Pesti Srácok

A bíróságon folytatódik a Kishantos-saga

A bíróságon folytatódik a Kishantos-saga

SZARVAS SZILVESZTER - PestiSrácok.hu

Pert indított a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) döntése ellen, és az állami földhaszonbérleti pályázatok eredménye ellen, a társaság már be is adta a keresetét a bíróságra - értesült a PestiSrácok.hu. A társaság kifogásolja, hogy elvették tőle a 452 hektár földterület bérleti jogát. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ törvénytelennek tartja az általa 1998 óta használt állami földekre kiírt pályázatok elbírálását, és az igazságszolgáltatáshoz fordult.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace álláspontja szerint a pályázati eljárás és az ez alapján megkötött haszonbérleti szerződések is jogellenesek. A civilszervezet közleményében felhívta a figyelmet, hogy az alaptörvény szerint mindenki jogosult az érdekét sértő döntések elleni jogorvoslatra, ennek ellenére sem a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) által kiírt pályázatok, sem az NFA döntését megalapozó egyéb jogszabályok nem tartalmaznak jogorvoslati lehetőséget. Emellett – írják – az NFA eljárásának, a pályázatok elbírálási szempontjainak, valamint a benyújtott pályázatoknak átláthatónak és nyilvánosnak kellett volna lenniük. Mindezek alapján a szerződések szerintük semmisek.

PestiSracok facebook image
Bitay Márton, a szaktárca államtitkára szerint sajnálatos, hogy ma Magyarországon vannak olyan tőkés társaságok, amelyek képtelenek elfogadni, hogy az állami föld nem hitbizomány. Fotó: Magyar Hírlap

A Kishantosi Központ pereskedésével kapcsolatban Bitay Mártont, a Vidékfejlesztési Minisztérium Állami Földprogramért felelős államtitkárát is megkerestük. Bitay Márton közölte: "nagyon sajnálatos, hogy ma Magyarországon vannak olyan tőkés társaságok, amelyek képtelenek elfogadni, hogy az állami föld nem hitbizomány.”„Az állami földek haszonbérletére pályázni kell, az eljárásban pedig csak a legjobb pályázatok nyerhetnek. Furcsa, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ úgy érzi, különleges privilégiuma van a területekre, megelőzve a kis családi gazdaságokat, a magyar gazdákat. A kormány támogatja a biogazdálkodást, de nem a tőkés társaságok nagyüzemi biogazdálkodását, hanem a családi gazdaságok biotermelését" - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak Bitay Márton, a szaktárca államtitkára.

Nyomatékosította, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. által bérelt 450 hektárnyi állami földet tíz pályázó nyerte el, heten természetes személyek."Egy kishantosi birtoktestet egy családi bt. kapta meg, két birtoktest földbérletét pedig egy mezőgazdasági szakiskola nyerte el, hogy biogazdálkodást oktasson a területen" - fogalmazott Bitay Márton.

Az államtitkár szerint felháborító, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ egyelőre nem hajlandó visszaszolgáltatni az államnak azokat az állami földeket, amelyekre lejárt a bérleti idejük."Ez olyan, mintha én bérelnék egy lakást, majd amikor lejár a bérleti szerződésem, nem költöznék ki az ingatlanból, mondván a tulajdonos olyan személynek adta bérbe a saját tulajdonát, akinek szerintem nem adhatta volna" - mutatott rá egy példával a helyzetre az államtitkár. „A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ közel harmincmillió forintos kárt okozott az államnak” - szögezte le Bitay Márton. Egyúttal ismertette azt is, hogy a társaság eddig minden, az állammal szemben folyó perüket elveszítette.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.