Pesti Srácok

Soros szerint iszlámellenesek vagyunk és miattunk nő a terrorizmus kockázata

Soros szerint iszlámellenesek vagyunk és miattunk nő a terrorizmus kockázata

Parádés publicisztikát írt a The Guardian című brit napilapba Soros György, hírhedt nemzetközi spekuláns. A magyar származású milliárdos természetesen a migrációs krízisről és a terrorizmusról fejtette ki véleményét. Dolgozatát azzal indítja Soros, hogy "a terroristák és a demagógok akarnak megfélemlíteni minket, de ezt nem hagyhatjuk!"

A mértékadó brit lap online hasábjain megjelent publicisztikában Soros nyomatékosítja, az Amerikai Egyesült Államokhoz és Európához hasonló nyílt társadalmak veszélybe kerültek, mert a terrorszervezetek, élükön az Iszlám Állammal rábukkantak a nyugati demokráciák Achilles-sarkára, az érzelmekre és a halálfélelemre. A nemzetközi spekuláns olyan kutatásokra is hivatkozik, miszerint az érzelmek irracionális cselekedeteket szülhetnek, a félelem pedig agyunk primitívebb részét aktiválja, amelynek hatására háttérbe szorulnak az egyéb normák, a normális gondolkodás és értékrend.

Soros György nyomatékosítja, az érzelmek és a halálfélelem eltérítik a nyugati társadalmakat és vezetőiket a helyes útról, a józan ész útjáról.

PestiSracok facebook image

"A terroristák célja, hogy elhitessék a fiatalok muszlimokkal, hogy a terrorizmuson kívül nem létezik más alternatíva. Mindeközben a terrortól való félelem iszlamofóbiát vált ki a nyugati társadalmakban, pedig a fóbiák általánosításhoz vezetnek. Az európaiak és az amerikaiak minden muzulmánt terroristának fognak bélyegezni" - vélekedik a spekuláns.

A milliárdos természetesen receptet is ad a nyugati problémákra. Szerinte csak stratégiával lehet harcolni a terrorizmus ellen, a stratégia pedig a szír konfliktus felszámolása.

Soros György természetesen egy szóval sem említi, hogy gátat kellene szabni a migrációs hullámnak, mint ahogy a növekvő terrorveszélyről is hallgat. Szerinte az iszlamofóbia skandallum, és a nyugati társadalomnak szolidárisnak kell lennie, és nem szabad az érzelmeire hagyatkoznia.

"2016-ban meg kell erősítenünk elkötelezettségünket a nyílt társadalom mellett és elveink mellett, és ellen kell állnunk az olyan szirén énekeknek, mint amilyeneket például Donald Trump énekel a fülünkbe" - zárja dolgozatát Soros.

Tanulság: Soros szerint félelmeink irányítják életünket, döntéseinket, nem vagyunk szolidárisak, sőt iszlámellenesek vagyunk, pedig a nyílt társadalmak által fogunk megigazulni...

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.