Pesti Srácok

Befalazott forradalmárok után kutat Dézsy Zoltán a szovjet kórházban

Befalazott forradalmárok után kutat Dézsy Zoltán a szovjet kórházban

Kivégzett forradalmárok földi maradványait rejti a XV. kerületi (pestújhelyi) volt szovjet kórház - ezt állítják egy készülő dokumentumfilm szereplői. Dézsy Zoltán rendező előkészületben lévő filmjében közvetett tanúk és rákospalotaiak arról beszélnek, hogy 1956 novemberében mészárlás folyt a szovjet katonai kórházban, egyesek azt is tudni vélik, hogy élve falaztak be foglyul ejtett forradalmárokat, szabadságharcosokat a szovjet kormány labirintusszerű föld alatti járataiba. A rendező most munkagépekkel táratja fel az elhagyott, romos kórház kertjét.

- Két forrásom van - emlékezik az egyik riportalany - édesapám sebész volt, neki volt két kőművesbetege, akik állították, hogy nekik itt kellett befalazni ötvenhatos forradalmárokat, itt valahol az alagsorban, ezen a területen, a másik az, hogy az édesapámnak volt egy barátja, aki barátságot kötött az 56 előtti orosz parancsnokkal, aki ennek a kórháznak volt a parancsnoka. Ő mondta el, hogy itt 1956-ban befalaztak élve forradalmárokat, valamiféle alagsorba... Apámnak ez a barátja nekem az érettségi táján - amikor már nem voltam kisgyerek - rám bízta, hogy ha ő már nem él, akkor tudjam s mondjam el - vallanak a készülő dokumentumfilmben a kor tanúi.

Ezt a forrást megerősíti több idős, XV. kerületi polgár is. Egyikük szerint több mint tíz forradalmár holttestéről lehet szó, legalábbis ennyiről beszéltek nekik azok, akik civilként bejáratosak voltak a kórházba. A szovjet tisztek közül akadt olyan is, aki szinte kérkedve fecsegte ki ezt a titkot. Az áldozatok azon forradalmárokból kerülhettek ki, akiket 56 novemberében a szovjetek elfogtak s behoztak a katonai objektumba.

PestiSracok facebook image

A szovjet kórházba 1945-től az 1991-es kivonulásig csak kevés civil tehette be a lábát. A Déli Hadseregcsoport katonái a békés polgári villanegyed kellős közepére fészkelték be magukat. Első dolguk az volt, hogy mindent szovjet mintára alakítottak. A valamikori OTI Kórház gyönyörű szecessziós épületeit össze-vissza falazták, toldozták. Mindent megtehettek: nem kellett építési engedélyekkel bajlódniuk. Ma már szinte érthetetlen: az épületeket - földalatti folyosókkal kötöttek össze. A kórház jellegétől jócskán eltértek - bunkerek ástak és építettek egy földalatti lőteret is.A harmadik világháborúra készülve felhúztak egy hatalmas sebészeti tömböt is, amely a szovjet armada 1991-es kivonulásáig egy jól felszerelt 260 ágyas kórház - volt. Ma romhalmaz, hasonlóan a többi épülethez. Az ok: a rendszerváltás után nem született kormányszintű megállapodás az ingatlan átadásáról, így a távozók mindent leszereltek és elvittek Már ez is rettenetes károkat okozott az épületekben, a többit pedig elvégezte az idő...

A dokumentumfilmes stáb horrorfilmbe illő állapotokat talált a volt szovjet kórházban. Összedőlni látszó falak, leszakadt lépcsők - rom és rom mindenütt. Hiába őrizték közel negyed századon keresztül a területet, a végső csapást a fémgyűjtők mérték a kórházra.

Törmelékkel feltöltött alagutak

Néhány hete a stáb a kutatásokba kezdett a kórház területén. A visszaemlékezők által jelzett helyeken földdel és törmelékkel feltöltött alagutakat találtak. Máshol rejtélyes betonozásokkal, indokolatlan műszaki megoldásokkal találkoztak. Évekkel ezelőtt valakik már kutathattak a föld alatti labirintusban - legalábbis erre utalnak bontások, fúrások. A filmes stáb bízik abban, hogy belátható időn belül fény derülhet a szovjet kórház titkaira. Remélik új tanúk jelentkezését is.

Pintér Gábor, Újpalota alpolgármestere és Dézsy Zoltán rendező a kórház kertjében

Pozitív fejlemény, hogy idén igazi tulajdonosa lett az ÉPK-nak (hivatalos neve Észak-Pesti Kórház): a XV. kerület, azaz Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Önkormányzata lett a gazdája. Az önkormányzat keresi a lehetőségeket a 70 ezer négyzetméteres terület hasznosítására, de még csak formálódnak az elképzelések. Addig is szeretnék feltárni a szellemkórház történetét. Lyukas emlékezet - 1956 néven születőben van egy alapítvány, melynek elnökének Wittner Máriát kérték fel az alapítók. Dr. Pintér Gábor, a kerület fideszes alpolgármestere elmondta, hogy támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely a forradalom alatt és után történtek feltárását célozza.

Vezető kép: Az egyik titkos alagútlejáró feltárása a kórház területén. Az alkotók felvétele.

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.