Pesti Srácok

Magyar Péter elárulta, szerinte a tüntetők provokáltak 2006-ban, vagyis Gyurcsány és Gergényi voltak a "jófiúk"

Magyar Péter elárulta, szerinte a tüntetők provokáltak 2006-ban, vagyis Gyurcsány és Gergényi voltak a "jófiúk"

„Mi békések leszünk. Mi nem fogjuk azt eljátszani, amit 2006-ban a Fidesz és a focihuligánok eljátszottak”– hangzott el Magyar Pétertől a Tisza Párt szombati, meglepően alacsony érdeklődés mellett zajló tüntetésén a közmédia épülete előtt. A fenti kijelentés tükrében azonban talán mégsem annyira váratlan, hogy apad az érdeklődés a Tisza Párt rendezvényei iránt, hiszen Magyar ezzel nemcsak a gyurcsányi óbaloldal narratívájába simult bele, hanem saját eredettörténetét is elárulta. Ugyanis sokan talán felejtenek, mi viszont még emlékszünk, hogy a 2006-os áldozatokat segítő munkájával házalt például színre lépésekor a Partizánnak adott interjúban, ezt azonban úgy tűnik, most odadobta a baloldal 13 ezüstjéért.

A 2006 őszi események minden jobboldali érzelmű (és sok baloldali) embernek egyértelmű jelzést adtak arról, hogy a gyurcsányi liberális- posztkommunista politikai elit mindenre és bármire is képes– akár sajátjaira is lövet. Magyar Péter politikai színrelépésének– mondhatni eredettörténetének– szerves része, hogy magát úgy definiálta ellenzékiként, hogy egyben elhatárolódjon a gyurcsányi óbaloldaltól. Ennek alátámasztására Magyar Péter lelkesen hangoztatta, hogy 2006-ban még a rendőrterror áldozatainak segített, Gulyás Gergellyel közösen.

Ezt követően még egy alapítványt is alapítottak az áldozatok támogatására, úgy tűnik azonban, hogy azóta már máshogy látja ezt is Magyar, aki a közmédiánál már gyakorlatilag a 2006-os tüntetőket tüntette fel provokátorokként.

PestiSracok facebook image

– hangzott el a szombati tüntetésen a fenti előzményeket követően, a magát nemzeti érzelműként, az óbaloldallal szembenállóként brandingelő (hogy a stábjában lévő multis arcok is értsék) Magyar Péter szájából. Ezek szerint akkor már mégsem a 2006-osok védőszentje? Már Gyurcsány és Gergényi voltak a jófiúk? Nagyon úgy tűnik.

A kijelentés azért is érdekes, mert Gyurcsány épp a múlt héten dicsérte meg Magyart és hirdetett fegyverszünetet. Most úgy tűnik, egy baráti gesztust kapott leendő partnerétől.

Tegyük fel tehát a kérdést, mitől lesz nemzeti érzelmű, konzervatív, vagy jobboldali egy politikus. Szereti a családját, és nem hallgatja le a feleségét? Az áldozatokat őszintén és nem politikai haszonért cserébe segíti? Esetleg az is elég ehhez, hogy nem dobja magát oda egy külföldi hálózat bábjának?

Vagy attól, hogy hangosabban tudja kiabálni, hogy O1G, mint mások?

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.