Mi lehet az oka, hogy a magyarországi látogatást évek óta halogató Emmanuel Macron francia államfő éppen a francia elnökválasztási kampány kellős közepén látogat hazánkba, hogy kezet rázhasson Orbán Viktorral? Bár a jövő hét hétfői látogatás középpontjában névleg a V4-ekkel való tárgyalás áll, nem elhanyagolható körülmény, hogy az utóbi hónapokban Macron két legerősebb kihívója is fontosnak tartotta, hogy éppen Magyarországról üzenjen választóinak, a magyar különutas politikát méltatva. Úgy tűnik, mindaz, ami miatt Brüsszel kötelezettségszegési eljárások sorával bombázza hazánkat, a francia elnökválasztáshoz közeledve fontos kampányelemmé vált.
A baloldal állandóan azt hajtogatja, hogy Magyarország elszigetelődik, ehhez képest Emmanuel Macron francia elnök jövő hétfőn Budapestre jön tárgyalni – kommentálta kedden Facebook-bejegyzésében Hollik István a francia–magyar–V4-es csúcstalálkozót. A V4-ekkel való szorosabb francia együttműködés szándéka bár önmagában is érdekes fejlemény az európai politikai térben, ugyanakkor az sem elhanyagolható tény, hogy az utóbbi időszakban, a francia elnökválasztás közeledtével mintha kampánytényező lenne az elnökjelöltek magyarországi látogatása. És elsősorban éppen a magyar kormány szuverenista, az Európai Egyesült Államok létrehozását elutasító és migrációellenes politikája miatt, hiszen ezek azok a szempontok, amelyek torzított formában egyáltalán kijuthatnak a nyugati sajtóba hazánkról, és amelyeket a francia választópolgár is ismerhet.
A magyar különutasság eszerint szimpatikus a francia választóknak?
Mint ismert, néhány hónappal a francia elnökválasztás előtt jelenleg Emmanuel Macronnal Marine Le Pennek, a Nemzeti Tömörülés jelöltjének, valamint a függetlenként induló publicistának, Éric Zemmournak van esélye megmérkőzni. Közülük elsőként Éric Zemmour francia esszéista, politikai újságíró látogatott még szeptemberben Magyarországra a demográfiai csúcs alkalmával. Zemmour, aki nem kis megrökönyödést kiváltva közíróként rendszeresen kiállt a magyar különutas politika mellett, a rendezvényen is arról beszélt: ideológiai harc folyik a migráció és az LMBTQ-jogok kapcsán, amelyeket lehet úgy kritizálni, hogy az nem irányul a más nemzetiségűek vagy a szexuális kisebbségek ellen. A publicista szerint Orbán Viktor az az európai vezető, aki ezt a legjobban felmérte, aki érti, miről van szó, és mennyire fontos harcolni. Zemmourt a konferencia alkalmával Orbán Viktor külön fogadta a Karmelita kolostorban.
Zemmour látogatását követően egy hónappal hazánkba látogatott a szintén elnöki álmokat dédelgető Marine Le Pen is. A tervezett esemény kapcsán a France Info már arról írt, hogy a találkozónak köze lehet Zemmour korábbi magyarországi látogatásához, annak ellenére, hogy a francia televíziós személyiség komoly népszerűsége ellenére akkor még nem jelentette be indulását, csak novemberben. Marine Le Pen magyarországi látogatása is több szimbolikus üzenetet hordozott, amely a formálódó új konzervatív európai parlamenti koalícióján túl szólt a francia választóknak is. Nem lehet véletlen, hogy Le Pen budapesti beszédében szintén elismerően szólt a magyar családpolitikáról, a „népek saját, mással nem helyettesíthető lelkületéről”, amely brüsszeli támadás alatt áll, a szuverenitás fontosságáról és a patriotizmusról. Le Pen a migrációra külön is kitérve kiemelte, hogy a tagállamoknak maguknak kell eldönteniük, hogy kikkel akarnak együtt élni, a népességet pedig nem szabad csak úgy kicserélni, inkább a fiatalok gyermekvállalását kell ösztönözni. Azaz mindaz a különutas ideológia, amiért a magyar kormányt rendszeres kritikák, kötelezettségszegési eljárások érik Brüsszel részéről, Marine Le Pen számára is pozitív kampányüzenetként jelent meg, amelyet az Orbán Viktorral való első találkozás és a magyarországi látogatás hitelesített.
Macron is mondott már olyat, hogy Magyarország élen jár az európai civilizáció megújításában
Ugyanakkor ne gondoljuk, hogy a harmadikként befutó Macron látogatásának ugyanígy ne lenne köze a francia kampányhoz. Macron számos esetben ütött már meg a nyugati vezetőkkel ellentétes, szuverenista, esetenként a magyar kormányt támogató álláspontot, és ennek kidomborítása, legitimációja láthatóan a franciák szemében egy Orbán Viktorral való kézfogás árán valósulhat meg. Macron volt az egyetlen a nyugati vezetők közül, aki a BLM-őrülettel összefüggésben határozottan kijelentette: Franciaország nem rombol le szobrokat és nem töröl ki a történelméből senkit. A francia elnök a terrorizmus elleni küzdelemben a döntésképtelenség miatt bírálta élesen a NATO-t is – agyhalottnak nevezve a katonai szervezetet –, sőt, egy, a nagyköveteknek tartott 2019-es előadásán egyenesen arról beszélt, hogy az Orbán Viktor vezette Magyarország – szemben Európa több vezetőjével – élen jár az európai civilizáció megújításában. A francia elnök szerint
a legnagyobb tisztelettel kell figyelni a magyarországi politikai diskurzust, amely kulturális és civilizációs életerőt hordoz magában, és amellyel a francia elnök ugyan nem ért egyet, de rendkívül inspirálónak találja.
Látható tehát, hogy Macron sem egyértelműen elutasító a magyar állásponttal szemben, sőt. Ennek fényében kijelenthető, hogy a magyar kormány politikájának egyes elemei, ahogyan a francia elnökválasztási kampányban, úgy az új kormány hozzáállásában is tükröződni fognak. A kérdés már csak az, hogy melyik jelölt lesz az, aki Nyugat-Európában is meghonosítja a magyar modellt, és milyen mértékben.
Vezető kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS