Ötven éves lett a Pénzügykutató Intézet. Az ennek apropóján összehívott rendezvényen olyan nélkülözhetetlen személyiségek bukkantak fel, mint Lengyel László, Bárándy Péter, Kuncze Gábor (alvó állapotban is!), Lendvai Ildikó, Bánó András, Pardavi Márta (Magyar Helsinki Bizottság), illetve Spiró György író, akiknek jó alkalom volt ez egy kiadós orbánozásra, és arra, hogy elmorzsoljon néhány könnycseppet a letűnt aranykorok helyén burjánzó élő és szerves diktatúra szögesdrótján.
E nagyszerű értelmiségiektől megtudhattuk: tulajdonképpen ők voltak azok, akik annak idején kialakították, feltérképezték a kádári gazdasági mechanizmust, amely sajnos, sajnos összeomlott, ám reményüket fejezték ki, bárcsak újra véghez tudnák vinni ma is, a mai rendszerrel ugyanezt. Az ünnepségen fény derült rá: hazánk fokozatosan elszigetelődik, eltűnik a világgazdaságban, ráadásul „bezzegrománia”. Az összegyűlt értelmiségiek letargikus hangulatban, a félálom és a kezelés nélkül maradt depresszió tünetei között elmondták azt is, hogy mindenkiben él egy démon, aki a mai Magyarországon nem más, mint: Orbán Viktor. A mindent eldöntő kérdés: engedünk-e neki? Megtudtuk, hogyan épült le a jogállamiság Magyarországon és hogyan épült ki mindezek helyén a brutális, az erővel operáló maffiaállam, amely nem hajlandó meghallgatni az összegyűlt értelmiségiek sirámait, kiváló ötleteit, amelyekről szerintük már sokszor kiderült, mennyire működőképesek… De a Lengyel László által megidézett ENSZ-csapatokról már nem is szólunk, mert nehéz napunk volt. Ezek a „nagyöregek” láthatóan rettenetesen unják már egymást, de összegyűlni, találkozni azért is jó, mert legalább így azt érezhetik: nem feleslegesek.
Készítette: Dezse Balázs és Szerencsés D. Márton (2018)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS