A magyar kormány ellen uszít a felvidéki magyar közszolgálati rádió
Ismét teljes fényében csillog a kormányellenes magyar haladók határon átívelő összefogása. Szokatlan az ügy, hiszen a szlovák médiafelügyelet tette helyre a magyar kormány ellen uszító felvidéki magyar közszolgálati rádiót. A Szlovák Rádió magyar csatornájaként működő Pátria Rádiót a szlovák Frekvenciatanács egy tavaly áprilisi, a CEU-ügyről szóló műsor miatt marasztalta el, amiért azt szinte kizárólag Orbán Viktort bíráló véleményekkel tették egy kicsit közszolgálatibbá. Az elmarasztalás nem jár pénzbírsággal vagy komolyabb következménnyel, mégis úgy söpört végig a felháborodás a felvidéki és a magyarországi balliberális sajtón, mintha dróton húzták volna.
A Felvidék.ma ugyan már három napja leközölte a Pátria Rádió névtelen olvasói bejelentés alapján történt elmarasztalásának hírét, ám ez nem lépte át a 444.hu, a 24.hu, az Index, a 168 Óra, a Magyar Nemzet és persze az anyapártjához hasonlóan balra tolódott Alfahír hírküszöbét, nem úgy, mint a Paraméter.sk pénteki híradása. A leginkább közlekedési balesetekről készített, hullarabló beszámolóiról ismert, szélsőségesen liberális felvidéki hírportál beszámolóját sorra átvették az említett portálok, így tudták nagyra fújni egy kis ügy léggömbjét. Mert ez a kis ügy a látszatnál sokkal nagyobb jelentőséggel és jelképes erővel bír.
Felmerül annak a gyanúja, hogy a magyarországi belpolitikai törésvonalak beköltöznek Szlovákiába
– kommentálta az esetet Lovász Attila, a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) nemzetiségi műsorainak igazgatója, s ebben a minőségében a Pátria Rádió vezetője. Aggodalma azonban igencsak álságosnak tűnik, ha megnézzük, mi az ügy valódi háttere. A Pátria Rádió 2017. április 18-án sugárzott, Hangadó című műsorában egy órán át a magyarországi felsőoktatási törvény módosítását negatív színben feltüntető magyarországi sajtószemlét és véleményeket olvastak be, majd a közszolgálatiság oltárán még egy Orbán Viktort gúnyoló Bödőcs-paródiára is áldoztak az adásidőből. Ennek szól a Frekvenciatanács figyelmeztetése, amely szerint a műsor megsértette a hírműsorokra vonatkozó objektív és pártatlan tájékoztatás követelményét.
A jobboldal szerepében: a balliberálisok kedvenc eurokonform konzervatívjai
Lovász szerint részletesen leírták a tanácsnak, hogy kik voltak a megszólalók az elmarasztalt műsorban, és mely oldalon állnak. Érvelése szerint jobbára jobboldali-konzervatív értékeket valló értelmiségiek, politikusok és expolitikusok szólaltak meg. A taktika persze egyáltalán nem újszerű: valójában a Magyarországon már jól ismert „jobboldali konzervatív értelmiségi, aki csalódott a Fideszben” karaktereket idézte meg a műsor, köztük egy Jeszenszky Gézával készült HVG-interjút, valamint Borókai Gábort, a Heti Válasz rettegést kissé túltoló főszerkesztőjét, aki szerint a szabályok rákényszerítése a CEU-ra az 50-es évekre emlékeztet. Mindezt kiegészítette a múltban való hatásvadász elmerülés, hiszen a 2017-es helyzethez kapcsolva felsorolták a mostani magyar politikai elit ’80-as évek végi Soros-ösztöndíjasait, valamint bejátszották Orbán Viktor tíz évvel ezelőtti, az akkori geopolitikai helyzetre vonatkozó kijelentését.
Mindennek fényében érthetetlen, hogy Lovász Attila nem érti, miért nem találta objektívnek és pártatlannak a műsort a szlovák médiafelügyelet. A műsorvezető, Gazdag József így reagált arra, hogy valaki egyoldalúnak merészelte találni az egyoldalú műsorát:
Úgy látszik, ma már az újfideszesek bárkit hazaárulónak neveznének ezekért a szavakért. Az, hogy ezek után följelentettek, tényleg azt jelzi, hogy a Tanú című filmet éljük újra. Elszomorít, hogy egyesek asszisztálnak ehhez a gyalázatos házmestertempóhoz.
Beköltöztették a Pátriába a magyarországi haladó propagandát
Mindez nem szokatlan a Pártia Rádióban, ahol például a reggeli műsorban sokkal többször foglalkoznak Magyarországgal, mint Szlovákiával, és általában véve minden magyarországi döntést radikálisan ellenzéki szemszögből tálalnak. A vélemények ütköztetése helyett a magyarországi ellenzék toposzait visszhangozzák a műsorok, legyen szó a CEU ügyéről vagy akár a választójogi törvényről. Emlékezetes produkció volt a magyarországi közéletben egyre kevésbé komolyan vehető, ám annál aktívabb Schilling Árpád három héttel ezelőtti szerepeltetése a Kultúrszalon című műsorban, ahol a rendező háromnegyed órán át szidhatta a magyar közállapotokat, Orbán Viktort, Vidnyánszky Attilát, és értekezhetett a baloldal Jobbikkal való összefogásának szükségességéről – mindezt természetesen a felvidéki kultúra jegyében. A műsorvezető – ugyancsak Gazdag József – úgy konferálta fel Schillinget, mint „napjaink egyik legjelentősebb, és főleg Nyugat-Európában legelismertebb magyar színházi rendezője”, a végén pedig így köszönt el:
Schilling Árpád színházi rendezőt hallották kedves hallgatóink, aki egyes országgyűlési képviselők szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Ilyen az, amikor a szabadságvágy veszélyesnek számít, szankcionálandónak.
Lényegében balliberális propagandasajtóvá silányították a felvidéki magyarok egyetlen közszolgálati rádióadóját, aminek az a célja, hogy elidegenítsék őket az anyaországuktól.
Politikai érdek is van a felvidéki magyarok elidegenítése mögött
A Pátria vezetője aggódik tehát a magyarországi belpolitikai törésvonalak beköltözésén Szlovákiába, miközben éppen az általa irányított rádió ennek a folyamatnak az egyik élharcosa. A középiskolai végzettséggel rendelkező Lovász Attila 1990-ben csöppent a szlovákiai magyar újságírásba, majd 2007-ben az átalakítás alatt álló Magyar Rádióhoz érkezett. A regionális szerkesztőségek vezetőjeként irányította a vidéki szerkezetváltást és az MR6 létrehozását, innen azonban információink szerint feszültségek közepette távozott 2011-ben, majd 2012-ben meg is szüntették, azaz Dankó Rádióvá alakították át az általa létrehozott adót.
Ezután került a Pátria Rádió élére, ahol a jöttével egyre markánsabban megjelent a magyar kormánnyal való szembenállás. Különös, hogy 2017 nyarán lejárt ugyan a megbízatása, de nem hirdettek meg új pályázatot, hanem egyszerűen meghosszabbították az övét. Ez nem kizárt, hogy összefüggésben áll a Most-Híd nevű szlovák-magyar vegyespárttal, amely a kormánykoalíció tagjaként ráhatással bír a magyarokat érintő ügyekre. Bugár Béla pártja a szlovákságba beolvadófélben lévő magyarok szavazataira vadászik, ami miatt meglehetősen hűvös a viszonya a magyar kormánnyal, egybeesnek viszont az érdekei a magyarok anyaországtól való elidegenítésén dolgozó Pátria Rádióéival.
Megfélemlítés sajtóhadjárattal
A Frekvenciatanács ítélete alighanem érzékenyen érintette a Pátria Rádió vezetését, hiszen utoljára 2009-ben volt példa ilyenre, igaz, akkor pénzbírságot is kaptak. Most ezt megúszták, azonban legközelebb már fizetniük is kellene. A kellemetlen meglepetés és a pénzbírság fenyegetése motiválhatta azt a sajtóhadjáratot, amelyet a Pátriával egy oldalon álló, felvidéki és a magyarországi haladó sajtó indított be. A Felvidék.ma híradását nem számítva a Most-Híd pártlapjának tartott Új Szó online kiadása foglalkozott elsőként az esettel, előbb egy csak Lovász Attilát megszólaltató hírrel, majd rögtön utána egy csapkodó véleménycikkel. Ezt követte másnap a Paraméter.sk Pátriát mentegető cikke, amely végigszántotta a magyar kormányellenes médiát is.
Figyelemre méltó, milyen házmesterezésbe kezdtek, amiért egy hallgató élt a törvény adta jogával, és névtelen bejelentést tett egy kifogásolható közszolgálati műsorral kapcsolatban. Az Új Szó hebehurgya szerzője ráadásul olyan nyakatekert érvelést bírt kiizzadni, miszerint a Pátria Rádió csupán ellenpontozta a pártsajtóként működő magyar közszolgálati sajtót, így eleget téve saját közszolgálati feladatának; ezzel viszont egyúttal elismerte a műsor egyoldalúságát, amit Lovász Attila, a rádió igazgatója makacsul tagad. Ezt még érdemes lenne egymás közt tisztázniuk.
A sajtótámadás másik vonala, hogy úgy tesznek, mintha csupán Bödőcs Tibor bejátszott Orbán-paródiája lenne az elmarasztalás oka, ugyanis a Frekvenciatanács egyetlen magyar tagja erre utaló magánvéleményével próbált visszakozni a sajtótámadások közepette. Csakhogy a döntést a kilencfős testület nyolc tagjának szavazatával hozták meg, és az indoklás nem a paródiát, hanem az egyoldalú sajtószemlét kifogásolta. Az egész sajtóhisztéria célja pedig az elrettentés lehet, hiszen a Pátria Rádió minden bizonnyal újabb hallgatói bejelentések nélkül szeretné folytatni a Magyarország és a magyar kormány elleni uszítást. Ha egy ilyen, apró elmarasztalás esetén is ekkora ellenállást látnak a sajtóban, az eltántoríthatja az esetleges jövőbeli panaszt bejelentőket, és a Frekvenciatanácsot is elbizonytalaníthatja, különös tekintettel annak magyar tagjára, akit azonnal célzottan támadtak meg. Ebben a hadjáratban pedig a magyarországi balliberális sajtó olajozott gépezetként sietett felvidéki elvtársai segítségére.
