A náci bűnösökhöz hasonlította az ügyész Biszku Bélát
Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt háborús bűntettekkel, tömeggyilkossággal vádolt Biszku Béla egykori belügyminiszterre a Fővárosi Törvényszéken megismételt büntetőperben. Az ügyész szerint a kommunista belügyér és bűntársai az ártatlan áldozatokat halomra lövő karhatalmat, „fegyveres bűnbandát” részben azért is hozták létre, hogy az embertelen pusztítást ne csak a megszálló szovjeteknek kelljen elvégeznie.
PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu
Biszkut egyszer már tavaly májusban első fokon, nem jogerősen öt és fél évre ítélte a bíróság, ám a Fővárosi Ítélőtábla később új eljárásra utasította a törvényszéket. Végh Tamás ügyész perbeszédében szimbolikusnak nevezte, hogy éppen 59 évvel azután mondja el vádbeszédét, hogy a vádlott és társai utasítást adtak a kegyetlen leszámolásra. A vád szerint 1956 őszén Kádár – aki a szovjetek segítségével és támogatásával került hatalomra – erőszakos úton távolíttatta el a Nagy Imre-kormányt. Ezután a valódi hatalmat nem a még novemberben megalakított kormány, hanem az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága, majd az Ideiglenes Központi Bizottsága gyakorolta. A testületeknek tagja volt Biszkun kívül: Kádár János, Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Marosán György, Münnich Ferenc. A kiépült pártállami diktatúrában a pártvezetés döntései „kétségbevonhatatlanok” voltak, szigorú alá-fölérendeltség valósult meg. Sőt, a legszűkebb pártvezetésnek alá voltak rendelve az államhatalmi szervek is.
A nácikkal állította párhuzamba Biszku cselekedeteit az ügyész
1956. november elején Biszku részvételével felállították a Katonai Tanácsot, majd elrendelték a tanács alá tartozó karhatalom megszervezését. A vádiratban az is szerepel, hogy ezzel „háborús bűntett elkövetésére szövetkeztek”. Perbeszédében az ügyész a karhatalmat a nácik által létrehozott és működtetett SS-szel és SA-val állította párhuzamba. Hangsúlyozta, hogy bár közvetlen tűzparancsot nem adott ki Biszku Béla, ennek nincs jelentősége, mivel a karhatalom kifejezetten ezt a célt szolgálta, így a vádlott büntetőjogi felelőssége megállapítható. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság gyakorlata alapján a karhatalmat az ügyész bűnszervezetnek, „fegyveres bűnbandának” nevezte. Végh Tamás szerint a hozzájuk hű fegyveres testületet Biszkuék a védtelenek elleni leszámolás céljából, illetve amiatt hozták létre, hogy az embertelen pusztítást ne csak a megszálló szovjeteknek kelljen elvégeznie.
Tömeggyilkosság a kommunista belügyér számláján
Az 1956 december 4-én összeült, egy ember személyében Biszkuékat is képviselő több tagú Katonai Tanács – amit közvetlenül irányítottak az Ideiglenes Intéző Bizottság tagjai – arról döntött, hogy „határozottan kell fellépni az ellenséggel szemben”, „gyorsan és kegyetlenül kell leszámolni velük”. Ezek után sortüzek dördültek december 6-án a Nyugati téren, majd december 8-án Salgótarjánban is. Összesen 49 ember halt meg, köztük nők, fiatalok és egy tízéves gyermek, a sebesültek száma is száz fölött volt. Az 1957-től belügyminiszteri pozíciót is betöltő Biszku a vád szerint ezeket az ügyeket azért nem vizsgáltatta ki, mivel a gyilkolásra ők maguk adtak utasítást, ráadásul Biszkuék a felelősségre vonás helyett kitüntették a gyilkosságokban résztvevőket. Végh Tamás rámutatott arra is, hogy a mészárlások a vádlott és társai ráhatása nélkül nem történtek volna meg.
Fiára kente volna a bűncselekményt
Az ügyészség a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadásával is vádolja Biszku Bélát, mivel a 2010-ben, a Duna TV Közbeszéd című műsorában 1956 kapcsán ellenforradalomról beszélt, valamint azt mondta, nem tartja koncepciós pereknek az 1956-os forradalom után lefolytatott eljárásokat. Ebben az interjúban azt is elmondta, hogy ő is 56 áldozata, továbbá csak népe érdekeit szolgálta és őt nincs miért felelősségre vonni. Az ügyész ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy egy olyan ember képe rajzolódott ki a tárgyalásokon Biszkuról, aki soha nem bánta meg bűneit, büszke azokra, és valószínűleg ezt a tárgyalássorozat lezárulta után sem fogja másképp gondolni. Az ügyész megemlítette, hogy a volt belügyér még a lőszerrel való visszaélés bűntettéért sem vállalta a felelősséget, hiszen halott fiára kente azt, holott a lőszereket fia nem helyezhette el a lakásában, mert akkor már nem élt – hangzott el a tárgyaláson. Végh Tamás azt is Kádár beosztottja terhére rója, hogy nem vizsgált ki egy hozzá eljutott, 1957. április 9-i jelentést, hanem irattárba helyezte azt. Az iratok szerint még márciusban Martonvásáron több, „rendszerellenes” személynél, köztük három, a forradalomban részt vállaló akadémikusnál is házkutatást tartottak. Letartóztatásuk után súlyosan bántalmazták, agyba-főbe verték őket.
Életfogytiglant kértek Biszkura
Az ügyész szerint Biszku Béla magatartása megvalósította a felbujtóként, aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, illetve minősített testi sértéssel elkövetett háborús büntetettet. Továbbá a vádlott terhére róható televíziós nyilatkozatával a kommunizmus bűneinek nyilvános tagadása, illetve a lakásán egy házkutatás alkalmával megtalált néhány sörétes lőszerrel a lőfegyver visszaélés is. Végh Tamás az enyhítő körülmények figyelembe vételével is csak a legsúlyosabb, életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását tartotta elegendőnek.
Biszku felmentését kérte védője
Magyar Gábor, a Biszku ügyvédje ugyanakkor részben az eljárás megszüntetését, illetve felmentést kérte a törvényszéktől. Az ügyvéd részben az 1956. decemberi sortüzekkel, részben a martonvásári akadémiai kutatók 1957. márciusi bántalmazásával összefüggésben azt mondta, hogy szerinte nincs adat arra, hogy a pártvezetés vagy a vádlott utasítására történtek volna a vádbeli cselekmények. A védő álláspontja szerint az ügy politikailag motivált, "a Biszku-ügyön keresztül próbálja a Fidesz harcos antikommunistaságát bizonyítani, nem mellesleg pedig szavazatokat szerezni a témában szintén aktív és radikális nézeteket valló Jobbiktól".
Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
