Szocialista paktum pecsételte meg a devizahitelesek sorsát

Százezreket taszított kezelhetetlen devizaadósságba a Gyurcsány-kormány, majd, hogy tisztára moshassa a kezeit, paktumot kötött a magyarországi bankokkal. A megállapodásban ugyan a devizahitelesek megmentése körvonalazódik, de a pénzintézetek pofátlan profitjának a garantálása stratégiai fontosságú volt az MSZP-nek, így agyonhallgatták és kvázi eltitkolták a paktum létezését. Mindez családok tízezreit tette földönfutóvá, emberek ezrei választották az öngyilkosságot, és olyan súlyos társadalmi feszültséget generált a szocik által népszerűsített és elterjesztett devizahitelezés, amelyre már aligha lehet minden fél által elfogadott és preferált megoldást találni. A PestiSrácok.hu kiderítette, hogy jelenleg 110 ezer ingatlan van kijelölve kényszer értékesítésre, így akár 400 ezer ember válhat othontalanná.

VASVÁRI MIKLÓS – Pestisrácok.hu

Egyetlen tollvonással megszüntethette volna 2008-ban a kormány a devizahitelesek problémáját, de nem ezt tette. Kommunikációs trükkre hajtva, és kezei tisztára mosása érdekében látszatmegállapodást kötött a kereskedelmi pénzintézetekkel, majd elhallgatva ezen paktumot, tovább ásatta a devizahitelesekkel a saját sírjaikat, miközben garantálva a profitot, szabad kezet adott a bankoknak a szabad rablásra. Röviden és tömören ez a lényege annak a 2008. november 6-i megállapodásnak, amelyet a Gyurcsány-kormány és a bankok kötöttek a devizahitelesek terheinek csökkentéséről.

Veres, Csányi, Felcsuti, Patai

Az egyezséget Veres János (pénzügyminiszter), Csányi Sándor (OTP Bank Zrt.), Felcsuti Péter (Raiffeisen Bank Zrt.), Gyuris Dániel (FHB Jelzálogbank Nyrt.), Papp Edit (Erste Bank Hungary Nyrt.), Marko Volc (Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.), Erdei Tamás (MKB Bank Zrt.), Török László (CIB Bank Zrt.), Patai Mihály (UniCredit Bank Hungary Zrt.) és Csicsáky Péter (Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.) jegyezte ellen.

A megállapodáshoz csatlakozott kilenc hitelintézet elviekben vállalta, hogy az adós kérésére külön díj felszámítása nélkül lehetőséget adnak a törlesztő részletek mérséklésére a törlesztési időszak meghosszabbításával, valamint díjfizetés nélkül lehet forintosítani a devizahitelt. A 3. pontban az áll, hogy az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került - például állástalanná vált - adós kérésére, a hitelintézet egyedi döntése alapján, a törlesztés átmeneti könnyítésére kerülhet sor. Törlesztő részletek mérséklése, forintosítás, könnyítés, micsoda áhított szavak ezek ma, a devizahitelesek a mai napig erre vágynak.

A kutya azonban ott van elásva, hogy a megállapodásról a bankok egyáltalán nem értesítették az adósokat, és a kormány sem kommunikálta agyon. A pénzintézeteknek nem állt érdekében a segítés, hiszen így elestek volna a busás profittól, míg a Gyurcsány-kabinet a hitelintézetekhez és nem a magyar emberekhez volt lojális.

A PSZÁF-ot körön kívül hagyták

A paktummal kapcsolatban Binder Istvánt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivőjét is megkerestük, aki kijelentette, nem tud róla, hogy a felügyeletet is beavatták a megállapodásba. „Kérdéses, hogy tudott-e minderről a PSZÁF akkori vezetése” – mondta Binder István. A devizahitel-konstrukciókról leszögezte, súlyos társadalmi problémát generáltak.

„Jelenleg 556 ezer devizaalapú jelzáloghitelt tartunk nyilván, de ebben a számban nincsenek benne a gépjárműhitelesek, az áruhitelesek és mások. 556 ezren ingatlanra vettek fel devizahitelt. Közülük már több mint 116 ezren kilencven napnál régebb óta nem fizetik a hitelüket, így esetükben a bank akármelyik pillanatban felmondhatja a szerződést. Mintegy 493 ezren pedig kilencven napnál kevesebb késedelemmel bírnak. Jelenleg 110 670 ingatlan van kijelölve kényszer értékesítésre, intézkedésre” – ismertette az adatokat a Pestisrácoknak a PSZÁF szóvivője. Hozzátette, létezik egy kvóta, amely meghatározza, hogy negyedévenként valójában mennyi árverezést lehet végrehajtani, és értékesíteni. Az idén a teljes állomány négy százalékát lehet negyedévenként licitre dobni. Ebben a negyedévben 5038 ingatlan kerülhet kalapács alá. „Valójában azonban 3560 ingatlant jelöltek ki a bankok, miután pang az ingatlanpiac, és a pénzintézetek nem tudnák megfelelő áron értékesíteni a tulajdont” – hangsúlyozta Binder István.

Komolytalan mentőakció

Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója kérdésünkre kijelentette, 2008. október végéig még a válság szót is tilos volt leírni Magyarországon, és az akkori kormánytagok is mindenkit arról biztosítottak, hogy a recesszió oldalszele éri csak el hazánkat, aggodalomra semmi ok. A megállapodásról semmit nem tudott, konkrétumot így nem tudott elárulni. Mindez kiválóan jelzi, hogy a szocialisták mennyire komolyan gondolták 2008-ban a devizahitelesek megmentését.

Úgy tudjuk, a csapdát jelentő rabló konstrukciók több ezer embert kergettek öngyilkosságba, családok tízezrei lettek földönfutók. A devizahitel mintegy 1,5 millió embert közvetlenül, négymilliót pedig közvetve érint Magyarországon. Információink szerint eddig mintegy ezer devizahiteles perelte be a bankját, a jogerős ítéletek mindegyike elutasította az adósok kérelmét. Ilyen az, amikor legalizált az emberek kifosztása, tönkretétele, és minderre a szocialista kormány mondta ki az áment.

Egymásra mutogattak

Miközben egyre több család veszítette el az otthonát a tisztességtelen kölcsönök miatt, és kiderült, hogy tarthatatlan állapotokat okozott a devizahitelezés, az egymás tenyerébe csapó pénzintézetek és a szocialisták egymásra mutogattak. Az MSZP ugyan kidolgozta a banki etikai kódexet 2009-ben, amelyre csodapirulaként tekintettek, de persze ebből sem lett semmi. A szocialista kabinet és a bankok 2009. júliusában állapodtak meg az etikai kódex kidolgozásáról, amely a tervek szerint szabályozta volna, hogy a hitelintézetek miként képezhetik a kamatot, a kezelési költséget. Elvileg eszerint kellett volna eljárnia a bankoknak 2009. szeptemberétől, de a valóságban más forgatókönyv lépett életbe. A bankok akár saját hatáskörükben is csökkenthették volna a törlesztő részleteket, de minden maradt a régiben, sőt, a kötelezettségek és a devizahitelesek terhei az egekbe szöktek. Úgy tűnik, hogy az MSZP és a bankok mindent megértettek, csak egyet nem, hogy együtt kell működniük a társadalmi problémák kezelésében.

Leporoltuk a kódexet

A banki etikai kódexet lapozgatva kijelenthető, nem lehetett véletlen, hogy nem épült be a gyakorlatba a dokumentum, miután egyebek mellett az alábbi rendelkezések állnak a kódexben: „A hitelezők vállalják, hogy legkésőbb a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatják ügyfeleiket arról, hogy van-e az ügyfélnek – akár jogszabályi előírás, akár üzletpolitikai megfontolás alapján – lehetősége a szerződés díjmentes felmondására. A hitelezők a szerződés megkötésekor vállalják, hogy az ügyfél számára lehetőséget biztosítanak a devizaalapú hitel devizában történ egyösszegű törlesztésére.” Mindemellett a bankok azt is vállalták, hogy a kamaton kívüli, a hitelhez kapcsolódó egyéb jutalékokat, költségeket és díjakat évente maximálisan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos infláció mértékében emelnek. Nem árt megjegyezni, hogy nagyobb biznisz évtizedekig beszedni az emelkedő törlesztőrészletet, és felszámolni az egyéb költségeket, mint elköteleződni az etikai kódex mellett.