A Magyar Nemzet információi szerint a Magyar Péter nevével fémjelzett Tisza párt korábbi alelnökét, Deák Boldizsárt azután szervezhette be a Kádár-rezsim állambiztonsági szolgálata, hogy a férfit elkapták több betöréses lopás – más források szerint bolti lopás – miatt. A lap helyi, egri illetőségű informátorai szerint az is alátámasztja a beszervezést, hogy tudomásuk szerint Deák Boldizsárnak nem kellett letöltenie büntetését.
A férfi azzal is felkelthette az állambiztonság figyelmét, hogy valamikor az 1960-as évek végén, a ’70-es évek elején érkezett Magyarországra Erdélyből, Kolozsvárról a családjával. Deák „Sólyom” fedőnéven jelenthetett ismerőseiről, egyik, kézzel írott beszámolója is előkerült nemrég.
Áprilisban Máthé Áron történész a Huszárvágás című blogján írt arról, hogy előkerítette „Sólyom” munkadossziéját, amelyet 1973. október 27-én nyitottak meg, és 1983. december 28-án zárták le. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának összefoglalója szerint a titkos megbízottat a Heves megyei Rendőr-főkapitányság III/II. Osztálya foglalkoztatta, elsősorban az amnesztiával Nyugatról hazatért személyek, valamint az idegenforgalom ellenőrzése és a kutatás területén. Jelentéseiben beszámolt külföldi kapcsolatairól, külföldi útjairól (NSZK, Hollandia, USA, Jugoszlávia többek között), a Technolux KTSZ alkalmazottairól, egri ismerőseiről, gazdasági és pénzügyi bűncselekményekről, jogellenesen külföldön maradt személyekről – írta Máthé a bejegyzésében, amelyben „Sólyom” egyik jelentését is ismerteti. A kézzel írt dokumentumokban többnyire ehhez hasonló információk olvashatók:
Vékony János egri lakos, Technolux KTSZ anyagbeszerzője. Lakása előtt többször áll nyugati rendszámú kocsi. Munkatársi viszonyon kívül barátkozunk is.
A történész szerint a dokumentumok összesen 256 oldalt tesznek ki. „Sólyom” utolsó állambiztonsági kapcsolattartója megjegyzi: több esetben jelentősebb értékű információt szolgáltatott, egyes esetekben csempészekről, de gyakrabban Nyugatról hazatért és jogellenesen Nyugaton tartózkodó személyekről. Máthé Áron a dossziék értékelése kapcsán megjegyzi: számos arra utaló jel van, hogy „Sólyom” valóban Deák Boldizsár, ám ez teljes bizonyossággal nem jelenthető ki.
Deák Boldizsár személye azért került az érdeklődés középpontjába, mert ő és Szabó Attila hozta létre a Tisztelet és Szabadság Pártot (Tisza párt) 2021-ben. Akkor azt ígérték, hogy mind a 106 egyéni körzetben indítanak jelöltet, ám végül egy aspiránsuk sem mérettette meg magát a 2022-es országgyűlési választáson. A lap egyes forrásai szerint a cél csak a pártoknak járó állami kampánypénzek átvétele és elköltése volt, ám ezt nem egyszerű bizonyítani. A politikai formáció a voksolást követően partvonalra került, majd 2024-ben Magyar Péter vette át: Szabó Attila elnök és Somodi Erzsébet alelnök megtarthatta pozícióját, míg Deák Boldizsár távozott, és Magyar vette át a helyét. Ennek ellenére a Tisza párt ma is virtuális képződmény: lényegében a nyilvánosság előtt csak Magyar Péter látszódik, jelöltjei, alelnöktársa vagy épp a párt elnöke kerülnek minden médiaszereplést, megszólalást.
Deák Boldizsárhoz másfél tucatnyi cég kötődik az Opten adatbázisa szerint, ezek legtöbbje ellen végrehajtás indult, kényszertörlés vagy felszámolás alatt állnak. Jelenleg maga Deák el van tiltva a cégvezetéstől, a szankció 2021. október 16. és 2024. október 16. között van érvényben a nyilvánosan elérhető adatok alapján. Egyik vállalkozásával pont a legszegényebbeken nyerészkedett, ugyanis kaszinót működtetett, amelyben főleg „félkarú rablók”, azaz játékgépek voltak. A vállalkozás egészen 2012-ig virágzott, amikor a kormány szabályozta ezen gépek működtetését.
A férfinak ugyancsak köze lehetett egy nyolcmilliárdos piramisjátékhoz; a Metropol szerint éveken át részt vett az 1200 embert megkárosító cselekményben. Mint a portál írja, Deák szerepe az volt, hogy hamis ingatlanjelzálogot biztosítson a kicsalt pénzek „fedezeteként”. Így csalták lépre, tévesztették meg az áldozatokat. Szándékosan kamuszerződéseket kötöttek velük; volt, hogy „elírták” a helyrajzi számot, de hamis aláírások is szerepelnek a bűnlajstromon. A bűnbanda vezetői arra használták a Deák által felajánlott ingatlanokat, hogy azokra jelzálogjogot jegyeztessenek be a „befektetők” javára, „biztosítékként”. Így győzték meg őket, hogy a befektetésük biztonságban van, aggodalomra semmi ok. A Tisza párt politikusa ezekért a szerződésekért ingatlanonként és havonta 2–2,5 millió forintot kapott.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS