Egy kétségbeesett édesanya megkeresése nyomán indult el a PestiSrácok.hu a szakképzési állami támogatások felhasználásának nyomában. A liberális magánakadémia nevelésével egészen a pszichiátriáig juttatott fiatal lány története mögött egy másfél évtizede működő, egészen elképesztő iskola- és céghálót találtunk. Több, mint húsz, alternatív szakképző iskola fenntartásából, ezen belül is sérült és különleges nevelési igényű fiatalok oktatására szánt, állami normatívából élő céget tártunk fel, amelyek az ország különböző pontjain működnek, más-más hangzatos intézménynév alatt. Most éppen egy kispesti önkormányzati bérleményben találtunk néhányat. A cégek jelentős része köztartozások miatt állt végrehajtás alatt, majd felszámolással megszűnt. Az egyik, ma is működő, több, mint 200 tanuló után emelt normatívát igénybe vevő iskola fenntartója egy olyan cég, ami évek óta folyamatosan végrehajtás alatt áll, a cég egyetlen száz százalékos tulajdonosa pedig egy 2013-ban felszámolt és kényszertörölt betéti társaság. A botrányos magán-intézményhálózat mögött egyetlen család áll. A családfő Kajos László, a baloldali kormányok szakképzési referense, az akkori Oktatási Minisztérium főosztályvezetője, akit korábban már vádoltak szakképzési pénzek eltüntetésével. Íme, tényfeltáró sorozatunk első része, amelyben bemutatjuk az emelt normatívából és a problémás fiatalokból igencsak jól élő, az MSZP-ből és az egykori SZDSZ-ből gyökerező rendszert.
“Személyiségzavaros leszbikust csináltak a gyerekemből” (1. rész)
Két év sem kellett hozzá, hogy egy szabadelvű, alternatív iskola teljesen kifordítsa magából, kiszakítsa családjából és ráébressze állítólagos másságára Laurát – állítja az édesanya. A most 18 éves fiatal lány speciális nevelési igényű tinédzserként érkezett a kifejezetten beilleszkedési nehézségekkel küszködő fiatalok kispesti szakképző iskolájába, mely alapítványi forrásokból, illetve szakképzési és SNI-s diákok képzésére nyújtott kiemelt állami támogatásokból tartja fenn magát.
Az édesanya szerint akkor jó ötletnek tűnt a Tanext által kínált alternatív szakképzés, hiszen a több, mint tíz agyműtéten átesett, önálló életvezetésre képtelen gyermeket előző iskolájában szó szerint kiközösítették. Álmában sem gondolta volna, hogy az iskola, ahová ő maga íratta be a nagylányát, két év alatt elszakítja tőle a gyermekét. Állítja, hogy a beíratás óta az intézmény vezetése és a tanárok semmiről sem egyeztettek velük, szülőkkel; még arról is az iskola vezetése döntött, hogy az általános képzése után Laura milyen szakon folytassa tanulmányait, holott tanulójuk akkor még fiatalkorú volt. “Gyermekemet beszippantotta az LMBTQ-közösség. Mára ott tartunk, hogy otthonról kollégiumba költözött, előbb kijelentette, hogy biszexuális, majd hogy leszbikus, miközben korábban semmilyen szexuális identitászavart nem tapasztaltunk nála. Második anyukát választott magának egy melegregényeket író középkorú nő személyében. Gondnokságát önkényesen egy úgynevezett osztálysegítő látja el, mivel önálló életre továbbra is képtelen, mi pedig gyakorlatilag semmit sem tudunk róla” – mesélte a PestiSrácoknak az anyuka.
Ha igaz a szülők állítása, miszerint az iskola mindenből kizárta őket, az komoly aggályokat vet fel. Szakmai anyagok szerint ugyanis a pszichés problémákkal küzdő fiatalok esetében kiemelten fontos az őket fejlesztő pedagógusok és a család együttműködése. Nem véletlen, hogy az éppen a napokban hatályba lépett, módosított oktatási törvény oldalakon keresztül ecseteli az összehangolt fejlesztés fontosságát, az iskola és a szülők együttműködésével kialakított, egyénre szabott fejlesztési program alkalmazását.
(A módosított törvénynek, mely ITT teljes egészében elérhető, a 142. oldalán kezdődik az ide vonatkozó passzus.)
Mónika – aki kérte, hogy csak keresztnevét írjuk le -, a gyámhatósághoz és a rendőrséghez fordult, hogy kiszabadítsa lányát a zűrös hátterű intézményből. Portálunk némi kutakodás után elképesztő furcsaságokra, gyanús ügyekre bukkant az iskola körül:
Rendezetlen, ködös fenntartói viszonyok, jogosulatlan pénzgyűjtés, a háttérben pedig egy egész alternatíviskola-hálózat, felszámolt, kényszertörölt cégek hosszú sora és az a Kajos László, akit 2010-ben már meggyanúsítottak szakképzési pénzek lenyúlásával.
Laura története – 16 év, 12 agyműtét
Laura koraszülöttként jött a világra. 16 éves koráig 12 agyműtéten esett át. Problémái ellenére próbáltam megadni számára minden segítséget, ami erőmből és erőmön felül tőlem tellett, hogy a lehető legteljesebb életet tudja élni. Pár éves volt, amikor a háziorvosa azt mondta: van egy egészséges fiam, a lányomat adjam intézménybe, és neveljem teljes erőmmel a fiamat. Azonnal háziorvost cseréltem
– kezdte kettejük nem mindennapi anya-lánya történetét Mónika.
Ahogy múltak az évek, egyre több nehézséggel kellett szembenézniük. Laura hat éves volt, amikor egymás után három agyműtétet is elvégeztek rajta. Él és gyakorlatilag egészséges, de mégis bizonyos hétköznapi dolgokra képtelen, ami lehetetlenné teszi, hogy egyedül, biztonságban élje a mindennapjait. Koordinációs zavarai miatt gyakran eltéved, önmagától nem talál oda sehova, nem megfelelően működik a memóriaközpontja, térben és időben nehezen határolja be az eseményeket. Iskolai tanulmányait megkezdve már diszlexia és diszkalkulia is jelentkezett nála. Érdekes módon később mégis az olvasás lett a menedéke, ami további nehézséget is hozott. Elméjében összemosódik a valóság és a könyvekben olvasott történetek világa. A számolással nehézségei vannak, a pénz értékét csak a könyvek árában méri.
A kislánynak már az általános iskola elvégzése sem volt egyszerű feladat; ezt követően jött a nagy kérdés, hova tovább. Laura egészségügyi szakközépiskolában folytatta a tanulmányait. Sajnos a fiatalok néha nagyon kegyetlenek tudnak lenni. Laurát édesanyja elmondása szerint folyamatosan piszkálták, csúfolták, végül teljesen kiközösítették, ezért kivette az iskolából és olyan intézményt keresett, ahol a lányához hasonló nehézségekkel küzdő fiatalok közé könnyebben beilleszkedhet, egyéni, speciális segítséget kaphat.
Éppen ezért ajánlották Mónikának a Kispesten található Tanext Akadémia és Szakképző Iskolát, amely úgy is hirdeti magát, hogy nehezen kezelhető, nehezen beilleszkedő, és az úgynevezett SNI-s (speciális nevelési igényű) fiataloknak egyénre szabott szakképzést nyújt. Két év az alapképzés, ami a gimnáziumhoz hasonló általános képzést nyújt. Ez idő alatt igyekeznek kiismerni, rájönni, milyen adottságai vannak egy-egy tanulónak, miben jó, milyen irányban érdemes továbbképezni. A Tanext tehát jó megoldásnak tűnt arra is, hogy Laura egy jó, elfogadó közösségbe kerüljön, és arra is, hogy szakmát adjanak a kezébe, amelynek segítségével majd egy nap képes lehet részlegesen önálló életvitelre.
Ahol nincsenek szabályok, érték a másság és a deviancia
Már az első két évben is merültek fel kétségek az édesanyában. Például amikor Laura esténként otthon tombolt, amiért nem tudta, milyen órái lesznek másnap és egyáltalán hányra kell iskolába mennie, ugyanis az anya szerint teljesen szabad szellemben zajlik az iskolában az oktatás, kerettanterv és órarend sincs. A tanárok, illetve az úgynevezett osztálysegítő a Facebookon kommunikál a tanulókkal, ott írják meg nekik, hogy másnap milyen foglalkozásokon kell részt vegyenek, milyen óráik lesznek és mivel készüljenek.
Mónika úgy véli, ez a teljes szabadság, szabadelvűség, a rend és a szabályok hiánya tovább fokozta lánya személyiségzavarát, amivel egyébként is évek óta küzdöttek.
Ennél is aggasztóbb volt, amikor a lányom a homoszexuális diáktársairól mesélt, és lelkesen beszélt arról, mennyire támogatják, segítik a tanárok ezeket a homoszexuális fiatalokat, illetve hogy milyen módon. Az egyik fiú például – szintén fiatalkorú – kitalálta, hogy ő transzszexuális. Női ruhákban, női táskával, sminkben jár iskolába. Laura elmondása szerint a tanárok meg szokták dicsérni a fiú öltözékét, hogy milyen csinos, elegáns
– folytatta Mónika.
Hozzátette, nem a mássággal van baja. Elfogad mindenféle másságot és a gyermekeit is elfogadásra nevelte, de azt nem nézi jó szemmel, ha egy oktatási intézmény ezt kifejezetten propagálja, előtérbe helyezi, mintha érték volna. Az édesanya szerint ez a liberális szellem meg is tette a hatását és közrejátszik abban, hogy Laura jelenleg leszbikusnak vallja magát, és ez még nem minden.
Rendszeresen utazik Miskolcra, egy középkorú nőhöz, aki a homoszexuálisok iránti rajongásáról blogot vezet és melegregényeket ír. Az asszonyt Laura a második anyukájának nevezi, és internetes felületeken közösen alkotnak, együtt írnak homoszexuális történeteket. A tanárok állítólag minderről tudnak.
Véleményem szerint egyenes következménye a lányom állítólagos mássága és mára elhatalmasodott személyiségzavara a rossz, szabadelvű iskolai nevelésnek. Laura folyamatosan rohant a szakadék felé. Előbb kitalálta, hogy a biszexuális, majd azzal állt elő, hogy leszbikus, pedig soha semmilyen zavart nem fedeztünk fel a szexuális érése során. A fiúk tetszettek neki, fiú sztárok iránt rajong és velük plakátolta ki a szobáját. Hiába próbáltunk hatni rá, pszichológushoz vinni, hogy derüljön ki, van-e alapja annak, amit állít, teljesen elzárkózott előlünk. Egyik nap még ölelt, másnap bejelentette, hogy elköltözik, kollégiumba. Mindebben az iskola támogatta, támogatja mind a mai napig. Bár Laura már betöltötte a 18. évét, mivel a hétköznapi dolgokban is teljesen járatlan és segítséget igényel, ebben az általuk generált helyzetben az iskola dolgozói segítettek neki elköltözni, az osztálysegítő intézi a hivatalos ügyeit, bankszámlát nyitottak együtt, de ő vitte el orvosi vizsgálatra is, bennünket, a szüleit pedig mindenből kizárnak, sőt, még csak nem is tájékoztatnak semmiről. Mindezt teszik úgy, hogy tanévkezdéskor egy, a tanárok által készített szakvéleményben szó szerint leírták a fentiekben jelzett problémákat
– állítja az édesanya.
Mónika úgy érzi, teljesen elszakították a családjától Laurát. Miközben minden orvosi dokumentációt átadtak az iskolának a lány egészségügyi és pszichés állapotáról, már fiatalkorúként is úgy kezelték, mintha felnőtt lenne, vagy mintha ők gyakorolnának gyámságot felette. Nem a szülőket segítették abban, hogy a problémákat orvosolják, hanem közreműködtek abban, hogy kiszakítsák a sérült, speciális nevelési igényű fiatalt addigi környezetéből, otthonából, családjából.
Az iskola esetleges felelősségét Laura állapotromlásában mi nem tudjuk megítélni. Ami bizonyos, hogy az édesanya által bemutatott két évvel ezelőtti, illetve legfrissebb pszichiátriai szakvélemények jelentős eltérést mutatnak. Az még laikus számára is egyértelmű a leírtakból, hogy a fiatal lány állapota nagyon sokat súlyosbodott: olyan személyiségzavart állapítottak meg nála, ami a korábbi leletekben nem szerepelt.
A kérdés az, mire jó az az iskolának, illetve az iskolát működtetőknek, ha a család ellenében igyekszik magához kötni a tanulóját. Laura édesanyja úgy tudja, számtalan olyan diákja is van a Tanextnek, akik SNI-sek, tehát magasabb “fejpénz” jár utánuk, és egymás után végeztetik el velük a különböző szakokat, valamint évekig húzzák érettségi vizsgájukat. Lánya állítása szerint van olyan diák, aki már plusz hat éve van az iskola rendszerében, és még mindig nem végzett. Felmerülhet a gyanú, hogy esetleg azért akarják minél hosszabb ideig az intézmény kötelékében tartani ezeket a diákokat, hogy minél tovább élvezhessék az oktatásukkal járó előnyöket.
Teljesen abszurd szakra irányították a kislányt és mindenből kizárták a szülőket?
Laura elvégezte a két év alapozót, melyet követően szakot kellett számára választani. Bár akkor még fiatalkorú volt és a családja tartotta el, a Tanext vezetése nemcsakhogy a megfelelő szak kiválasztásáról nem egyeztetett a szülőkkel, hanem a tájékoztatásukat is elmulasztotta – állítja az anya.
A fiatal lánynak az anyuka szerint korábban is voltak a realitástól teljesen elrugaszkodott álmai, de a családban ezt megfelelően tudták kezelni. Amikor Laura kitalálta, hogy táncművészeti iskolába akar menni, megértették vele, hogy mivel koordinációs zavarai miatt testnevelésből is fel volt mentve végig az általános iskolában, fel sem vennék oda, nemhogy el tudná végezni.
Most a Tanextben magán énekszakra került, miközben az általános iskolában hangképzési nehézségei és rossz hallása miatt kizárták az énekkarból.
Azt is csak a lányom elmondásából tudom, hogy most magán énekszakos. Hiába kerestem az iskolát, hiába próbálok bármilyen ügyben egyeztetni velük, különböző ürügyekkel ráznak le, mintha semmi közöm nem lenne a saját gyermekemhez. Az is kérdéses számomra, hogy létezik-e egyáltalán olyan ebben az iskolában, hogy magán énekszak, ugyanis sem az iskola honlapján, sem az oktatási hivatalnál jegyzett dokumentációjukban ilyen nem szerepel. Mondjuk ott egyéb információ sem elérhető
– avatott be bennünket a Tanext körüli furcsaságokba Mónika.
Laura állítólag már nem is a Tanext Akadémiára jár, mivel felmerült, hogy az esetleg megszűnhet, hanem átíratták, vagy átkerült a nemrégiben alapított Pinokkió Akadémiára. Ténylegesen persze ugyanabba a kispesti “iskolába” jár.
Forró lett a talaj az iskolát működtetők talpa alatt…
Csak néhány kattintás az interneten, és világossá válik, hogy a Tanext és a Pinokkió mögött ugyanazok a személyek, illetve ugyanaz a család áll, sőt, ugyanez a kör több “iskolát” is létrehozott: egyet Comenius néven a fővárosban, és egyet Pillich Akadémia néven vidéken. A Kajos családhoz köthető intézmények körül a múltban több zűrös ügyre bukkantunk. Két helyről is költözniük kellett. A legújabb akadémia alapítására azért lehetett szükség, mert a többi szakiskola alatt forró lett a talaj… Gyakorlatilag csoda, hogy még működnek.
Laura szülei éppen azon ügyködnek, hogy a gyámhivatal segítségével mentsék meg a gyermeküket. A gondnokság alá vételi eljárásban a napokban a fiatal lányt pszichiátriai vizsgálatnak vetették alá, ami nagyon aggasztó eredménnyel zárult. A diagnózis szerint Laurának komoly mentális problémái, személyiségzavara van, és pszichiátriai kezelésre szorul. Az sem kizárható, hogy mindezek a problémák összefüggenek Laura korábbi műtétjeivel, sőt, esetlegesen újabb műtétre lenne szükség, és persze az iskola generálta helyzet sem tesz jót neki. Ám a család jelenleg orvoshoz sem tudja vinni a gyermeket.
Végső elkeseredésükben nyomozni kezdtek, és amellett, hogy a sajtóhoz fordultak, büntető feljelentést tettek.
A PestiSrácok ez alatt az iskola, illetve a fenntartók körmére nézett.
Természetesen megkerestük az iskolát is. A Tanext Akadémia honlapján található vezetékes telefonszámon egy női hang jelentkezett, “tessék, iskola” köszönéssel. Hogy ez miért érdekes, riportsorozatunk következő részéből megtudhatják… Amikor kiderült, hogy sajtótól telefonálunk, hirtelen felerősödött a háttérzaj és a hölgy közölte, metrón utazik és nem hall semmit. Kérdéseinket a honlapjukon található e-mail címre is elküldtük.
Folytatjuk!
Facebook
Twitter
YouTube
RSS