Doszpot Péter hamis tanúzás miatt feljelentette a Portik-ügyek koronatanúját

Hamis tanúzás miatt jelentette fel Portik Tamás volt bizalmasát, az Aranykéz utcai robbantás koronatanúját Doszpot Péter egykori „sztárzsaru” – hangzott el az Aranykéz utcai robbantás pénteki tárgyalásán. A BRFK életvédelmi alosztályát is egykoron irányító Doszpot azért tett feljelentést az ügyészségen, mert az energolos volt „titkárnője” korábbi vallomásában azt állította, hogy az alezredes Portik embere volt, akinek ő maga többször is személyesen vitt pénzt egy pasaréti lakásba.

PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu

Az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság összevont pénteki tárgyalásán elhangzott, hogy hamis tanúzás miatt tett feljelentést a négy halálos áldozatot követelő merénylet és más, Portik Tamást érintő leszámolásos ügyek koronatanúja ellen a 90-es évek egykori „sztárzsaruja”, Doszpot Péter a Budapesti Nyomozó Ügyészségen. A bíróságon ismertetett feljelentésben Doszpot kifogásolta, hogy az energolos egykori titkárnője a február 12-i, Fővárosi Törvényszéken elmondott vallomásában hamisan vádolta. Ismert, Portik volt „titkárnője”, bizalmasa a BRFK életvédelmi alosztályának volt vezetőjével kapcsolatban kijelentette, hogy a négy halálos áldozattal járó robbantás nyomozását is irányító alezredes 1998-ban már Portik embere volt. Arról is beszélt, hogy a „sztárrendőr” ugyan nem volt rajta a fizetési listán, de bizonyos „ügyletek után pénzt kapott”, ő például személyesen is vitt többször pénzt a volt alosztályvezetőnek. De a február 12-i tárgyaláson hangzott el az is, hogy Doszpot a 98-as robbantás után „körberohangált a helyszínen és leszereltette, elvitette a kamerákat” úgy, hogy mindezt szabályosan lepapírozta volna.

Többen is hazugsággal vádolták a védett tanút

Doszpotról az egyébként ebben az eljárásban hatos számmal jelzett védett tanún kívül az Aranykéz utcai áldozat testvére is súlyos kijelentéseket tett korábban: a nő Portik és Rohác tárgyalásán azt állította, hogy megdöbbent, amikor a merénylet helyszínén meglátta az oda kiérkező, a nyomozást vezető Doszpotot, ugyanis a volt életvédelmis rendőr mosolygott az ott látottakon. Ennek talán egyik oka az lehetett, hogy Boros 1997-es videovallomásában Doszpotról is dehonesztáló kijelentéseket tett. Például utalt arra, hogy neki köszönhetően nem tudott eredményt elérni a fővárosi rendőrség egyik leszámolásos, vagy robbantásos ügyben sem. De Doszpot Péterék idején tűnt el két kulcsfontosságú bizonyíték is a BRFK-ról, ami miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda 2014 januárjában feljelentést tett, ám azt a Központi Nyomozó Főügyészség elévülés miatt elutasította. A koronatanú hitelességét támadva Portik is benyújtott a bírósághoz egy nyilatkozatot. Ebben négy személy ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy a 6-os számú tanú - állításuk szerint - velük szemben is hamisan tanúskodott, hiszen amikor őket különböző bűncselekmények kapcsán megnevezte, nem is lehettek az adott helyszínen, hiszen éppen börtönbüntetésüket töltötték. Portik emellett azt hangoztatta, hogy már összesen 31 személy állítja volt bizalmasáról, hogy hazudik.

Rohác bujkálása alatt is tartották a kapcsolatot

A perben felolvasták Jozef Rohác volt szlovák ügyvédjének a vallomását is. A férfit azért hallgatták ki, mert Rohác és több tanú is azt állította, hogy az Aranykéz utcai robbantással együtt tárgyalt Fenyő-gyilkosság időpontjában éppen Pozsonyban, egy ügyvédnél volt. A férfi megerősítve Rohác vallomását, azt mondta, hogy 1998 elején (a gyilkosság 1998. február 11-én történt) egy, a vádlottat érintő büntetőeljárás miatt sűrűn találkozott a vádlottal, arra viszont nem tudott már visszaemlékezni, hogy az emberölés napján is volt-e megbeszélt találkozójuk. Elhangzott, az egykori védő Roháccsal annak bujkálása alatt is tartotta a kapcsolatot. Példaként említette, amikor a 2000-es évek elején az elsőrendű vádlott testvérével kereste fel a "Fogászt" Prága külvárosában.

Portiknak még annak a gondolata is sértő, hogy ő lenne a megrendelő

A tárgyaláson ismertették a Portik Tamásról készült új pszichológiai szakvéleményt is. Abban az állt, hogy a vádlott intelligencia-hányadosa magas, személyiségére jellemző a rejtőzködő magatartás, célja elérése érdekében pedig agresszivitásra hajlamos. A szakértő kitért rá, Portik viselkedését elsősorban az érdek és csak másodsorban az érzelem határozza meg. A harmadrendű vádlott ma ugyanakkor sérelmezte, hogy meghallgatása során többször, visszatérően azt kérdezték tőle, hogy „ő követte-e el a bűncselekményt”, holott „számára még ennek a gondolata is sértő”. Emiatt azt érezte, hogy ez az egész tulajdonképpen egy rendőrségi kihallgatás – tette hozzá. A tárgyalásra visszaidézték a büntetőügyben kirendelt biomechanikai szakértőt is, aki a legutóbbi meghallgatásán elmondta, hogy az 1998-as biztonsági kamerafelvételeken látható feltételezett elkövető és Jozef Rohác személye azonos. Azonban az elsőrendű vádlott védője, Fülöp Tamás a szakvélemény formai hibáira mutatott rá, illetve hangsúlyozta, hogy az abban leírtak nem felelnek meg a büntetőeljárási törvény követelményeinek. Az ügyvéd a pénteki tárgyaláson is hosszan faggatta a szakértőt, akinek megállapításait végül Cserni János tanácsvezető bíró is összefoglalta: annyi tudható a szakértő szerint, hogy az 1998. július 2-ai Türr István utcai felvételen szereplő személy azonos Jozef Roháccsal (a védelem ezt vitatta), azonban a pár perccel előtte rögzített Aranykéz utcai kamerafelvételen látható férfiről ezt nem lehet bizonyossággal megállapítani. A tanácsvezető leszögezte, hogy ezt majd a bíróság fogja eldönteni egyéb bizonyítékok figyelembe vételével.

Címlapfotó: MTI