Új bv-kódex szerint házi őrizetbe kerülhetnek egyes elítéltek
Alapjaiban változtatja meg az elítéltek életét a hamarosan a Parlament elé kerülő új büntetés-végrehajtási kódex, amely leginkább az egyénesítésre és a társadalomba való visszailleszkedésre koncentrál. Ha az országgyűlés decemberben elfogadja a törvényt, azt szakaszosan, két év alatt léptetnék hatályba, mivel a számos új elemet tartalmazó kódex költségvonzata 27-28 milliárd forintot tesz ki. Ebben benne van háromezer ötszáz új börtönférőhely építése is. A Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárával, Felkai Lászlóval beszélgettünk.
SZENVEDI ZOLTÁN - PestiSrácok.hu
Már-már közhely, de miként az új büntető törvénykönyv, a hamarosan a Parlament elé kerülő új büntetés-végrehajtási (bv) kódex is a társadalmi változásokra, valamint az elmúlt évek büntetés-végrehajtási tapasztalataira ad választ. Internet használatról, mobiltelefonról, elektronikus távfelügyeleti rendszerről (amelynek része a végtagon viselt nyomkövető eszköz) szó sincs a jelenleg hatályban lévő szabálygyűjteményben, de hogyan is lehetne, hiszen csaknem 34 éve készült, a hazai technikai törzsfejlődés őskorszakában. Így a törvény megalkotásának aktualitása nem is kérdés, az viszont már vita tárgya lehet, miként lett a százhúsz paragrafusból négyszázhúsz.
Nyitott még a könyv
Erre ad majd választ az a társadalmi egyeztető folyamat, amelyben most nyakig ül a törvény alkotója. A Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Felkai László a PestiSrácok.hu-nak elmondta, hogy a részletek még nem tisztázottak, a törvénytervezet egyelőre még nem kormányzati álláspont. „A kódex tartalmát még ebben a hónapban nemzetközi konferencián mutatjuk be a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal (KIM) együtt. Az eseményen több ország büntetés-végrehajtási vezetője, az Európai Bizottság képviselője, az ENSZ kínzás elleni egyezményét végrehajtó testület képviselője, illetve a fogvatartottakkal foglalkozó hazai társadalmi szervezetek lesznek jelen. Erre a konferenciára, meg minden ezzel kapcsolatos más eseményre nyitottan érkezünk a KIM-el, s ha a törvénytervezet filozófiájába illő ötletet, elgondolást hallunk, azt hajlandók vagyunk beleépíteni a törvény végső szövegébe." - vázolta az elképzeléseket Felkai László.
A szigor nem csak büntet, nevel is
Régóta probléma a börtönök túlterheltsége, most, hogy ráadásul szigorodott is a büntető törvénykönyv, Felkai Lászlótól arról érdeklődtünk, miként kezeli ezt az új bv koncepció. "Jelenleg 12500 börtön férőhelyünk van, de körülbelül 18 ezer fogvatartott. Ebből szűk ötezer a letartóztatott, jó háromszáz az elzárásos, és a többi a szabadságvesztés büntetését töltő. Ehhez szeretnénk a következő két és fél évben 3500 férőhelyet építeni. A szigorítással kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a szigor nem csak büntet, hanem nevel is egyben. Ez leginkább a hazai közlekedési morálban érhető tetten. Amióta a hatóságok vasszigora uralja a közutakat, a balesetek és szabálysértések mértékének csökkenése igen jelentős. Ezt még az Európai Unió is elismerte, amikor tavaly júniusban az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács Magyarországnak ítélte az ilyen irányú kormányzati erőfeszítéseket elismerni hivatott PIN Díjat." - magyarázta az államtitkár. Felkai László szerint az új bv-kódex valójában nemcsak a szigorra épít, legfőbb üzenete az, hogy ha az elítélt betartja a szabályokat, és jogkövető állampolgárként vissza akar térni a társadalomba, akkor ehhez megkapja a reá szabott segítséget. Miként az államtitkár fogalmazott, "megpróbáljuk mindenkinek a személyiségében megtalálni azt a rést, ahol beengedi a jó szándékot".
Házi őrizetre ítélve
Hogy mi lenne az és mennyibe kerül, Felkai azt mondta, ha a hosszabb időtartamú végrehajtandó szabadságvesztés után az elítélt igényli, hat hónapon keresztül biztosítanának neki közmunkát és kedvezményes szállást. Az első bűntettesek számára, akiket öt évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztésre ítéltek, egy úgynevezett reintegrációs őrizet lehetősége is fennállhat, persze, csak ha kifizeti annak költségeit. Ennek a lényege - magyarázta Felkai - tulajdonképpen ugyanaz, mint a házi őrizeté: elektronikus távfelügyeleti rendszer segítségével ellenőrzi a bv az otthon tartózkodó elítéltet. "Ezt az elítélt maga is indítványozhatja, de a lehetőség megadásáról a bv bíró döntene." - ismertette a kódex egyik fontos új elemét az államtitkár.
Teljes foglalkoztatottság a börtönökben
A belügyminiszter korábbi nyilatkozataiban már utalt a börtönök részben önellátó, önfenntartó berendezkedésére, az elítéltek teljes foglalkoztatottságára. Felkai László ezzel kapcsolatban elmondta, hogy reményeik szerint mindezt két, két és fél év alatt el tudják érni. "Az elítéltek kétharmada már most is dolgozik, ez az elmúlt két év eredménye. Az a cél, hogy újabb két éven belül, minden munkaképes ember dolgozhasson a börtönökben. Tehát szeretnénk elérni, hogy két év alatt közel száz százalékos legyen a foglalkoztatottság. Ettől még persze a börtönök nem feltétlenül lesznek önfenntartóak, de lényegesen kevesebb állami támogatásra szorulnak majd." - fogalmazott az államtitkár hozzátéve, hogy ez az elítélteknek is jól jöhet, hiszen a tervek szerint a börtönben végzett munka idejét beszámítanák a nyugdíjukba. Persze csak akkor, ha az azután járó járulékot a keresetükből önkéntes alapon befizetik. A pénzükből pedig a szintén új elemként jelentkező költségtérítésre is fordíthatnak. A tervek szerint ugyanis a jövőben felszámítanák a szándékos egészségsértés vagy fegyelmi ügyekben hozott sérülések miatti költségeket, az iratmásolás és továbbítás költségeit, de meg kell fizetni a konditerem használat, a merülőforraló, hűtő, televízió, telefonálás költségeit is. Az iratmásolás költségeit azonban a büntetőeljárás alatt állóktól továbbra sem kérik el, hisz esetükben ezt nem a bv-kódex, hanem a büntetőeljárásjogi normák szabályozzák - fejtette ki Felkai László. Elmondta, az új kódex anyagi vonzata 27-28 milliárd forint, de ebbe benne van a fent már említett börtönférőhely-bővítés is. Ezt a pénzt két év alatt, szakaszosan kapná meg a büntetés-végrehajtás, miként a törvény is ily módon lépne hatályba.
