Fellebbez az ügyészség a romagyilkosságokról hazudozó katonai titkosszolgák ítélete ellen
Megfellebbezte az okirat-hamisítással vádolt katonai titkosszolgák ügyében hozott elsőfokú, felmentő ítéletet a Központi Nyomozó Főügyészség – értesült a PestiSrácok.hu. Információink szerint az írásbeli fellebbezést a főügyészség két héttel ezelőtt továbbította a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségnek, akik tárgyszerűnek és alaposnak ítélték meg az abban foglaltakat, így az iratokat hamarosan továbbküldik a büntetőügyet másodfokon tárgyaló Fővárosi Ítélőtáblának.
PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu
A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa még júliusban, bűncselekmény hiányában mentette fel a romagyilkosságokkal összefüggésben hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás vádja alól az egykori Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) három tábornokát és egy alezredesét. Úgy tudjuk, a per során a védelem vitatta, hogy védenceik iratotokat hamisítottak, továbbá megkérdőjelezték, hogy a vád tárgyát képező dokumentumok közokiratok lettek volna.
Az ügyészség nem ért egyet a bíróság döntésével
Az ügyész már az ítélet után bejelentette, hogy fellebbezni fog a döntés ellen, két héttel ezelőtt pedig meg is érkezett a felettes ügyészségre a Központi Nyomozó Főügyészség írásos fellebbezése. Információink szerint a fellebbviteli főügyészség megalapozottnak tartja a főügyészség által leírt indokokat, így várhatóan két héten belül, a harminc napos határidőt betartva továbbítják az iratokat a Fővárosi Ítélőtábla Ruzsás Róbert vezette katonai tanácsának. Úgy tudjuk, a Központi Nyomozó Főügyészség azt kéri a másodfokú bíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül a törvényszék ítéletét és utasítsa új eljárás lefolytatására az elsőfokú bíróságot.
Hamisan tanúskodott a tartótiszt
Ismert, a romagyilkosságokhoz kapcsolódó, katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben négy emberrel szemben még tavaly novemberben emelt vádat hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt a Központi Nyomozó Főügyészség. Noha a minősített ügy minden részlete titkos, ennek ellenére úgy értesültünk, az ügyészség azt rója a négy vádlott terhére, hogy a sorozatgyilkosság nyomozása során hamis adatokkal félretájékoztatták az ügyben eljáró Nemzeti Nyomozó Irodát és az ügyészséget, később pedig a Nemzetbiztonsági Bizottságot is. Információink szerint eza cselekményegyéb bűncselekmények gyanúját is felvetheti, de a Központi Nyomozó Főügyészség semmilyen tájékoztatást nem adott arról portálunknak, hogy a négy vádlott ellen az okirat-hamisításon kívül zajlik-e még más eljárás is. A romagyilkosságok kapcsán a PestiSrácok.hu írta meg először, hogy H. Ernővel szemben a Pest Megyei Főügyészség korábban büntetőfeljelentés megtételére is indítványt tett a sorozatgyilkosságot tárgyaló Budapest Környéki Törvényszéken. A törvényszék később meg is tette a szükséges lépéseket. Indítványban a főügyészség kijelentette: azzal, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal a főügyészség megkeresésére letagadta, hogy a hat áldozatot követelő romák elleni gyilkosságsorozat negyedrendű vádlottjával, Csontos Istvánnal titkos kapcsolatban állt, valamint azzal, hogy az egykori hivatásos katona tartótisztje, H. Ernő „a nyomozó hatóság előtt, az ügy lényeges körülményeire vonatkozó valótlan tartalmú nyilatkozatot is tett”, minősített hamis tanúzást követhetett el. Utóbbi bűncselekmény még súlyosabb megítélésű is, mint a közokirat-hamisítás, amelynek gyanúja azért állhat fenn, mert H. Ernő jelentését a Csontossal fennálló titkos kapcsolatról később meghamisították.
Letagadták Csontost
A Honvédelmi Minisztérium még 2013 augusztusában közölte a nyilvánossággal, hogy a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztások történtek a Katonai Biztonsági Hivatalnál, hiszen a titkosszolgálati vezetők a KBH titkos kapcsolatát a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjával a honvédelmi tárca, a nyomozó hatóság és a parlamentnek az ügyet vizsgáló albizottsága előtt is eltitkolták. A negyedrendű, első fokon tizenhárom évre ítélt vádlott, Csontos István ugyanis valaha hivatásos katonaként szolgált, és őt ezalatt a Katonai Biztonsági Hivatal beszervezte. A romák ellen elkövetett sorozatgyilkosság ügyében a KBH 2008 júliusától folyamatos kapcsolatban állt az NNI-vel, mégsem adott át semmilyen általa tudott adatot Csontosról a nyomozóhatóságnak. 2009 júliusában – a tiszalöki támadást követően – az NNI illetékesei ugyanis Csontos Istvánra vonatkozóan igényeltek konkrét információkat, hiszen a támadásban mint sofőr, Csontos is részt vett, és amíg a társai gyilkoltak, ő Polgárnál várakozott az autóban, ahol a rendőrök igazoltatták: felvették az adatait, majd elengedték. Mivel utólag kiderült, hogy az elkövetés éjszakáján a tetthely közelében volt, továbbá tudni lehetett róla, hogy katona volt, az NNI illetékesei információt kértek róla. A KBH-tól mégsem adták át a nyomozóknak például azt az információt, hogy Csontos István a KBH ügynökeként dolgozott, továbbá “skinhead beállítottságú, garázda személyiség”, vagyis tökéletesen beleillett az elkövetői profilba. Ha ez megtörténik, az utolsó gyilkosság előtt elfoghatták volna a romagyilkosokat. De a hivatal még a halálbrigád elfogása, valamint az NNI 2010. február 9-i megkeresése után is letagadta, hogy kapcsolatban álltak volna “Csontrablóval”, ahogy a gyilkosságsorozatot tárgyaló Budapest Környéki Törvényszéknek is semmitmondó válaszokat küldtek.
