"Ha Biszku azt kapja, amit másokkal tett, nem távozhatott volna szabadon a bíróságról"
"A náci háborús bűnösök sajnálhatják, hogy ügyüket nem ilyen bírói tanács tárgyalta!"
"A mostani eljárás jóval átfogóbb és alaposabb volt, mint a Biszkut elsőként elítélő bírói tanács munkája."
"A múltat leginkább az állambiztonsági akták nyilvánosságra hozatalával és a lusztrációs törvénnyel lehetne végleg lezárni."
"A rendszerváltozás után kellett volna ezeket a pereket lefolytatni."
"Ha korabeli, Biszkuék ötvenes évekbeli színvonalán fogalmaznék, azt mondanám, aki szabadon engedi a kutyákat, annak nem kell megparancsolnia, hogy harapjanak."
Mint ismert, a Steiner Gábor vezette bírói tanács tegnap elsőfokú ítéletében felmentette a legsúlyosabb vádpontok alól a tömeggyilkosságokkal vádolt volt kommunista belügyminisztert. A bíróság ugyanis nem látta bizonyítottnak, hogy Biszku és bűntársai felbujtására lőttek a tömegbe 1956 decemberében a Nyugati téren és Salgótarjánban, sőt, a tanácsvezető álláspontja szerint nem volt bizonyíték arra sem, hogy egyáltalán volt központi tűzparancs. De a bíró ennél is tovább ment, és szakértőkre hivatkozva hangsúlyozta, a Nyugati téren még sortűz sem volt, a Salgótarjánnál történt események pedig szintén nem Biszkuék, hanem egy szovjet parancsnok utasítására történtek, a magyar karhatalmisták pedig “tűzpánik” miatt lőtték halomra az ártatlan civileket.
Nem kérdés a volt belügyminiszter bűnössége?
A Biszku Béla ügyében hozott ítélettel összefüggésben portálunk megkeresett szakértőket, kormánypárti és ellenzéki politikusokat, hogy mondják el véleményüket a csütörtöki döntésről. Megszólalt például a PestiSrácok.hu-nak M. Kiss Sándor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettese is, aki elmondta, számára történészként nem kérdés, hogy megtorló sortüzek dördültek 1956 decemberében. Szerinte egyértelmű, hogy az akkori hatalmi vezetés közös döntése volt, hogy a forradalom maradék erejét fel kell számolni. Noha M. Kiss Sándor nem kívánta kommentálni a bíróság ítéletét, de annyit azért hozzáfűzött, hogy álláspontja szerint a Nyugati téren is volt sortűz, „hiszen az egyik oldalon egy felfegyverzett csoportosulás állt szemben a fegyvertelenek ellen”. Hasonlóan vélekedett az 56-os történésekkel összefüggésben a portálunknak már tegnap is nyilatkozó Völgyesi Miklós is.
A nyugalmazott bíró megemlítette, vérlázító, hogy Steiner Gábor arra a következtetésre jutott, hogy nem Biszkuék adtak parancsot a vérengzésekre, noha nem kérdés, hogy Kádárék „bűnszervezete” hozta meg a döntést az ártatlan civilek agyonlövéséről. Völgyesi ezen kívül súlyos kritikát fogalmazott meg a büntetőügyet első fokon tárgyaló bíróval szemben: „a náci háborús bűnösök sajnálhatják, hogy ügyüket nem ilyen bírói tanács tárgyalta” – jelentette ki a nyugalmazott bíró, majd hozzátette, „esetükben távolról sem voltak ennyire precízkedőek a bíróságok”.
Gellért Ádám nemzetközi jogász viszont úgy nyilatkozott portálunknak, hogy a mostani eljárás jóval átfogóbb és alaposabb volt, mint a Biszkut elsőként elítélő bírói tanács munkája. Mint mondta, a törvényszék az ítélőtábla útmutatásai szerint eljárva történész szakértőket rendelt ki és aprólékos, minden részletre kiterjedő bizonyítási eljárást folytatott le. A nemzetközi jogász arra hívta még fel a figyelmet, hogy a bíró az eljárás anyagává tette a sortűz ügyekben keletkezett iratok és tanúvallomások nagy részét is, illetve még élő tanúkat kutatott fel és hallgatott meg, valamint napokon keresztül faggatta a szakértőket az ügyészség által becsatolt iratokról. Alapelv, hogy az ügyészségnek kell a vádat bizonyítania. Ám ebben az ügyben olyan bizonyítékkal nem tudtak előállni, ami szerint a konkrét tűzparancsot a magyar egység parancsnoka adta volna ki – tette hozzá.
Rétvári: Biszkuék bűnszervezetet tagja voltak
A Biszku-ítélet vonatkozásában meglepettségének adott hangot az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári Bence a PestiSrácok.hu-nak kifejtette, ő maga is megdöbbent az enyhe ítéleten és szerinte, ha „Biszku Béla azt a büntetést kapta volna, amit ő tett másokkal, akkor biztosan nem távozhatott volna szabadon a bíróságról”. Az államtitkár szerint még a nemzetközi jogot is sértik a volt kommunista belügyér háborús bűntettel felérő tettei, „annyira súlyosak a bűnök”. Hozzátette azt is: éppen „azért választották ki Biszkut és a többi állampárti vezetőt a hazánkat megszálló szovjetek, mivel hozzájuk hasonló helytartókban gondolkodtak”. Rétvári Bence nyomatékosította: a Biszku-félék tehát annak okán kerülhettek a hatalomba, mert „maguk is kegyetlenek voltak”, majd hozzátette,”ezek az emberek nem bűnpártolók, hanem a szovjet megszállók utasításait végrehajtó bűnszervezet tagjai voltak”.Schiffer András ugyanakkor arról beszélt, hogy parlamenti képviselőként nem kívánja kommentálni a bíróság döntését, azonban hozzátette, a múltat leginkább az állambiztonsági akták nyilvánosságra hozatalával és a lusztrációs törvénnyel lehetne végleg lezárni. Mesterházy Attila pedig portálunknak kijelentette, szerinte a rendszerváltozás után kellett volna ezeket a pereket lefolytatni, és ahogy távolodunk attól az időponttól, egyre kisebb az ezzel kapcsolatos társadalmi nyomás is. Szerinte ettől függetlenül ez a történelmi seb nem fog begyógyulni, hiszen ez ma is jelen van a magyar társadalomban. Mesterházy Attila ennek ellenére hangsúlyozta, hogy el kell fogadni ezt az ítéletet, majd hozzáfűzte, hogy a bíróság állásfoglalásából az olvasható ki, hogy vagy nem voltak igazak a vádak, vagy pedig hibázott az ügyészség.
A főügyész is megdöbbent az ítéleten
Nemtetszését nyilvánította ki a tegnapi verdikttel kapcsolatban a fővárosi főügyész is. Ibolya Tibor ugyanis nem tartja törvényesnek a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú ítéletének szóbeli indokolását. A főügyész mai sajtótájékoztatóján jelezte: a sokak által botrányosnak tartott „csörgősipkás” interjújával a Fővárosi Törvényszéket védte meg, álláspontja szerint az elsőfokú ítélet törvényes volt, ehhez képest a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntése „felesleges volt”. Mint mondta, a bíróság szerint az újabb bizonyítási eszközök hozzájárultak a tényállás alaposabb felderítéséhez, de ő maga nem osztja ezt a véleményt. Nem tekinthetők új bizonyítéknak a megismételt eljárásban bíróságon meghallgatott tanúk által elmondottak, mert már a nyomozás során is tettek vallomást, illetve voltak olyan most meghallgatott tanúk, akik ha vallomást tesznek, saját magukat vádolják meg bűncselekmény elkövetésével, ezért nem is mondtak semmit – közölte a fővárosi főügyész. Egyikük a tárgyaláson tisztelgett Biszkunak, és feljebbvalójának nevezte. Hozzátette: történész szakértőket sem kellett volna kirendelni 3,6 millió forintért „történelmi kérdésekre”. Mint mondta, szakmai kíváncsisággal várja, hogyan tudja a bíróság írásban megindokolni az ítéletét, például hogy az ügyészség egyrendbeli háborús bűntettel vádolta meg Biszku Bélát, a bíróság pedig ötrendbeliben mondta ki bűnösnek, és kettőben még fel is mentette. Úgy fogalmazott: „szomorúan hallgatták” az ítélet szóbeli indokolását, hogy Biszku nem adott tűzparancsot, mert az ügyészség soha nem állította ezt.
„Ha korabeli, Biszkuék ötvenes évekbeli színvonalán fogalmaznék, azt mondanám, aki szabadon engedi a kutyákat, annak nem kell megparancsolnia, hogy harapjanak. <…> Sőt, a falkát Biszkuék hozták létre” – mondta, hozzátéve, hogy a vád nem a direkt parancsról szólt. „Ehhez képest az indokolás nagyrészt ebbe az irányba ment el, ami azt jelenti, hogy a törvényszék nem értette a vádat” – jelentette ki Ibolya Tibor.
Biszku ügyvédje szerint is törvénysértő volt az indoklás
Mint mondta, ha a Fővárosi Ítélőtábla végzésének akar megfelelni a törvényszék, akkor a szakértőt – akinek később hosszasan idézett a szakvéleményéből, hogy miért nem volt tűzparancs – ki kellett volna zárnia, mert politikai tiszt volt a Kádár-rendszerben. Ibolya Tibor szerint a bizonyítási eljárást úgy folytatták le, mintha emberölést kellett volna bizonyítani, holott háborús bűntett szerepelt a vádban. Arra a kérdésre, hogy nem okozhatja-e az újabb hatályon kívül helyezést az, hogy nem zárták ki az elfogult szakértőt, azt mondta, az eljárást már jogerősen le lehetett volna zári, ha nyáron az ítélőtábla nem utasítja új elsőfokú eljárásra a törvényszéket, hanem érdemben dönt. „Akár örülhetnék is, mert annak is jogtörténeti jelentősége van, hogy kimondták bűnösnek Biszku Bélát háborús bűntettben, méghozzá ötrendbeliben, de nem örülök, mert szerintem az indokolás nem volt törvényes” – jelentette ki. Jelezte: bejelentették a fellebbezést anyagi és eljárásjogi szabálysértések miatt, súlyosításért. Ibolya Tibor hozzátette: szomorú, és fél a másodfokú tárgyalástól. Külön érdekesség, hogy még Magyar Gábor, Biszku Béla ügyvédje is törvénysértőnek ítélte meg a bíróság indoklását. Igaz, az Indexnek Magyar azt mondta, ő egészen más szempontból gondolja így. Az ügyvéd felvetette, hogy a bíróság az 1968-as New York-i egyezményre hivatkozva marasztalta el Biszkut a martonvásári bántalmazás miatt bűnpártolásért, amit háborús bűnként értékeltek. Magyar szerint a háborús bűncselekmény minősítésre azért volt szükség, mert máskülönben a bűnpártolás már rég elévült volna. Ám ennek logikus előfeltétele volna, hogy az alapügy is háborús bűncselekmény volna –mondta a védő, aki szerint ez nincs így.
Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
