A rabló szemébe nézni - A közvetítő összehozza az áldozatot a bűnössel
Mindenki megérdemel egy második esélyt. Van úgy, hogy az ember megbotlik az életben, csak sodorja az ár, és amikor feleszmél, már ott van a pokol kénköves fenekén. A tévút nem mindig a saját választásunk, ami persze nem mentesít a felelősség alól. Magyarországon a Pártfogó Felügyelői Szolgálat feladata, hogy segítsen a bűnözőknek visszatalálni a társadalomba, és annak hasznos részévé válni. A szintén az Igazságügyi Hivatal égisze alatt működő Áldozatsegítő Szolgálat pedig azoknak "fogja meg a kezét" akik bűncselekményt szenvedtek el.
Közvetítői eljárás avagy mediáció
Pár éve történt, hogy egy fiatal házaspár autóját feltörték és teljesen kifosztották, még a benne lévő gyerekülést is elvitték. Később, amikor meglett az elkövető, a sértett pár találkozott vele – mesélte Csáki Ildikó élete egyik legmeghatározóbb élményét. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat (PFSZ) osztályvezetője akkor még mediátorként tevékenykedett. Közvetítőként, az volt a feladata, hogy segítsen a szemben álló felek közt feltárni a konfliktust, majd közösen megtalálni a megoldást a problémára.
Leültek egy asztalhoz, és a házaspárból csak úgy záporoztak a kimondatlan szavak, gondolatok és kérdések, amelyekben addig csak őrlődtek. Elmondhatták az érzéseiket, azt, hogy hogyan érintették őket a történtek. Szembesíthették az elkövetőt a tettének következményeivel. Kérdőre vonhatták. Megkérdezték tőle, hogy miért pont az ő autójukat szúrta ki, amire évekig kuporgattak. Nem értették, hogy a gyerekülést látva miért nem gondolkodott el a férfi azon, talán mégsem kellene feltörni és kifosztani az autót.
A fiatal férfi mindezeket hallva teljesen megtört. Beismerte a házaspárnak, hogy akkoriban szenvedélybeteg volt, és egyáltalán nem volt tudatában annak, amit tesz. Csak tört-zúzott a szer hatása alatt, és bele sem gondolt a következményekbe.
Bár anyagi jóvátétel nem történt, a házaspárnak mégis megnyugvást adott, hogy kimondhatták, ami bennük zajlik és választ kaptak a kérdéseikre, amelyeket addig senkinek nem tehettek föl az eljárás során. Ezzel pedig elengedték a bennük felgyülemlett haragot és fájdalmat – emlékezett vissza Csáki Ildikó.
A közvetítői eljárás a PFSZ egyik legsikeresebb tevékenysége. 2007 óta alkalmazzák ezt az alternatív, intézményesített igazságszolgáltatási eszközt a büntetőügyeknél, 2014 óta pedig már a szabálysértési ügyeknél is. Ezen a területen egyedülálló az a szakmai tevékenység, amelyet összesen 53-54 mediátor lát el az országban. A szakembereknek 2007 óta 35 ezer ügyük volt, ami jóval magasabb a többi területen végzett közvetítői tevékenységhez képest. Nem véletlen, hogy a mediáció területén a PFSZ rendelkezik a legnagyobb tapasztalattal. Az esetek 80-90 százalékában a közvetítői eljárás során megállapodás születik, amely Csáki Ildikó véleménye szerint a felek mellet az eljárásban részt vevő mediátornak is nagyban köszönhető. Ezt az is jól bizonyítja, hogy a megállapodások körülbelül 90 százaléka teljesül. A megállapodás jóvátételt tartalmaz, az hogy ez milyen jellegű, a sértett szükségleteitől függ.
Három évnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekménynél a megállapodás teljesítésével megszüntetik a büntetőeljárást, még akkor is, ha a jóvátétel csak egy bocsánatkérés volt. Öt évnél nem súlyosabb esetben pedig korlátlanul enyhíthető a büntetés. Közvetítői eljárást egyébként a felek bármelyike kezdeményezheti, az öt évnél nem súlyosabban büntetendő, meghatározott bűncselekmények esetében. A büntetés-végrehajtás és a büntető igazságszolgáltatás területén tevékenykedő PFSZ munkatársai nem csak közvetítői feladatokat látnak el.
A fővárosi és megyei kormányhivataloknál dolgozó pártfogó felügyelők bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésekor lépnek be valakinek az életébe, kortól függetlenül. Az ő feladatuk segíteni visszatalálni és beilleszkedni a társadalomba azokat, akiknek kisiklott az élete. Céljuk, hogy csökkentsék a bűnismétlés kockázatát illetve, hogy megvédjék a közösséget.
Mit is csinálnak a pártfogó felügyelők?
A pártfogó felügyelő munkája sokrétű. Kezdve onnan, hogy megismeri a pártfogoltja múltját, a családi hátterét, és megkeresi azokat a lehetséges okokat, amelyek elvezettek a bűncselekmény elkövetéséhez, egészen odáig, hogy értékeli, mekkora az újabb bűnelkövetés esélye. Az összegyűjtött információkat környezettanulmányban összegzi. Az elemzést követően elkészíti a pártfogó felügyelői véleményt, amellyel segíti az ügyészt illetve a bírót a döntésben. Az ügyész, illetve a bíró döntését, a szabadságelvonással nem járó szankció előírását követően is van dolga. Például ellenőrzi a közérdekű munka elvégzését, illetve pártfogó felügyelet elrendelésekor azt, hogy a pártfogolt betartja-e az előírt magatartási szabályokat, illetve eleget tesz-e kötelezettségeinek. A pártfogó felügyelők véleményének fontos szerepe van az ítéletek egyéniesítésében, hiszen speciális magatartási szabályok alkalmazására tehetnek javaslatot. Ilyen magatartási szabályra jó példa a menóra-rongálók esete. A fiatalok még 2013 novemberében álltak bíróság elé, amiért megrongálták a fővárosi Blaha Lujza téren felállított hanuka-gyertyatartókat. A húszas éveikben járó elkövetők két év felfüggesztett szabadságvesztést kaptak, az ügyben eljáró bíró pedig „külön magatartási szabályként” két könyv elolvasására kötelezte őket. A fiúknak olvasónaplót is írni kellett Fejtő Ferenc Magyarság, zsidóság, illetve Fleck Gábor és Szuhay Péter, Kérdések és válaszok a cigányságról című művéből. A speciális magatartási szabállyal az előítéletesség megszüntetése volt a cél.
18 év alatt kicsit más a helyzet
Tavaly bővült a pártfogó felügyelők feladatköre a megelőző pártfogással. A jog intézmény célja a gyermekbűnözés visszaszorítása. Ha tehát bűncselekmény, illetve elzárással sújtható szabálysértés elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárás indul egy gyermekkel szemben, akkor pártfogót rendelnek ki mellé. A pártfogónak hasonló feladatai vannak, mint a felnőtt bűnelkövetők esetén, kivéve: mivel itt gyermekvédelmi intézkedésről van szó, az elsődleges cél az együttműködés, nem pedig a kontroll gyakorlása. A pártfogó különböző magatartási szabályok előírását javasolhatja a fiatalnak, például, hogy kivel találkozhat, vagy, hogy mivel töltheti a szabadidejét, vagy vegyen részt valamilyen csoportos foglalkozáson.
Közérdekű munka
Egyre több bűnöző látja be, hogy nem lehet kibújni a „közösségi szankció” alól. Az Igazságügyi Hivatal statisztikai összesítéséből kiderül, évről-évre emelkedik azon elítéltek száma, akik letöltik a büntetést, annak ellenére, hogy még mindig van hazánkban olyan település, ahol nincs letöltésre alkalmas munkahely, vagy egyszerűen senki nem alkalmazza az elítéltet. A letöltési arányok javulása nagymértékben köszönhető a pártfogó felügyelők intenzív szervező tevékenységének, akiknek folyamatosan egyre több közérdekű munka büntetést kell végrehajtatniuk.
Segítséget kapnak a bűncselekmények áldozatai is
Idén ünnepli 10 éves fennállást az Áldozatsegítő Szolgálat. A bűncselekmények áldozatai fordulhatnak a szervezethez. Legyen szó egy „apróbb” zsebtolvajlásról vagy súlyos, akár szexuális bűncselekményről, bárki felkeresheti a Szolgálatot. Az, hogy kinek van szüksége segítségre nem attól függ, hogy milyen trauma érte – mesélte Veisz Gábor. Az Igazságügyi Hatósági és Módszertani Főosztály főosztályvezető-helyettese találkozott már olyannal, aki nem kért segítséget, pedig súlyos bűncselekmény áldozata volt, de volt olyan esete, amikor egy egyszerűnek gondolt ügy is annyira felkavarta az érintetett, hogy nem tudott egymaga megbirkózni az élmény feldolgozásával.
Egy bűncselekményt követően, valakinek lehetnek lelki, anyagi, érzelmi vagy fizikai szükségletei. Utóbbi esetben az ellátáshoz való hozzáférésben is közreműködhetnek a Szolgálat munkatársai, a többi esetben azonban bármilyen fajta támogatást tudnak nyújtani.
A törvény alapján az Áldozatsegítő Szolgálat egyrészt az érdekérvényesítésben tud támogatást nyújtani. Ez lehet jogi tanács, de akár lelki segítség is, szakember bevonásával. Ezentúl kisösszegű pénzügyi segélyt tud nyújtani az áldozatnak a krízishelyzet elhárításához, amelynek felső határa 100 ezer forint.
Az áldozatsegítő szolgáltatást a fővárosi és megyei kormányhivataloknál lehet kérni, de létezik egy éjjel-nappal ingyenesen hívható telefonszám is (06-80-225-225), amely Áldozatsegítő Vonalat az Igazságügyi Hivatal működteti. A telefonszámra tavaly több mint 11 ezer érdemi hívás érkezett, míg a kormányhivataloknál több mint 7000 bűncselekmény után kialakult krízishelyzetben nyújtottak segítséget.
Vezető kép: A pártfogói program résztvevői - Kormanyhivatal.hu
