Biszku-per: Ellentétes az Alaptörvénnyel a Fővárosi Ítélőtábla végzése
Annak ellenére, hogy a magyar Alaptörvény egyértelműen kimondja, "a magyar szocialista munkáspárt és annak korábbi jogelőd intézményei bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak emberek meggyilkolásáért és az 1956-os forradalom megtorlásáért", a Fővárosi Ítélőtábla tegnap új eljárást rendelt el és hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet Biszku Béla ügyében. A bíróság tegnap azzal az alaptörvényi alapvetéssel is szembe ment, amely szerint a súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége sem tekinthető elévültnek. Völgyesi Miklós, a legfelsőbb bíróság nyugalmazott tanácselnöke a PestiSrácok.hu-nak leszögezte, "az Alaptörvény factum, azzal nem lehet vitatkozni, nem lehet másként rendelkezni, így a bíróság tegnap az Alaptörvényről nem vett tudomást". Portálunk kérdésére Balsai István ügyvéd is kritizálta a bíróság döntését és úgy vélekedett, fennáll a veszély, hogy már nem is lesz ítélet Biszku-ügyben.
SZARVAS SZILVESZTER - PestiSrácok.hu
Magyarország Alaptörvényével ment szembe tegnap a Fővárosi Ítélőtábla akkor, amikor új eljárást rendelt el és hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet Biszku Béla ügyében - jelentette ki a PestiSrácok.hu kérdésére Völgyesi Miklós, a legfelsőbb bíróság nyugalmazott tanácselnöke, és Balsai István ügyvéd. Portálunk azok után tett fel kérdéseket Völgyesi Miklósnak és Balsai Istvánnak, miután utánanézett, hogy a hatályos magyar alaptörvény szellemében egyértelműen ki lehet mondani Biszku Béla bűnösségét. Ismert, a háborús bűntettel vádolt egykori állampárti vezetőt tavaly májusban a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. Az ügyész akkor életfogytiglant kért, a védelem ugyanakkor felmentést.
A másodfokú bíróság tegnap lényegében a közvetlen bizonyítékok hiányával és a bizonyítás hibáival indokolta a határozatát. Rúzsás Róbert, a tábla tanácselnöke szóbeli indoklásában megjegyezte: ha a további bizonyítástól már nem várható eredmény, akkor felmentő rendelkezést kellene hozni, ám ebben az ügyben nem erről van szó, ezért is indokolt az eljárás megismétlése. A bíró kifejtette: a történelmi felelősség és a büntetőjogi felelősség megállapítása között lényegi különbség van, az egyikre a történelemtudomány, a másikra a büntetőjog szabályai vonatkoznak.
Az Alaptörvény ezzel szemben ugyanakkor egyértelműen kimondja, hogy "a magyar szocialista munkáspárt és annak korábbi jogelőd intézményei bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak" egyebek mellett "emberek meggyilkolásáért" és "az 1956-os forradalom megtorlásáért". Az alaptörvény alapvetése szerint "nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek".
Miután eszerint a Biszku-ügyben hozott tegnapi bírósági végzés köszönő viszonyban sincs az Alaptörvény rendelkezéseivel, alapvetéseivel, Völgyesi Miklós és Balsai István segítségét kértük.
Völgyesi Miklós, a legfelsőbb bíróság nyugalmazott tanácselnöke a PestiSrácok.hu-nak leszögezte, "az Alaptörvény factum, azzal nem lehet vitatkozni, nem lehet másként rendelkezni, így a bíróság tegnap az Alaptörvényről nem vett tudomást". Völgyesi Miklóstól azt is megkérdeztük, hogy jelenthet-e történelmi felelősséget az alkotmányban rögzített elévülhetetlen felelősség kifejezés.
"Az Alaptörvény nem történelmi, hanem büntetőjogi felelősségről szól. Az alkotmány bűnöző szervezetről beszél a magyar szocialista munkáspárt és annak korábbi jogelőd intézményeivel kapcsolatban és el nem évülő felelősségről. Kérdem én, mit csinált ez a három bíró, aki a Fővárosi Ítélőtáblán a Biszku-ügyön dolgozott. Figyelmen kívül hagyják az Alaptörvényt? Két eset állhat fenn: vagy az alkotmányt nem ismerik, vagy tudatosan csinálták" - szögezte le Völgyesi Miklós.
Hozzátette, a tegnapi határozatnak persze semmilyen következménye nem lesz az azt kimondó bírókra, bíróra nézve, mert a bíróság független és önálló.
Portálunk kérdésére Balsai István ügyvéd is kritizálta a Biszku Béla ügyében született tegnapi döntést."A Fővárosi Ítélőtábla a bizonyítást hiányolta és a közvetlen bizonyítékokat. Ugyanakkor tény, hogy 50-60 éve elkövetett bűncselekmények esetében nem lehet közvetlen bizonyítékokra támaszkodni. Nem egy néhány éve történt emberölésről beszélünk. Ebben az esetben például lehetetlen beszerezni a közvetlen bizonyítékokat. A háborús bűntett bizonyíthatósága más megközelítést igényel" - mondta Balsai István. Az ügyvéd szerint számos külföldi példa is állhatott volna a Fővárosi Ítélőtábla előtt.
"Németországban és más országokban például közvetlen bizonyítékok nélkül, közvetett bizonyítékok alapján is felelősségre vonják és elítélik a náci felelősöket, a náci bűnösöket. A Fővárosi Ítélőtáblának is a német gyakorlatot kellett volna figyelembe vennie. Sajnos fennáll a veszély, hogy már nem is lesz ítélet Biszku-ügyben, miután Biszku Béla 94 éves" - vélekedett Balsai István.
Vezető fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
