szenvedett.
Részlet a Bőrfejűek című könyvből
Folyamatosak voltak az összetűzések Egerben a helyi cigányság és a szkinhedek között, ami 1990-re kiéleződött.
Az adok-kapok eleinte csak szóban zajlott, ám szeptember 14-én, a szüreti napok megnyitóján a Dobó téri törzshelyükön üldögélő skinheadekhez nemcsak miskolci, szegedi és pesti barátaik érkeztek, de egy motoros társaság is. Ezek egyik tagját állítólag megverték a cigányok. Ezt követően felgyorsultak az események: egymásnak üzengettek a felek és ütésváltásra hívták ki egymást. A kopaszokhoz közben további fiatalok csapódtak, és a majdnem kétszáz fősre duzzadt tömeg a nagy részben cigányok lakta Csebokszári lakótelep felé indult. (…) Itt egy vajdaként tisztelt kutyasétáltató cigányt bántalmaztak
– áll a könyvben.
1992-ben került bíróság elé az ügy, az atrocitásban részt vevő bőrfejűek szerencséjére addigra a vonatkozó jogszabályt eltörölték. A helyzet eldurvult, a cigányok előbb félelmükben otthonaikba zárkóztak, majd erősítést hívtak és az egri utcákon rövid hajú férfiakra, többek közt turistákra is rátámadtak. A rendőrség úgy próbálta orvosolni a helyzetet, hogy béketárgyalásra hívta a két csoport képviselőjét. A vajda és egy “Fritz” becenevű szkinhed a sajtó nyilvánossága előtt kezet fogtak. Fritzet ezért retorziók is érték: amikor ismert bőrfejűek érkeztek Egerbe, hogy megbeszéljék a mozgalom jövőjét, a tárgyalásokról Fritzet a cigányokkal való békekötés miatt nem hívták meg.
“Aki tehát cigány, vagyis barna bőrű, annak nagyobb az esély, hogy kap”
1991-től egyre gyakoribbá váltak a balhék és az arról szóló tudósítások is, amelyekben egyre gyakran bukkant fel a Roy becenév is.
Roy, Sneider Tamás az egri skinek vezéralakja volt. Kezdetben az utcai összecsapásokban is részt vett, amelyekért bíróság elé került, de hírnevét inkább agitálásának és szervezőtehetségének köszönhette
– írják róla a magyarországi szkinhedmozgalmat bemutató kordokumentum szerzői.
Azért ahogy fogalmaznak, Roy sem futott el, ha a helyzet úgy kívánta. A könyv felidéz egy Sneiderrel akkoriban készült interjút, melyben Sneider, azaz Roy azt mondja, azért verekednek, hogy megtisztítsák a várost a bűnözőktől. “Hogyan választják ki a bűnözőket? – kérdezte a riporter. Mire Roy úgy felelt, látszik rajtuk, cigányok. A cigányok mind bűnözők? – folytatta a riporter. Roy szerint köztudott, hogy a cigányok között sok a bűnöző. Aki tehát cigány, vagyis barna bőrű, annak nagyobb esélye van, hogy kap.”
A Bőrfejűek korabeli dokumentumokat, sőt, interjúkat is idéz, itt épp egy Sneiderrel készültet
Roy számára nagyon fontos volt a szervezettség. Sokat tett azért, hogy az egri szkinhedek egységbe tömörüljenek. Ő az alapítója az első egri szkinhedmozgalomnak, a September Skinsnek is.
Zagyva is feltűnik a magyar szkinhedtörténelemben
Eger a bőrfejűek fellegvára volt, szimbolikus hely, mint a tömeges erőt felmutatni képes harcosoké. Ezért kerültek ki innen országos jelentőségű szélsőséges politikusok a szerzők szerint.
Nem lehet véletlen, hogy Egerből származik a radikális jobboldal két olyan országgyűlési képviselője is, akik korábban az egri skinheadek meghatározó alakjai voltak. Az egyik fiatal bőrfejű Zagyva György Gyula az egri skinhead koncertek szervezésétől továbblépve a nemzeti oldalt 13. éve összefogó Magyar Sziget szervezője lett. Sneider Tamás a Roy becenevet elhagyva a politika rögös útjára lépett, de nagyon sokáig nem tudta lemosni magáról a skinhead jelzőt
– írják. A könyv azt is felidézi, amikor 1993-ban Sneider – akkor már a Független Magyar Ifjúság képviselőjeként – kezdett elhatárolódni múltjától, sőt, azt is letagadta, hogy az egri szkinhedek vezére lett volna, és részt vett volna erőszakos eseményekben, bántalmazásokban.
Ahogy Sneider politizálni kezdett, úgy lett egyre cikibb a múltja…
Zagyva 2013-ban még büszke volt a szkinhed ideológiára
A Bőrfejűek című könyv szerzői több, a ’80-as, ’90-es években meghatározó, ismert szkinheddel készítettek interjút, köztük Zagyva György Gyulával. A Jobbik országgyűlési képviselője akkor még büszke volt bomberdzsekis szkinhedmúltjára, és akkortájt még Sneider szerepére is jobban emlékezett.
Roy sokkal inkább skinhead és vezér volt mint én. Tudok magamon stílusjegyeket viselni, mert van bomberem és bakancsom, de ma már nem ez a fontos. Volt az életemnek egy olyan három-négy éve, amikor ebben a közegben éltem, napi szinten köztük mozogtam. Együtt jártunk mindenhová, egymást öltöztettük. Az ideológia az marad… az örök…
– mondta öt évvel ezelőtt Zagyva.
Néhány éve még Zagyva György Gyula is fontosnak tartotta a szkinhed ideológiát
Facebook
Twitter
YouTube
RSS