Lukasenkának az lett a végzete, hogy bár az oroszok támogatására építette rendszerét, mégsem volt hajlandó teljesen alávetni magát. Kinevelt egy nyugatbarát réteget, amely most ellene fordult, és hirtelen két tűz közé került. Mi lehet a játszma vége? A fehérorosz diktátor most Bástya elvtársnak tűnik, mintha elszaladna mellette a világ. Vendégszerzőnk, Erdélyi E. Péter orosz és fehérorosz szakértőket kérdezett a sakkjátszma hátteréről, illetve a lehetséges forgatókönyvekről. A legvalószínűbb, hogy a nemzetközi háttéralkunak megfelelően Lukasenka még egy évig maradhat. De mi lesz utána?
Lukasenka negyedszázados uralma alapvetően, a jelek szerint a belarusz nép többségének beleegyezésén alapult, így nyilván megfelelt a belarusz néplélek elvárásainak, és ez a vezetés sikeresen lavírozott az európai és a világpolitika útvesztőiben is. Viszont kétségtelenül eljárt felette az idő, az országa átalakult, ő pedig az alkalmazkodás helyett dinasztiaépítésben gondolkozott. Erdélyi E. Péter sorozatának második részét olvashatják.
Rosztyiszlav Iscsenko orosz politikai elemző úgy látja, hogy Lukasenka meglehetősen szilárd rendszert hozott létre Fehéroroszországban, mégpedig az állami paternalizmus alapján. A belaruszok nagy része ezzel elégedett is volt – mondta Iscsenko a PestiSrácok.hu-nak.
Oroszország segített, de persze nem ingyen
Lukasenka gazdasági modellje hatástalan, az állami tulajdonban lévő vállalkozások a szükségesnél több munkavállalót voltak kénytelenek foglalkoztatni, továbbá fenn kellett tartani azokat a városokat, amelyekben ezek a dolgozók éltek. A szociális szféra közvetlen és közvetett támogatást kapott: közvetlenül kölcsönök formájában, rejtett formában pedig az energiaforrások kedvezményes árain keresztül, illetve azon a módon, hogy a belarusz árukat kedvezményes feltételekkel léptették be az orosz piacra. Ezzel kompenzálta Oroszország a belarusz gazdaságot, ily módon tudták a belarusz hatóságok hosszú ideig fenntartani a társadalmi békét. Az utóbbi években azonban Oroszország egyre jobban ragaszkodott ahhoz, hogy azok az integrációs folyamatok, amelyekben Fehéroroszország részt vesz, ne csupán szavak legyenek, hanem tettekké alakuljanak át. Ezen az orosz–fehérorosz uniós állam, az Eurázsiai Gazdasági Unió (EaEU), a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) értendő
– nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak a szakértő.
A belarusz államiság további pénzügyi és gazdasági támogatásának a feltételévé a fehérorosz gazdaság reformja és a valódi integráció vált. Ezeket az igényeket Lukasenka viszont saját hatalma elleni merényletnek fogta fel, külpolitikájában megpróbálta aktiválni a nyugati vektort, és az országon belül meglehetősen következetes oroszellenes propagandát indított. Lukasenka médiumai elmagyarázták a belaruszoknak, hogy az integrációs folyamatok fejlődése esetén az orosz oligarchák elveszik a vállalataikat és megszüntetik a szociális garanciákat.
Ennek eredményeként Lukasenka elveszítette a lakosság azon részének támogatását, amely az Oroszországgal való szoros kapcsolatokban volt érdekelt, és amely a választóinak jelentős részét képezte. Ugyanakkor az államfő által létrehozott és felnevelt, pro-nyugati fehérorosz ellenzék szintén Lukasenka ellen fordult.
Elvileg Lukasenka továbbra is komoly támogatással rendelkezik a belarusz társadalomban, és valószínűleg megnyerte a mostani választások első fordulóját, bár a nyolcvan százalékos eredmény hihetetlennek tűnik; a szakértők úgy vélik, hogy az elnök ötvenhat-hatvan százalékos győzelme a valószínűbb.
Így most Lukasenka számára szokatlan helyzettel néz szembe: korábban az ellenzék marginális volt, és a belaruszok támogatása pedig feltétel nélküli. Most az őáltala kinevelt ellenzék hirtelen megerősödött, és a társadalom támogatása ugyanolyan hirtelen csökkent. Ez lehetővé tette az ellenzék számára azt, hogy olyan információs képet alkosson, amely szerint Fehéroroszországgal szemben Lukasenka áll. Egy bizonyos pillanatban Lukasenka elbizonytalanodott, de a tiltakozások első hetének végén lelkileg felerősödött, és elkezdte meglehetősen célszerűen elnyomni ellenfeleit.
Pavel Uszov belarusz politológus, az országából Lengyelországba üldözött politikai elemző portálunknak elmondta, hogy azért nincs vezetője a tiltakozási hullámnak, mert az egymást követő hangadókat a hatalom egyszerűen letartóztatta. Szergej Tyihanovszkijt, aki az első népvezér volt, fegyveres puccs előkészítésével vádolták meg. Ne feledjük, hogy Fehéroroszországban még érvényben van a halálbüntetés. Mintha A tanú című film forgatókönyvét olvasnánk.
Jelenleg a forradalmat kollektív vezetés irányítja, és az kollektív akarat eredménye. Ez egyszerre plusz is és mínusz is a belarusz forradalmi mozgalom számára. A plusz az, hogy ezt a mozgalmat nem tudják megsemmisíteni és megbénítani a vezetők vagy kulcsfigurák letartóztatásával, ezért a különböző szinteken folytatott tiltakozások – ideértve a sztrájkokat is – már tizenöt napja tartanak. A hátránya pedig az, hogy az ellenzéknek nincs egyértelmű cselekvési terve és stratégiája, nincsenek meghatározott célok, emiatt a tiltakozás rutinszerűvé válik, az emberek pedig belefáradnak és csalódottak lesznek. Erre számítanak a hatóságok. A Szvjatlana Cihanouszkaja kezdeményezésére létrehozott Koordinációs Tanácsnak új lendületet kellett volna adnia a tiltakozásnak, ám ezzel a feladattal nem sikerült megbirkózniuk. Ugyanakkor egyértelmű, hogy sem a vezetés hiánya, sem az elnyomás még néhány napig nem képes megtörni a tiltakozási hullámot
– részletezte Uszov. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy Moszkva sem számított ilyen véres fordulatra és a belaruszok nemzeti megerősödésére.
Talán ez magyarázza Putyin gratulációját Lukasenka győzelme után, valamint azt, hogy további információs és politikai támogatást nyújt a belarusz elnöknek. Ugyanakkor azt kell feltételezni, hogy a Kreml érdekelt Lukasenka pozícióinak gyengítésében, delegitimizálásában, annak érdekében, hogy végleges engedményeket tegyen Oroszország felé a hatalma fenntartása érdekében.
Természetesen a Kreml taktikai célokat is elérhet, megkötheti Fehéroroszország kezeit, de nem képes elérni a fehéroroszok lojalitását, sőt, a belarusz forradalom lendületet adhat magának az oroszországi politikai örvénynek is
– jelezte a várható hatásokat Pavel Uszov. A probléma azonban nem az, hogy Lukasenka elnyomja-e a jelenlegi tiltakozásokat, vagy sem; a gond az általa létrehozott rendszer életképtelensége.
A belarusz gazdaság nem tud létezni állandó külső támogatás nélkül, de sem Oroszország, sem a Nyugat nem akar donorként szolgálni Lukasenka feltételei mellett, de maga az elnök sem akar olyan reformokat, amelyek nagyobb rugalmasságot nyújtanának a gazdaságnak. Az ilyen reformok csak akkor érhetőek el, ha csökkentik a kormány beavatkozását a vállalatirányítási folyamatokba, de ezt Lukasenka a saját hatalma elleni fenyegetésnek látja. Lukasenka előtt két út áll: vagy elindítja a gyorsított integrációt az Oroszországgal közös projektekbe, ezzel együtt gazdasági és politikai reformokat hajt végre Fehéroroszországban, és a folyamat végén nyugdíjba vonul, vagy megvárja a következő Majdant, amikorra az ellenzék erősebb lesz, a kormány pedig gyengébb. Végül Lukasenkának így is, úgy is távoznia kell, csak a második lehetőség rosszabb lesz mind neki, mind Fehéroroszországnak. És az utóbbi változatra van nagyobb esély, hiszen az állam – beleértve az erőszakszervezeteket –, pontosabban azok vezetői, akik legalább annyira sárosak, mint az elnökük, igyekeznek a végsőkig kiállni főnökük mellett, ellenkező esetben nemcsak a pozíciójuk, de akár a szabadságuk, sőt, az életük is veszélybe kerülhet, hiszen Fehéroroszországban, ahogyan már említettem, ma is létezik a halálbüntetés intézménye
– hangsúlyozta Pavel Uszov.
Valerij Szolovej orosz politológus szerint titkos megállapodás jött létre Lukasenka, Moszkva, Kína, Nyugat-Európa egyes országai és a pénzügyi körök között, akik a kapcsolataik és befolyásuk révén hatottak a megbeszélésekre. Ennek eredménye az, hogy Aljakszandr Lukasenka még egy évig posztján maradhat. De van-e garancia arra, hogy egy év múlva távozik a diktátor? Eddig, huszonhat esztendeig – ahogy Vlagyimir Zsirinovszkij fogalmazott kendőzetlenül – Minszk utcáin sétálgatva az orruknál fogva vezette a fent említett országokat – hívta fel a figyelmet Szolojev.
Vezető kép: MTI/EPA
Gyorgy
2020-09-17 at 16:53
Lukasenko nem ostoba, valószínű országa érdekeit tartja szem előtt, ez ma Európaba megengedhetettlen.
Hesslerezredes
2020-09-11 at 13:05
Efjé! “Biztos meglepő, de létezik belarusz nyelv, ami csak hasonlít az ororszra” – egy frászt! A belorusz kb. úgy hasonlít az oroszra, mint ahogy a palóc ‘hasonlít’ a magyarra. Megjegyzem az ukrán meg kb. annyira tér el az orosztól, mint mondjuk a csángó a magyartól.
efjé
2020-09-09 at 01:03
LukasenkO, vagy LukasenkA..?Biztos meglepő, de létezik belarusz nyelv, ami csak hasonlít az ororszra. Ezért van bizonytalanság. Belarusz nyelven Lukasenka, oroszosan ejtve Lukasenko.
Hesslerezredes
2020-09-07 at 12:14
Fehéroroszország és Oroszország úgy viszonylanak egymáshoz, mintha Borsod.A.Z. megye most egy önálló ország lenne. Lenne Magyaroszág meg a BAZ-megyei Magyaroszág. Vicc.
bp.4 you
2020-09-06 at 12:11
Isten bizony, nem tudom mi a jó eget foglalkoznak avval az országgal. Vagy talán ez most az aktuális politika? Ne nézd a sajátodat, foglalkozz inkább a mással. Én szerintem , inkább foglalkozzon minden ország a saját (bel)ügyeivel, és belső problémáival, ott meg van aki rendezze a belügyekket. Talán azok akik nyomják azt az országot, náluk minden o.k.? Milyen diktatúráról beszélnek? Talán elvakitják a népet? Mert ha reálisan nézzük a dolgot, az élet abban az országban nem fényűző, de a boltok tele vannak mindennel, és persze az árak a fizetésekhez nézve nagyon olcsók. Pl. a benzin ára még fél Euróba sem kerül. Valakinek ez persze nem felel meg.
Namond
2020-09-05 at 23:24
Ugyan már.
A NATO és az US egy korridort akar tengertől tengerig.
Az US és Lengyelország ütköző államot akar az orosz határ előtt.
A nyugati magállamok privatizációt, uncle George a Nemzeti Bankot.
Az oroszok szintén egy ütköző államot akarnak.
bali
2020-09-05 at 22:21
István Kopasz 2020 09 05 at 09:26! Talán igen! (De itt elhangzott olyan is,hogy talán vonalkódos lehet a szavazólap) Nyomon követhetőség miatt.De az is lehet,hogy csak a köv. választásoknál.De mit lehet gondolni,ha a Fidesz 2.2 milla szavazója.(Így írta ki a visegrádi értekezlet) simán elmegy szavazni? Ez a szavazó szám,bármikor kiegészül 500 ezer vagy több alkalmi szinpatizánssal..Talán ha az ellenzék képes lenne a jelenleginél több szavazót mozgósítani.De ez jelenleg lehetetlen.
Tibor
2020-09-05 at 16:38
Elmegy ám a cikkíró a ..csába,értem én a lengyel-magyar barátság meg minden,hülyének nézi az olvasót,és soros bandájának szövegét fújja.Lengyelorszá g nagyhatalomnak képzeli magát,az USA-val a háta mögött,ő szítja a tüzet Beloruszban,meg a csehek,és az ukránok. Meert a ukránoknak olyan jót tett a majdan.Állítólagos szakértőkre hivatkozik a cikkíró.Csalódtam ebben az újságban,soros kottájából játszik ez is.Hányadék.
Girolamo
2020-09-05 at 14:11
A “demokrácia -export”letéteményesei soha sem alszanak.
Ez a belorusz játék veszélyesebb,mint az ukrán.
Oroszország megvédi érdekeit,nyilván.
A nyugatiak minden esetben az orosz uralom zsarnoki beavatkozására fogják a történteket lefordítani.
Túl sok hasonló precedens mégsem kellhet ahhoz,hogy az oroszokra égjen mindaz,amit rájuk akar sütni a nyugati hiénafalka.
Láttak már összeomlást az oroszok,a belső viszonyaik nem igazán egyértelműek.
A csóri tömegek ott is csak egy falattal nagyobb igéretet várnak.
Minden hozzánk hasonló tényező stabilitást várna.
A hiémák meg azt,hogy az oroszlán elszenderedjen.Ha a fogaik közé kapnak valamit,azt már nem eresztik,mert ez van a vérükben.
Többek reagálása,színdarabot sejtet.
Aki orosz földön az orosz ellen fogad,az egy ökör.
Ha csak le m fizették őket is.
Namond
2020-09-05 at 13:52
LukasenkO.
yindzsang19
2020-09-05 at 13:42
tökmindegy hogy lukasenka kolhozelnök volt vagy szippantós és tökmindegy hogy mit tesz-a háttérbirodalom mindenáron be akarja kebelezni-ezt az oroszok-ha akarják,akár súlyos áldozatokat is vállalva-megakadályozhatják-ebben a buliban lukasenka-belarusz a kis hal,a zusa/háttérbirodalom a nagy hal és a főszereplő-a ps sorost szerecsenmosdatja/elhallgatja és úgy tesz mintha az egyesült államok és annak hódító törekvései nem is léteznének- azt akarja bedumálni hogy a kis hal(saját hibájából)fog megdögleni és nem a nagy hal fogja felzabálni-ez az emberek félrevezetése-akkor is ha ehhez nyilvánvalóan liberálisan agymosott és korrumpált, egyáltalán nem elfogulatlan ‘szakértőket’ hívnak segítségül…
csakafidesz
2020-09-05 at 13:13
SpaceBug 2020-09-05 at 08:34
Moszkvának mindenkép olyan vezető kell Belaruszba aki szövetséges vele, és elfogadja azálláspontját gyakorlatilag minden kérdésben. Pontosabban: Belarusz legfeljebb az uborka görbületével kapcsolatos aggályokat vehet fel egy vitában.
Királytigris
2020-09-05 at 10:01
Az, hogy mi lesz Fehéroroszországgal, azt Putyin dönti el.
Akárhogyan is, az oroszok nem engedhetnek meg egy második Majdant. Tehát egyesülés lesz a nóta vége.
István Kopasz
2020-09-05 at 09:26
A belső ellenzék már nagyon unja, ha valaki sokáig van hatalmon! A különböző beállítottságú nemzetállamok/hatalmak/ sem nézik a végtelenségig a közöttük való lavírozást, pedig ez a politika művészete, az ország semlegességének, függetlenségének biztosítása! Csak kérdés, hogy ez meddig tartható fent? A belarusz helyzet tanuságos lehet Magyarország számára is!
Kristóf
2020-09-05 at 09:04
Hol érték az, amikor egy nap úgy kel a nyugati globalista hatalom, hogy Fehéroroszországban diktatúra van, és nyomásgyakorlással ki kell kényszeríteni hogy a kisebb támogatottságú ellenzék kerüljön hatalomra? Mert az ugye demokratikus. Nyilván ez a nyugati demokrácia nyugati definíciója: egy kisebbségi támogatottságú külföldi báb hatalma. Ez csak a szadeszeseknek és labancoknak “érték”.
A gigantomán (talán 750mrd Euró de ki tudja) titkos kondíciójú EU-s örökhitel (!) felvétele után Fehéroroszország satuba fogása a másik ocsmány globalista BŰN amit a magyar és a lengyel kormány rövid időn belül elkövet Isten és ember ellen.
SpaceBug
2020-09-05 at 08:34
Egyértelmű, hogy Oroszországnak jobb Lukasenko, mint a haladó soros féle felforgató banda.
ViAM
2020-09-05 at 07:39
Most akkor Lukasenko/ka rossz téeszelnökként vezette az országot, vagy kifinomult rafinériával az orruknál fogva vezette az említett országok hófehér lelkű vezetőit?
benzoli
2020-09-05 at 03:53
Putyin sohasem szerette a nagydarab elvtarsakat. Ezert mindegyik mogott tart nehany kissebbet is. Azok aligha hajolhatnak fole.
prolitológus
2020-09-05 at 00:13
a háttérbirodalom a 2.vh igazi céljaként elfoglalta európa értékesebb nyugati részét-DeGaulle újraéleszteni szánt francia nemzetállamát 68-ban a háttérbirodalom megpuccsolta-ezután alig várták hogy indulhassanak tovább keletre-86-ban a szerencsés véletlen(?) megroppantotta a szovjetuniót-így már nem volt nehéz diktátumokkal és egy hiszékeny vagy (csak korrupt) ‘vezető’ révén visszavonulásra kényszeríteni-a háttérbirodalom azóta is folytatta a nyomulást keletre hol agymosással,korrupcióval,jogi trükkökkel hol fegyverrel pl jugó-az foroghat a fejükben hogy kína előtt/elől elfoglalják oroszország legalább európai részét-amit ukrajnával el is kezdtek és most belaruszon a sor…és az oroszokon-ez a lényeg és nem a sorosista liberálagymosottakkal való vergődés lukasenkáról-a háttérbirodalom el akarja foglalni belaruszt ez a fő-teljesen függetlenül attól hogy lukasenka mit csinált vagy mit nem-a többi figyelemelterelés,halandzsa.
Rizikó
2020-09-04 at 22:43
Em értem a PSt a Fideszt.Mintha nem tudnák kik csaltak a választásokon , mintha nem látnák kik keverik a xart mintha ezek a szakértők valakit is meggyőznének.IGY szigetel el minden nemzetállamot a Soroshálózat egyenként levadászva.
Kristóf
2020-09-04 at 21:57
Szép hosszú cikk arról, hogy belül kell keresni az okokat. Közben külső hatalmak vették napirendre az országot és kívülről keverik a trutyit.
Gondolom a lengyeleknek is mindig nagyon jólesett, amikor kívülről mondták meg, hogy hogyan táncoljanak. Biztosan ezért szeretnék ők is demokrácia nevében felforgatni Fehéroroszországot. Nem is merek belegondolni hogy nekünk mit ígértek a támogatásunkért?!: megfelezzük Tótországot egymás között?
Kristóf
2020-09-04 at 21:40
Micro!
Ha nem támogatja a családja, úgy nehezebb a kampány.
Naprózsa
2020-09-04 at 21:11
Van egy fogadásom, hogy Lukasenko ki fogja tölteni a teljes választási ciklusát, mert Moszkvának érdeke, hogy nyugalom legyen, ezért dotálni fogja, mert még mindig olcsóbb mint egy második ukrajnai frontot katonailag finanszírozni.
A nyugatiak egyáltalán nem adták áldásukat, mert mind Soros bábjai, csak nincs más választásuk, Belorusszia marad (fehér)orosz és kész.