Lejárt az Iránra kiszabott fegyverembargó

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231-es számú határozata alapján Irán ellen elrendelt fegyverembargó idei október tizennyolcadikai lejártáról még 2015-ben született döntés Irán, valamint az ENSZ BT öt állandó tagállama – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína – és Németország között létrejött atomalku részeként.

Mától teljesen automatikusan feloldódik minden korlátozás, amely fegyverek adásvételére, valamint az ezzel kapcsolatos tevékenységekre és pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozott, irányuljanak azok az Iráni Iszlám Köztársaságba vagy onnan máshová. Irán így mostantól bármilyen forrásból, mindenfajta korlátozás nélkül beszerezheti a védelméhez szükséges fegyvereket és katonai felszereléseket

– fogalmazott nyilatkozatában az iráni külügyminisztérium.

A 2015-ben kötött atomalku leglényegesebb pontja, hogy Irán az ellene foganatosított nemzetközi szankciók feloldásáért cserébe garantálja: nukleáris programja csakis békés célokat szolgál, annak keretében nem készít atombombát. Donald Trump amerikai elnök kormányzata 2018-ban egyoldalúan felmondta a megállapodást, arra hivatkozva, hogy a szövege nem tartalmaz elegendő garanciát annak megakadályozására, hogy Irán atombombára tegyen szert. Idén augusztusban pedig megpróbálta rábírni a Biztonsági Tanácsot, hogy hosszabbítsa meg a fegyverembargó érvényét, továbbá, hogy vessék ki Iránnal szemben azokat a nemzetközi büntetőintézkedéseket is, amelyek az atomalku előtt érvényben voltak. Washington próbálkozása azonban nem járt sikerrel. Oroszország viszont szeptemberben megerősítette, hogy hajlandó fejleszteni katonai együttműködését Iránnal az embargó feloldását követően. Kína szintén nem rejti véka alá, hogy fegyvereket akar eladni Iránnak.

Forrás: MTI; Fotó: Pinterest