Pesti Srácok

Budaörs polgármestere nem vette észre, hogy elbontják városa díszét, a Kőhegyet

Budaörs polgármestere nem vette észre, hogy elbontják városa díszét, a Kőhegyet

Nincs felelőse a budaörsi Kőhegy-botránynak, bár a 2009-es építési engedély kiadását is a jelenlegi polgármester, Wittinghoff Tamás hivatala intézte, ő mégsem tudott róla, ahogy arról is csak a helyi lakosságtól értesült, hogy bontják a hegyet. Most mégis ő az ügy leghangosabb szószólója, pedig már évekkel ezelőtt megtilthatta volna, hogy az építkezés egyáltalán elinduljon.

GASZNER VERONIKA - PestiSrácok.hu

2009-ben adta ki Budaörs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Építéshatósági Irodája azt az építési engedélyt, amely lehetővé teszi a Budaörs szívében magasodó és a kirándulók egyik kedvenc célpontjának számító Kőhegy megbontását. Az építkezés célja egy háromlakásos társasház létrehozása lenne, melyhez jelentős méretű földdarabot már ki is martak az egyébként mára örökségvédelmi oltalom alatt álló természeti kincsből, így aki ma Budaörsre látogat, az egy félbehagyott építkezést és egy kráteres hegyet láthat a Máriavölgy utcában. Sőt: nem is kell odalátogatni, a megsebbzett Kőhegyet mindenki látja és jól ismeri, aki gyakran jár az M1-M7 autópályák bevezető szakaszán.

PestiSracok facebook image

Meglepő módon a város népszerű polgármestere, a korábban SZDSZ-es, mára független Wittinghoff Tamás saját bevallása szerint csak a lakossági bejelentések alapján értesült az építkezésről, amelyet olyannyira elfogadhatatlannak tart, hogy azóta több megmozdulást is szervezett a város jelképe ellen indított rombolóakció ellen. Mindez nem csak azért furcsa, mert egy város polgármesterétől elvárható lenne, hogy irodájának ablakából kitekintve észlelje a 235 méter magas hegyen folyó építkezést, hanem azért is, mert Wittinghoff lényegében a rendszerváltás óta Budaörs város első embere (1989 óta önkormányzati képviselő, 1991 óta folyamatosan polgármester), így nehezen hihető, hogy polgármesterként ne értesült volna egy ilyen kiemelt fontosságú építési engedély kiadásáról.

Wittinghoff kérdésünkre azt állította, hogy a polgármesternek 2013-ig nem volt betekintési joga a jegyzői jogkörbe tartozó építéshatósági ügyekbe.

kohegy_epitkezes15

A helyzet azóta tovább bonyolódott: közigazgatásilag Budaörs mára a Budakeszi Járási Hivatalhoz tartozik, ám a város építésfelügyeletéről az érdi kormányhivatal gondoskodik. Így az építkezés komplett ügyintézése is Érd kezében van. Ennek azért van jelentősége, mivel az építési engedélyt ugyan már 2009-ben kiadták, az építtető nem kezdett munkához, egészen márciusig. Az építési naplót 2011-ben megnyitották ugyan, de a területen semmi nem történt, így a naplóba sem került egy bejegyzés sem, így az építési engedély és a megkezdett építkezés is vélhetően jogszerűtlen, és elavult mára.

Budaörs lakossága egy emberként állt ki a Kőhegy megmentéséért, a polgármester mellett Csenger-Zalán Zsolt fideszes országgyűlési képviselő is szót emelt az ügyben, a város civil lakossága pedig felháborodva konstatálta az eseményeket. Április 22-ére, a föld napjára még civil megmozdulást is szerveznek.

Az építkezést a hangos felháborodásnak köszönhetően 2015. március 19-én az Érdi Járási Hivatal határozatlan időre leállíttatta. Ez kicsit megnyugtatta a közvéleményt, ugyanakkor a polgármester által tájromboló jellegű építkezésként emlegetett beruházásnak a mai napig nem akad felelőse. Bár az építkezést 2009-ben Budaörsi Építéshatósági Irodája engedélyezte, mára ez a szervezet megszűnt. A polgármesternek hivatalosan nem lehetett betekintése, ugyanakkor talán illett volna tudnia, hogy a saját önkormányzata hatáskörébe tartozó iroda milyen jogcímen ad ki építési engedélyt a 2004-ben az önkormányzat képviselő testülete által rendeletben védetté nyilvánította Kőhegyre.

Abban azonban felelőssé tehető a városvezetés, hogy ha a 2004-es rendelet tartalmazza az építési vagy változtatási tilalmat a Kőhegy és térsége építési övezetébe sorolt ingatlanokra, ahogy azt utólag, 2015. március 25-én a képviselő-testület ülése után be is vezettek, az egész botrány meg sem történt volna. Wittinghoff Tamás most a megmentő szerepében tetszeleg, miközben az összes felelősséget politikai ellenfeleire hárítja. Talán nem túl felelős hozzáállás ez.

Mivel az építési engedélyek öt év után érvényüket vesztik és az építkezés is áll, így gyanítható, hogy egy-két napon belül vissza is vonják majd az engedélyt és véglegesen leállítják az építkezést. Wittinghoff megerősítette gyanúnkat, azt mondta, a jelen álláspont szerint a budaörsi jegyző is engedély nélkülinek ítélte az építkezést, így várhatóan azt be is fogják szüntetni. Mindez persze már nem gyógyítja be a turistaútvonalaktól néhány tíz méterre ejtett brutális tájsebet.

Wittinghoff Tamás a helyi televízióban keveredett súlyos ellentmondásokba, miközben a Kőhegy kálváriájáról sajtótájékoztatót tartó Csenger-Zalán Zsolt fideszes országgyűlési képviselőt szapulta:

Fotó: budaorsiinfo.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)