Végre kiderült, mi történt a Kodály köröndön a tűzvész napján - százmillióktól eshet el a ház

A nyári tűzvészben életveszélyessé vált Kodály köröndi palota közös képviselete végre kézhez kapta a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogerős tűzvizsgálati határozatát, amely kimondja, építési tevékenység az a kárelhárító bádogos munka, amelynek következtében leégett a tetőszerkezet és a harmadik szint. Az állásfoglalás és egy biztosítói záradék miatt százmillióktól eshet el a ház. A katasztrófavédelem vizsgalati dokumentumából végre részletesen kiderül az is, mi történt július 15-én a tetőn.

SZABÓ FRUZSINA ANNA- PestiSrácok.hu

Nem kedvez a csillagok állása a nyáron, hatalmas tűzben megsemmisült Andrássy úti palotának, ugyanis a ház közös képviselete kézhez kapta a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogerős tűzvizsgálati határozatát, amelyben építési tevékenységnek nyilvánították a végzetes napon a tetőn történt viharkár-elhárítási, bádogos munkálatokat.

Ha az ingatlan közös képviselőjének nem sikerül elérnie a bírói felülvizsgálaton a határozat módosítását, súlyos százmillióktól eshet el a ház, ugyanis -ahogy a PestiSrácok.hu korábban megírta- a Kodály köröndi épület képviselője jogvitába keveredett a ház biztosítójával, ugyanis a 2 milliárdos biztosítási kötvény az építési tevékenységből adódó károkat nem fedezi. A biztosító szerint a viharban megsérült csatornarendszer javítása építésnek számít, ahogy ezt a katasztrófavédelem vizsgálata is megerősítette, míg a ház szerint az csupán karbantartási munkálatnak minősül.

Az Andrássy út 83- 85 tetőszerkezete és felső szintje még júliusban semmisült meg abban a hatalmas tűzben, amelyet vélhetően a tetőn dolgozó bádogosok okoztak

Egy évekig tartó jogi procedúra a legrosszabb, ami a házzal történhet

Portálunk megkereste az Andrássy úti épület közös képviselőjét, Székely Imolát, aki kifejtette: "A katasztrófavédelem az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. 2.§ 36. pontjára hivatkozva hozta meg a döntését, amely rögzíti, hogy a tűz napján történt javítás építési tevékenység. A rendelkezésben ugyanis az áll, hogy építési tevékenységnek minősül építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése. A biztosítói szerződésben azonban van egy olyan záradék, annak értelmében, ha építési munkálatok miatt következik be a kár, nem térítik meg az értékét. Úgy tudom, ez a pont azért került a dokumentumba, mert akkor a harmadik emelt építési területnek volt nyilvánítva. Ügyvédünk a házbizottsági tagokkal egyetértésben úgy döntött, hogy a határozatot a bíróságon megtámadja, illetve a biztosító elutasítása esetén is arra fogunk hivatkozni, hogy az építési tevékenységi kizárás csak a 3. emeleti építkezésre szólt, nem az épület karbantartására, hiszen annak teljes kizárása jogellenes lenne."

A közös képviselő szerint ez az időhúzás a legrosszabb, ami a házzal történhet."Jelenleg abban tudunk reménykedni, hogy valaki ajánlatot tesz a tetőtér beépítésére, és a fellépő pénzhiány miatt a munkálatok nem állnak le."

Székely Imola szerint a legfőbb kérdés az, hogy a jogi vita tisztázása meddig tart? "Egyelőre nem lehet tudni, hogy vajon ennek a határozatnak a fényében sikerül-e a biztosítóval megegyezni, vagy perre kell vinni az ügyet, mi ezt szeretnénk a legkevésbé. Az ideiglenes védőtető a hónap vége felé elkészül, a ház állapota nem romlik, de az épület így is életveszélyes és lakhatatlan, s ez tarthatatlan."

Végre kiderülhet, mi történt pontosan a végzetes napon

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzvizsgálati határozatából érdekes és fontos információk kiderülnek a tűz keletkezésével kapcsolatban, ugyanis a vizsgálatok során kihallgatták a tetőn dolgozó kivitelezőt és annak beosztottját. A két munkás beszámolója alapján a dokumentum részletesen ír arról, mi történt pontosan a végzetes napon.

A heves nyári viharok során megrongálódott tetőszerkezet javítását a társasház közös képviselője rendelte meg, a megbízásról írásbeli szerződés nem született, a megállapodás szóban történt. A munkálatok 2014 július 15-én kezdődtek.

Ezután a dokumentum az alkalmazott vallomása alapján elemzi a történteket: "a tűzesetet megelőzően tetőfelújítási munkálatokat folytatott a kivitelező a társasház II. udvar fölötti előtetőjén. A csapadékvíz elleni szigetelő lemezt kigurította, majd gázégővel lángolvasztással hevítettE a szigetelőanyagot.(...) Azon a helyen, ahol elkezdte a szigetelőlemez hevítését, füstszagra lett figyelmes. Az észlelt helyen a szigetelőlemez folytonosságának megszüntetése, a lemez feltépése után lánggal égést tapasztalt a tetőszerkezetben, amelyet homokkal megpróbált eloltani, de az oltási kísérlet sikertelen volt."

A vizsgálat egyértelműen leírja, hogy a tűz gyors keletkezéséhez alacsony aktivitási energia is elég volt, ugyanis a több mint 100 esztendős fa ácsszerkezetű tető az évek során teljesen kiszáradt, valamint a meleg nyári időjárásnak köszönhetően a kibelezett, légüres padlástér klímája felforrósodott. A tűz keletkezési helyén a gázégő nyílt lángja és a felhevített bitumenes szigetelőlemez által leadott hőenergia pedig bőven elég aktivitási energiát biztosított ahhoz, hogy a ház tetőszerkezete és harmadik szintje a lángok martalékává váljon pár perc leforgása alatt. A helyszínen dolgozó tűzoltók szerint ez minden idők egyik legnagyobb városi tűzeseteként vonul majd a történelembe.

Óriási hiba a tűzvédelmi oktatás elmaradása

A kivitelező a szerencsétlenség utáni napon a hatóságoknak azt mondta: "a cégénél tűzvédelmi oktatás nem szokott lenni." Ez a tény önmagában véve igen súlyos, mivel a tűzvédelmi oktatás szükségességét törvény írja elő. A jogszabály ugyan a tűzvédelmi oktatás sűrűségét nem határozza meg, de kimondja: indokolt évente egy alkalommal ismétlődő tűzvédelmi oktatást tartani, illetve új munkavállalót a munkavégzés megkezdése előtt kell tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Soron kívüli oktatást kell tartani pl. tűzesetet követően, vagy ha az új tűzveszélyes technológiát vezetnek be.

A felelősség kérdése a Kodály köröndi tűz kapcsán ezen tények tükrében igen kérdéses és összetett. Korábbi sajtóhírek szerint a tűz napján egy 36 és 37 éves férfit vettek őrizetbe, akik a karbantartási munkálatokat végezték a tetőn, őket azonban másnap elengedték, mert az előzetes letartóztatásnak nem álltak fenn a feltételei. A PestiSrácok.hu megtudta, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztály Életvédelmi Osztálya jelenleg a 37 éves N. János ellen folytat eljárást közveszély okozás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A nyomozás jelenlegi határideje 2015. március 15. Az általunk megkérdezett szakértő szerint, ha bebizonyosodik, hogy a bádogos munkát végző felelős a tűzért, akkor akár 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A PestiSrácok.hu exkluzív rövidfilmet készítettünk az utóbbi évek egyik legnagyobb fővárosi tűzében életveszélyessé vált épületről. Hónapról hónapra követtük a ház sorsának alakulását. Személyes érintettségünk vitathatatlan, mert szerkesztőségünk az épületben működött.

A videót készítette: Szabó Fruzsina és Kerekes András

Vezető kép: tuzoltosag.info