Pünkösd: Kimondani az igazat
Pünkösdöt sokszor szokták elfeledett, vagy mellékes ünnepnek tartani. Pedig nem az. A három nagy keresztény ünnep között a legfontosabb, talán épp azért, mert ez az ünnep a pont az i-n. A keresztényég „nagy története” Pünkösdkor zárul le, a Szentháromság harmadik Személye, a Szentlélek érkezik el ekkor.
DOBÓ ISTVÁN PÉTER - PestiSrácok.hu
Tény, hogy a másik két isteni Személlyel többet foglalkozik a Biblia. Ha úgy vesszük a teljes Ószövetség az Atya tetteit és működését mutatja meg, az ennél rövidebb Újszövetség evangéliumi része Jézus, a második isteni Személy története. Ehhez képest Pünkösdről alig pár sor emlékezik meg a Bibliában. Tulajdonképp egy rövid történet arról, hogy az apostolok és Mária épp együtt vannak, amikor „kiárad rájuk a Szentlélek” s ennek hatására nyelveken kezdenek szólni, prédikálnak, és érzik magukban Isten erejét.
Ha úgy vesszük a Szentlélek története jóval hosszabb, mint a Biblia, hisz majd’ 2000 éve tart, és még mindig nincs vége. Jelen idejű történet, mai nap is íródik, benne van a történelemben, egyes emberek személyes sorsában, az azokból kirajzolódó összefüggésekben. Folyamatos. Áradó. Az egyszerű ember számára ez a történet végképp mellékesnek tűnik, sokkal mellékesebbnek, mint mondjuk a valamilyen formában mindenki számára könnyed üzenettel rendelkező Karácsony, amely a „Szeretet Ünnepeként” mindenki számára érthető. Még annál is kevésbé látható át, mint Jézus halálának és feltámadásának üzenete, Húsvét, ahol a Kivonulás, a Megszabadulás, a Tavasz újjászületésének üzenete megfoghatóvá teszi az ünnepet.
Pünkösd nem rendelkezik – látszólag – ezekkel a könnyeden megfogható kapcsolatokkal. Holott a mindennapi életben többen érezzük a Pünkösdöt, mint a többi ünnepet. A Biblia legtöbb igazsága ugyanis vagy ésszel felfogható, filozófiailag, kulturálisan megmagyarázható, vagy akár érzelmileg is megközelíthető, mint Húsvét: a részvét, az együttérzés, a fájdalom, amit mind érzünk közel visz hozzá. Pünkösd azonban titokzatos, és végtelenül irracionális. Egyszer csak jön, és mindaz a Rendszer, amit oly bebetonozottnak éreztünk, mindaz a logika, amit megértettünk. átéreztünk, felfogtunk borul, és valami egészen más dolog történik hirtelen. Minden megváltozik.
A Pünkösd legnagyobb üzenete az Igazságé. A Szentlélek kiáradása a kendőzetlen igazság kimondásának ajándéka. Az Igazság tiszta és egyenes, és nem annak torzított, akármilyen távú érdekek, félelmek és vágyak befolyásolta formája. Az Igazság nem fűződik pártokhoz, ideológiai szekértáborokhoz, jobb, baloldalhoz, középhez. Nem fűződik kormányokhoz, nem fűződik ahhoz, hogy épp ki uralkodik és ki van kisebbségben. Az Igazság nem követi a „közvélemény alakulását” sem, nem kötődik népszavazások eredményeihez, a többség szándékához és döntéséhez sem. Nem kötődik spekulációhoz, nem lehet kisakkozni, nincs belőle több se, csak Egy. Néha bizony fájdalmas, sőt néha úgy tűnik vereséget szenved, mintha elveszne, mintha le lehetne gyűrni erőből, a Tömeg meggyőzése által, néha úgy tűnik, mintha nem is lenne, néha díszes hazugságok egész ügyesen öltik magukra az Igazság látszatát, de aztán ezek is elbuknak, és az Igazság diadalmaskodik. A nyelvek megnyílnak, az emberek igenis megváltoznak, kimondják, és felismerik, és követik. Ez Pünkösd ünnepének üzenete. Ez azonban a felelősség is azoknak, akik vallják ezt az üzenetet és fontosnak tartják ezt. Mert igaz…
Kezdőkép: Jean II Restout "Pünkösd" (dunaharasztima.hu)
