Évek óta szembetűnő gyakorlat, hogy a Soros-hálózat hazai szervezeteinél landolnak milliárdos nagyságrendű támogatások Brüsszelből és a tengerentúlról. A Magyar Nemzet cikksorozatában bemutatja a guruló dollárok és eurók útját, valamint azt is, hogy a nyílt társadalom világnézetét agresszív propagandával terjesztő, civilnek mondott szervezetek finanszírozásán túl gyakran konkrét politikai célok megvalósítására érkeznek uniós és amerikai források hazánkba. A legnyilvánvalóbb beavatkozási kísérlet a 2022-es parlamenti választás előtt történt, amikor a dollárbaloldalnak több mint négy milliárd forintot küldtek Sorosék Amerikából.
A lap cikksorozatának újabb részében megjegyzik: Brüsszel idén négymillió euró (csaknem 1,3 milliárd forint) összegű pályázati forrást nyitott meg civil szervezetek számára. Azt, hogy valójában mennyire nem „civil”, sokkal inkább politikai célokat szolgálnak ezek a pénzek, maga Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője leplezte le, hiszen tavaly decemberben ő jelentette be a támogatások érkezésének hírét a közösségi oldalán. Ráadásul személyes küldetésének nevezte a „küzdelmet” azért, hogy minél több uniós forrást kapjanak a „kormánytól független” szervezetek. A függetlenség azonban a szóban forgó „civilek” esetében mindig kormányellenességet, illetve a Soros-féle nyílt társadalom célkitűzéseinek népszerűsítését jelenti.
Az Ökotárs Alapítvány az egyik hazai pénzelosztó
Az említett 1,3 milliárd forintot az Ökotárs Alapítvány vezette négytagú konzorcium osztja szét a pályázó szervezetek között – írja a lap. Az Ökotárs mellett az Autonómia Alapítvány, a Kárpátok Alapítvány Magyarország és a Közösségfejlesztők Egyesülete dönt a források odaítéléséről. Az Európai Unió Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek elnevezésű programjában részt vevő szervezetek – az Ökotárs tavaly decemberi közleménye szerint – a jogállamiság, a demokrácia, az egyenlőség, valamint az emberi jogok védelmére és népszerűsítésére fogják költeni a pénzt. A gyakorlatban ez elsősorban a kormány elleni fellépést jelenti – erre mutatott rá egy korábbi írásában a Magyar Nemzet is. Az uniós források érkezéséről beszámoló cikkében a lap emlékeztetett: az Ökotárs Alapítvány vezetője, Móra Veronika már a 2018-as országgyűlési választás után a Mi vagyunk a többség nevű csoport kormányellenes tüntetésein felszólalt, és azt hangoztatta, hogy ki kell állni a Stop, Soros! törvényjavaslattal fenyegetett szervezetek mellett.
Az Ökotárs Alapítvány visszatérő kedvezményezettje Brüsszelnek, az elmúlt években több alkalommal is kapott uniós forrásokat. Az egyik ilyen projekt a civil szervezetek szavazói mozgósító kampányainak értékelése, nyomon követése és motiválása, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a 2019-es önkormányzati és európai parlamenti választáson a szavazókat mobilizálják, voksolásra buzdítsák.
Gurulnak az eurók Somogyiék cégéhez
Nem kevés uniós pénz érkezett a Soros-hálózat egy másik szereplőjéhez, a Political Capital (PC) nevű tanácsadó céghez is. A régi SZDSZ-es, majd az MDF-nél, és manapság a szoros amerikai pórázon tartott Jobbik környékén felbukkanó Somogyi Zoltán politológus által alapított PC koordinálásában valósulhat meg az EDMO Hungarian hub against disinformation nevű elképzelés. A projekt célja, hogy egy új, független multinacionális központot hozzon létre Magyarországon.
A PC internetes honlapján megtalálható beszámolóból is kiderül, hogy 2023 januárjától kibővített formában működik a Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO). A projekt első fázisában, 2021-es indulása óta a Lakmusz.hu tényellenőrző portál több mint 1,5 millió olvasót ért el, ezt a munkát folytatják tovább. A Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatói a dezinformációk terjedését és az ellene hozott intézkedések hatékonyságát vizsgálják majd, a francia AFP hírügynökség és a Lakmusz újságírói végzik a tényellenőrző munkát. A projekt megvalósítására a Political Capital 313 ezer eurót, a Magyar Jeti Zrt. (444.hu) 406 ezer eurót, a Mérték Médiaelemző Műhely 163 ezer eurót, az Idea Alapítvány 132 ezer eurót nyert. Ez mai árfolyamon összesen közel négyszázmillió forint.
A teljes cikk ITT olvasható.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
Facebook
Twitter
YouTube
RSS