Háztartási méretű napelemek és tárolók együttes telepítését támogató pályázatot hirdetnek meg a jövő év elején 75 milliárd forintos keretösszeggel – jelentette be az energiaügyi miniszter csütörtökön, Budapesten, a Portfolio.hu szakkonferenciáján.
Lantos Csaba kiemelte: a minisztérium célja, hogy a magyar háztartásoknak továbbra is megérje napelemet telepíteni és saját termelésből fedezni a fogyasztásukat. A bruttó elszámolásba kerülők a beruházáshoz vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, ami a fejlesztési költségek 65 százalékát fedezi.
A napelemek és az akkumulátoros energiatároló rendszerek együttes telepítésével a nappal megtermelt energiát az esti vagy a hajnali időszakban felhasználhatják a családok
– mutatott rá. A miniszter emlékeztetett, hogy a szeptember 7-ig benyújtott igénybejelentés alapján a legkésőbb 2026. január 1-ig megépülő vagy bővülő háztartási méretű naperőművek az üzembe helyezésüktől számított tíz éven át éves szaldó elszámolásban maradnak.
A hálózatfejlesztési beruházások eredményeképpen jövő január 1-jétől lehetővé válik a tavaly bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás feloldása az ország legnagyobb részén, a hálózat 93 százalékán, az érintett fogyasztók 84 százalékénál
– tette hozzá. Lantos Csaba előadásban hangsúlyozta: a 2023–24-es fűtési időszakban is garantált az ellátásbiztonság és a megfizethető energia. A hazai gáztárolók töltöttsége rekordmagas, 97 százalékos. Felidézte, hogy Magyarországon nem volt semmilyen energiafogyasztási korlátozás. Ennek ellenére a fogyasztás jelentősen csökkent: az idei első hat hónapban a földgáz esetében 8, az áramnál 8,4 százalékkal 2022 első hat hónapjához képest. A miniszter kiemelte, hogy a kormány fenntartotta a rezsivédelmet, a magyar családok kapják legolcsóbban az áramot és földgázt Európában. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a januári felezést követően október 1-től ismét a felére csökkentették az intézmények távhődíját.
Az elmúlt években Magyarországon bővült az ötödik legnagyobb mértékben a napelemes kapacitás az Európai Unión belül, ugyanakkor atomenergia nélkül nincs fenntartható klímapolitika
– hangsúlyozta.
Jelenleg több mint 5200 megawatt (MW) napenergia-kapacitás üzemel az országban, 3200 MW ipari és 2080 MW háztartási méretű, ami összesen két és fél paksnyi termelőkapacitás. Idén már több új kapacitás csatlakozott a hálózatra, mint a tavalyi rekordévben összesen. Az energiaügyi tárca 2030-ig 10-12 gigawatt (GW) beépített kapacitás elérésére számít
– ismertette Lantos Csaba. Kitért arra is, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások termelése miatti többlet kezelése jelentős fejlesztéseket tesz szükségessé.
Paks I. jelenleg az ország átlagfogyasztásának egyharmadát adja, üzemidejét az energiaszuverenitás elérése és a növekvő energiaigények kielégítése érdekében meg kell hosszabbítani. A Paks II. beruházás üzembe állása után a két atomerőmű biztosítja majd az akkori fogyasztás felét
– mondta a miniszter.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila
Pál
2023-10-06 at 13:47
Szeretnék kérdezni valamit. Miért van az hogy új polikristályos napelemet 300w felett szinte egyáltalán nem lehet kapni? Tudom hogy a kapacitása gyengébb, de szórt fényben is működik, és pont erre lenne szükség. Az eu- ban sem találtam értékelhető kínálatot. Van valami ötlet esetleg?1 hónapja bújom a netet, de semmi. Köszönöm
Lukács
2023-10-05 at 15:58
A cikk azzal “büszkélkedik”, hogy:
“…3200 MW ipari és 2080 MW háztartási méretű, ami összesen két és fél paksnyi termelőkapacitás.”
A kapacitás terén ez valóban ennyi, csakhogy a napelemek esetében évi kb. 1100 óra működéssel lehet számolni (Max. teljesítményre átszámolva) Míg Paksnál kb. évi 8000 őrával. Tehát ez a “két és fél paksnyi kapacitás harmada energiát képes előállítani azt is csak rapszódikusan, kiszámíthatatlanul és jóval drágábban, melyben az is benne van, hogy harmad,negyed élettartammal. Úgyhogy, a háztartásoknál lehetne terjeszteni, de csak “sziget” üzemmódban, megoldva a saját energiatárolást. A nagyüzemnél nem szabad erre pazarolni a lóvét, hanem akár még két erőművi VVR 1200 MW-os blokkot kell építeni!
Béla
2023-10-05 at 15:18
Egy napelemekkel rendelkező villamosenergia-rendszerben – az időjárásfüggő, szabályozhatatlan forrásoldal miatt többletberuházásokra (hálózat, tartalékteljesítmény) van szükség. Ezeket a rendszerhasználati díjban számolják el.
A szaldórendszer igazságtalan mert nem veszi figyelembe a rendszerhasználati díjat, vagyis a napelemes rendszer alkalmazásához tartozó többletköltségeket. Márpedig ezeket valakinek ki kell fizetni, és ez általában a napelemes rendszer nélküli fogyasztó.
A szaldórendszert kezdettől fogva csak átmeneti kedvcsinálónak szánták.
A bruttó elszámolásba kerülőknek most azzal csinálnak kedvet, hogy a beruházáshoz vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, ami a fejlesztési költségek 65 százalékát fedezi.
Orientál
2023-10-05 at 14:20
Jó lenne arról is olvasnunk hogy a magyar áramszolgáltatói hálózatok fejlesztése IS hol tart.