Pesti Srácok

Budaörs polgármestere nem vette észre, hogy elbontják városa díszét, a Kőhegyet

Budaörs polgármestere nem vette észre, hogy elbontják városa díszét, a Kőhegyet

Nincs felelőse a budaörsi Kőhegy-botránynak, bár a 2009-es építési engedély kiadását is a jelenlegi polgármester, Wittinghoff Tamás hivatala intézte, ő mégsem tudott róla, ahogy arról is csak a helyi lakosságtól értesült, hogy bontják a hegyet. Most mégis ő az ügy leghangosabb szószólója, pedig már évekkel ezelőtt megtilthatta volna, hogy az építkezés egyáltalán elinduljon.

GASZNER VERONIKA - PestiSrácok.hu

2009-ben adta ki Budaörs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Építéshatósági Irodája azt az építési engedélyt, amely lehetővé teszi a Budaörs szívében magasodó és a kirándulók egyik kedvenc célpontjának számító Kőhegy megbontását. Az építkezés célja egy háromlakásos társasház létrehozása lenne, melyhez jelentős méretű földdarabot már ki is martak az egyébként mára örökségvédelmi oltalom alatt álló természeti kincsből, így aki ma Budaörsre látogat, az egy félbehagyott építkezést és egy kráteres hegyet láthat a Máriavölgy utcában. Sőt: nem is kell odalátogatni, a megsebbzett Kőhegyet mindenki látja és jól ismeri, aki gyakran jár az M1-M7 autópályák bevezető szakaszán.

PestiSracok facebook image

Meglepő módon a város népszerű polgármestere, a korábban SZDSZ-es, mára független Wittinghoff Tamás saját bevallása szerint csak a lakossági bejelentések alapján értesült az építkezésről, amelyet olyannyira elfogadhatatlannak tart, hogy azóta több megmozdulást is szervezett a város jelképe ellen indított rombolóakció ellen. Mindez nem csak azért furcsa, mert egy város polgármesterétől elvárható lenne, hogy irodájának ablakából kitekintve észlelje a 235 méter magas hegyen folyó építkezést, hanem azért is, mert Wittinghoff lényegében a rendszerváltás óta Budaörs város első embere (1989 óta önkormányzati képviselő, 1991 óta folyamatosan polgármester), így nehezen hihető, hogy polgármesterként ne értesült volna egy ilyen kiemelt fontosságú építési engedély kiadásáról.

Wittinghoff kérdésünkre azt állította, hogy a polgármesternek 2013-ig nem volt betekintési joga a jegyzői jogkörbe tartozó építéshatósági ügyekbe.

kohegy_epitkezes15

A helyzet azóta tovább bonyolódott: közigazgatásilag Budaörs mára a Budakeszi Járási Hivatalhoz tartozik, ám a város építésfelügyeletéről az érdi kormányhivatal gondoskodik. Így az építkezés komplett ügyintézése is Érd kezében van. Ennek azért van jelentősége, mivel az építési engedélyt ugyan már 2009-ben kiadták, az építtető nem kezdett munkához, egészen márciusig. Az építési naplót 2011-ben megnyitották ugyan, de a területen semmi nem történt, így a naplóba sem került egy bejegyzés sem, így az építési engedély és a megkezdett építkezés is vélhetően jogszerűtlen, és elavult mára.

Budaörs lakossága egy emberként állt ki a Kőhegy megmentéséért, a polgármester mellett Csenger-Zalán Zsolt fideszes országgyűlési képviselő is szót emelt az ügyben, a város civil lakossága pedig felháborodva konstatálta az eseményeket. Április 22-ére, a föld napjára még civil megmozdulást is szerveznek.

Az építkezést a hangos felháborodásnak köszönhetően 2015. március 19-én az Érdi Járási Hivatal határozatlan időre leállíttatta. Ez kicsit megnyugtatta a közvéleményt, ugyanakkor a polgármester által tájromboló jellegű építkezésként emlegetett beruházásnak a mai napig nem akad felelőse. Bár az építkezést 2009-ben Budaörsi Építéshatósági Irodája engedélyezte, mára ez a szervezet megszűnt. A polgármesternek hivatalosan nem lehetett betekintése, ugyanakkor talán illett volna tudnia, hogy a saját önkormányzata hatáskörébe tartozó iroda milyen jogcímen ad ki építési engedélyt a 2004-ben az önkormányzat képviselő testülete által rendeletben védetté nyilvánította Kőhegyre.

Abban azonban felelőssé tehető a városvezetés, hogy ha a 2004-es rendelet tartalmazza az építési vagy változtatási tilalmat a Kőhegy és térsége építési övezetébe sorolt ingatlanokra, ahogy azt utólag, 2015. március 25-én a képviselő-testület ülése után be is vezettek, az egész botrány meg sem történt volna. Wittinghoff Tamás most a megmentő szerepében tetszeleg, miközben az összes felelősséget politikai ellenfeleire hárítja. Talán nem túl felelős hozzáállás ez.

Mivel az építési engedélyek öt év után érvényüket vesztik és az építkezés is áll, így gyanítható, hogy egy-két napon belül vissza is vonják majd az engedélyt és véglegesen leállítják az építkezést. Wittinghoff megerősítette gyanúnkat, azt mondta, a jelen álláspont szerint a budaörsi jegyző is engedély nélkülinek ítélte az építkezést, így várhatóan azt be is fogják szüntetni. Mindez persze már nem gyógyítja be a turistaútvonalaktól néhány tíz méterre ejtett brutális tájsebet.

Wittinghoff Tamás a helyi televízióban keveredett súlyos ellentmondásokba, miközben a Kőhegy kálváriájáról sajtótájékoztatót tartó Csenger-Zalán Zsolt fideszes országgyűlési képviselőt szapulta:

Fotó: budaorsiinfo.hu

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.