A főügyész a PS-nek: Nem "vadásztunk" Demszky Gáborra

PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy arról az ügyről van szó, amelyben Hagyó Miklósnak a felelősségét és egy fővárosi cégben történt visszaélést vizsgáltak a hatóságok. A főügyész ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a volt városvezető kihallgatásának feltételei sem gyanúsítottként, sem tanúként nem álltak fenn. Egyik eljáró hatóság, így a bíróság sem látta úgy, hogy Demszky meghallgatásától megfelelő bizonyítékok remélhetők. Pedig korábban az egyik vádlott, Antal Attila is nyilatkozott arról, hogy Hagyó mellett Demszkynek is megvoltak a lobbistái a BKV-nál,de őt arra is utasította, hogy egy bizonyos üzemanyag-adalékot rendeljen meg egy cégtől. A beszerzés több tízmillió forintba került, az adalékról pedig utóbb kiderült, hogy 98 százalékban gázolajat tartalmaz, és „talán nem árt”. Antal beszélt arról is, hogy Demszky a Sawyer-Miller Group BKV-s kommunikációs megbízásának kibővítése miatt is személyesen járt közben nála. Ez az a cég, amelyik a főpolgármester kampányait bonyolította.

Az ügyészség nem "vadászott" Demszkyre

Demszky felelősségével kapcsolatban megjegyzendő, hogy a volt főpolgármester egy korábbi interjúban saját maga ismerte el, hogy üzenetet kapott a magyar igazságszolgáltatás legfelsőbb berkeiből: azt tanácsolták neki, hogy tűnjön el az országból, mert első számú célponttá vált. Demszky kijelentése kapcsán a főügyész a PestiSrácok.hu-nak elmondta, nem tud arról, hogy „vadásztak” volna a volt főpolgármesterre és „Demszky Úr hozzájuk ilyen nyilatkozatot nem juttatott el”, pedig „általában az érintettek nem restek” ezeket az eseteket bejelenteni.

Nem volt elegendő bizonyíték

A főügyész portálunknak arra a kérdésére, hogy miért hiányoznak - feltételezett - kulcsszereplők a vádlottak padjáról, elmondta, ennek oka, hogy a nyomozás során beszerzett bizonyítékok nem voltak elegendőek ahhoz, hogy az érintetteket „megszólaltassák”. Ahogy arról a PestiSrácok.hu is beszámolt, Demszky mellett a szocialisták volt pénztárnokát is "karcolgatta" a BKV-ügy. Horváth Éva, Hagyó volt sajtósa nyomozati vallomásában ugyanis azt állította, hogy három nagy fővárosi közműcég (Főtáv, Vízművek vagy az FKF), valamint a BKV, és az MVM Puch politikai befolyására, nyomására hirdetett a politikus – strómanokon keresztül irányított – cégeinél, a befolyt bevétel egy részét pedig pártfinanszírozásra fordították. A nő két ilyen céget nevezett meg, a Media Magnet Kft.-t és a Stop.hu újságot kiadó OPT Kft.-t. Horváth Éva azt is elmondta a nyomozóknak, hogy Puch, illetve beosztottjának irodájában van egy-egy páncélszekrény, amiből „illegális kifizetéseket teljesítettek”.

Nem alkalmaztak kényszert az eljárás során

Keresztes Imre a sajtótájékoztatón utalva a nokiás dobozos vádpontra kiemelte, hogy a korrupciós cselekményeket nagyon nehéz bizonyítani, hiszen az érintettek mindegyike abban érdekelt, hogy ne derüljön fény a bűncselekményre. Ennek ellenére a Hagyó-ügyben az egyik fél (Balogh Zsolt – a szerkesztő) megszólalt és részletes vallomást tett a nyomozás során, de az már a bíróság dolga, hogy a korábban tett, vagy pedig „az ismeretlen okokból megváltoztatott vallomását” fogadja el – emelte ki Keresztes Imre, hozzátéve, hogy az ügyészség álláspontja szerint a törvényszéknek ebben az esetben is meg kellett volna állapítani Hagyó Miklós bűnösségét. A főügyész visszautasította azokat a vádakat is, miszerint kényszert alkalmaztak volna az eljárás során. A koncepciós eljárásra vonatkozó felvetés kapcsán elmondta, hogy feljelentésre indult az ügy és megfelelő bizonyítékokra épült a vád. Arra a kérdésre reagálva, hogy volt-e politikai nyomás az ügyben, a főügyész közölte: a politikusok különféléket nyilatkoznak, az ügyészség ezt hallja, látja, tudomásul veszi, de eljárásait ez nem befolyásolja.

Az ügyészség szerint bizonyítható a vádlottak bűnössége

Elhangzott, a Hagyó-ügyben az egy héttel ezelőtti elsőfokú ítélet ellen többirányú fellebbezést nyújtott be az ügyészség. Azoknak a vádlottaknak az esetében, akiknek kimondta a bűnösségét a bíróság, az ügyészség elsősorban törvénysértően enyhe büntetésekre hivatkozva jelentett be fellebbezést. Részben, mert azok mértéke a büntetési tétel középmértékét se éri el, részben pedig azért, mert azok végrehajtását felfüggesztette a bíróság. Az ügyészség szerint ezek a szankciók nem alkalmasak arra, hogy a hasonló beosztásban lévő vagyonkezelőket elrettentsék a bűncselekmények elkövetésétől. Az egyetlen kivétellel bizonyítékok hiányában meghozott felmentő rendelkezések esetében az ügyészség a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbez. A főügyészség szerint ezekben az esetekben is kétséget kizáróan bizonyított a vádlottak bűnössége. A fellebbezés célja, hogy a bíróság megállapítsa az igazságot és abból a megfelelő következményeket vonja le - hangsúlyozta a főügyész.

Címlapfotó: MTI/Marjai János