Pesti Srácok

"Magyar Péter elmúlt hónapokban tanúsított ámokfutása dimenzióugrást jelent egy sötét lyukba"

"Magyar Péter elmúlt hónapokban tanúsított ámokfutása dimenzióugrást jelent egy sötét lyukba"

– A modern politika következmények nélküliségének ékes példája – sajnos –, hogy Magyar Péter lehet ma Magyarországon az ellenzék vezetője, a „legnagyobb kihívó” – mondta a Magyar Nemzetnek Magyar Péter pécsi botrányáról Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója.

Ismeretes, Magyar Péter egy pécsi gyermekotthonnál folytatta országjáró körútját, amely előtt Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója és Fülöp Attila, a Belügyminisztérium államtitkára várta. A Tisza Párt elnöke heves szóváltásba keveredett a két kormánypárti politikussal. Az ellenzéki politikus agresszívan igyekezett kitérni a számára kínos témák elől, majd a vita hevében arrébb is lökte Menczer Tamást - emlékeztet a lap.

Szánthó Miklós szerint a Tisza Párt elnöke most ért el egy olyan ponthoz, hogy fel kellett neki mutatni egy erkölcsi stoptáblát, ahogy ez a pécsi gyermekotthon előtt meg is történt.

PestiSracok facebook image

– mutatott rá a főigazgató. Felidézte: „a megboldogult SZDSZ aranykorából, akár a Gyurcsány-időszakból emlékezhetünk arra, hogy a baloldalt sosem zavarta a valóság”. Szerinte Magyar Péter jellemzően a 21. századi „post-truth”, azaz igazság utáni korszak terméke: teljesen mindegy nekia, hogy mik a tények vagy mit követelnének meg az alapvető emberi normák, úgy gondolja, hogy azt hazudhat, amit akar – hiszen úgysem lesz semminek se következménye.

– mutatott rá Szánthó Miklós. Szerinte ez történik most is: egy családon belül erőszakoskodó, éjszakai botrányhős, aki saját képviselőtársait „Soros-ügynöknek”, „agyhalottnak”, szimpatizánsait „büdös szájúnak”, idősebb voksolóit „nugydíjaskommandónak” tartja, most egy gyermekekért aggódó, felelős politikusként próbálja magát feltüntetni, illetve ezzel próbálja lealibizni, hogy ő „fontos dolgokat” csinál európai parlamenti képviselőként.

– fogalmazott az elemző.

Szerinte amit Magyar Péter csinál, azt úgy hívják, bizalomlopás: magát hamis színben feltüntetve akarja elnyerni a választók szimpátiáját. A főigazgató úgy látja, ahogy a baloldal korábbi „megmentőivel” történt Bajnai Gordontól kezdve Jakab Péteren át Márki-Zay Péterig, úgy vélhetően Magyar Péterre is érvényes lesz a mondás: „az idő igaz, és eldönti, ami nem az”.

(MN / Kiemelt kép: Hatlaczki Balázs-PS)

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.