Pesti Srácok

Miért bocsánatos bűn szélsőbalosnak lenni? - teszi fel a kérdést a történész az áldozatok emléknapján

Miért bocsánatos bűn szélsőbalosnak lenni? - teszi fel a kérdést a történész az áldozatok emléknapján

A történészlogika szerint a napnál világosabb Biszku Béla bűnössége, a kommunizmus pedig nem kedélyes össznépi piramisjáték volt, hanem véres diktatúra. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmával Máthé Áron történészt, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának alelnökét kérdeztük. A kutató szerint a kommunizmus a politikai korrektségen, a gender-elméleten keresztül napjainkban is szedi ideológiai áldozatait.

A hatéves gyerekek is tudták, hogy proletárdiktatúra van

PestiSracok facebook image

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja ürügyén talán jogosan tettük fel a kérdést, előállhat -e az a furcsa helyzet, hogy még jövőre is aktuális lesz Biszku Béla peréről beszélgetni? Máthé Áron szerint az eset egyik fő kérdése, hogyan lehet jogilag „tetten érni” azt a jelenséget, amit Kádár János úgy fogalmazott meg:

Hozzátette, történészi szempontból Biszku Béla történeti és politikai felelőssége kétségbevonhatatlan, mivel a vezető párttestületek tagja volt. A jogalkalmazók kérdése, hogy ezt a jog nyelvére hogyan tudják lefordítani.

Budapest, 1975. március 21. Biszku Béla (b), az Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága (MSZMP KB) titkára és Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának elsõ titkára (b3) tapsol az elnökségben az MSZMP XI. Kongresszusának ötödik napján az Építõk Rózsa Ferernc Mûvelõdési Házában. Mögöttük (b2) Nyers Rezsõ, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A háttérben Marx, Engels és Lenin dombormûve a falon. MTI Fotó: Vigovszki Ferenc
Biszku Béla az MSZMP KB titkára és Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának elsõ titkára tapsolnak; Fotó: Vigovszki Ferenc/MTI

Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre

Máthé Áron arról is beszélt, az a közbeszédben bennragadt mém, egy blöff, hogy az ügynökiratok nyilvánosságra hozatalának elmaradása miatt nincs előrelépés a Biszku-perben, vagy általában a múlt feltárásában, hiszen a vonatkozó állambiztonsági iratok elsöprő többsége kutatható. Ezzel foglalkozik az Állambiztonsági Levéltár, könyvek és tanulmányok jelentek meg a témában. A fennmaradó kisebb hányad minősítésének feloldása érdekében is folynak tárgyalások az iratokat őrző szolgálatokkal. Hozzátette, bőségesen elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, legalábbis történeti szempontból.

állevélt
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára; Fotó: utolag.com

A Biszku-per kapcsán sokkal érdekesebb volt az az érvelés, hogy Kahler Frigyest elfogultság alapján kizárták, mivel annak idején az úgynevezett „sortűzbizottság” tagja volt. Holott, ha végső soron valaki nem akar a kommunizmus bűneinek tagadásába esni, akkor ilyen indokok miatt az elfogultság fel sem merülhet!

A bíróság ítéletével a kommunizmus bűneit tagadja?

Fölvetettük, e logika mentén a bíróság elkövetheti-e döntései által a kommunizmus bűneinek tagadása bűntettet, hiszen Biszku Bélát nem akarta elítélni? Máthé Áron erre azt mondta, más dolog történész, más viszont jogász szemmel megítélni az eseményeket, a forrásgyűjteményekből azonban szerinte napnál világosabban kiderül az igazság.

Szükségtelen titkosított aktákat emlegetni, hiszen könnyen belátható az MSZMP vezetőinek felelőssége.

Szélsőbalosnak lenni bocsánatos bűnnek számít

A kommunizmus bűnei kapcsán mindig a szovjet hatalom keleti-európai kegyetlenkedéseire gondolunk, kevés szó esik a Nyugaton kifejtett propagandáról, és annak hatásairól. Máthé Áron elmondta, a Nemzeti Emlékezet Bizottság két tanulmánykötetet is kiadott ezzel kapcsolatban. Az egyik a kommunista mozgalom titkos pénzeivel foglalkozik, és hogy hogyan támogatták maffiaszerűen a kommunista pártokat. A másik kötet a Nemzetközi Újságíró Szövetségről, a KGB-nek egyik fedőszervezetéről szól, amely az újságíró-társadalmat igyekezett befolyásolni. Kezdetben az antifasizmus címszó alatt fejtettek ki erőteljes propagandát, később ez oly módon változott, hogy igyekeztek a Szovjetuniót és társországait a béketábornak, a haladás megtestesítőinek és az emberiség fáklyavivőinek szerepében feltüntetni.

che
Che Guevara és a Pop Art; Fotó: 3kropki.pl

Hozzátette, ma már nem igazán lehet a széles nyilvánosság előtt dicsőíteni a kommunizmust, de a popkultúrába is átmentett Che Guevara-pólók esetéből, vagy a franciaországi Lenin-, vagy Mao-szobrokból is látszik, hogy kommunistának, szélsőbaloldalinak lenni amolyan bocsánatos bűnnek számít. Ennek nagyon rossz üzenete van a kelet-európai országok felé, ahol mindkét diktatúrát átélték.

A polititikai korrektség a gondolat szabadságát tagadja

Máthé Áron szerint sokkal súlyosabb a marxizmus és a társeszméi öröksége. Még a történelemtudományban is megfigyelhető, hogy a valóság leírására egyesek máig marxista fogalmi készletet használnak.

Hozzátette, a technikai fejlődés még azt is lehetővé tette, hogy a „Nagy Testvér” figyelhessen. Ez van Nyugaton, míg Keleten a kőkemény szovjet nosztalgiával és kultusszal kell szembenéznünk.

kádár
Kádárnak végig volt ellenzéke; Fotó: prherald.hu

A kommunizmus nem kedélyes össznépi piramisjáték volt

Máthé Áron elmondta, éppen ennek a nosztalgiának az ellenében volt óriási eredmény az emléknap bevezetése. Fontos, hogy az iskolákban és általában a közbeszédben szó legyen arról, amit a Kádár-rezsim igyekezett a szőnyeg alá söpörni.

Máthé Áron elmondta, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának munkatársai a kommunizmus áldozatainak emléknapja kapcsán rendkívüli történelemórákat tartanak a málenkij robot-túlélők részvételével. A szovjet fogság emlékéve kapcsán egy 3D-s alkalmazást fejlesztettek ki, amely a ceglédi gyűjtőtábort mutatja be, ezen kívül számos helyen vesznek részt megemlékezéseken. Szintén fontos, hogy az emléknap ürügyén mintegy félezer nevet és karrierutat hoznak nyilvánosságra, akik az 1956-os szabadságharc utáni megtorlás idején a diktatúra legfontosabb intézményeiben voltak funkcionáriusok és döntéshozók.

'56-tól kezdve folyamatos volt az ellenállás

A kutatót megkérdeztük arról is, milyen nagy adósságunk van a kommunista bűnök feldolgozása terén, Máthé Áron kiemelte, a Legfőbb Ügyészség és a Kúria közreműködésével jelenleg is zajlanak kutatások az igazságügy történetének föltárása érdekében. Az egyik vezető szovjet ügyész korábban azt mondta, "a bunkó egy fejletlen fegyver, a puska fejlettebb fegyver, de a legjobb fegyver a bíróság". Ennek fényében egy komolyabb feltáró munkát kell folytatni, amelyre 25 éve nem kerülhetett sor.

Hozzátette, nagy adósságunk van a vidéki ellenállási mozgalmak feltárásában, illetve a vidéki embereket ért kommunista erőszak-formák megismerésében, mivel a történetírásunk erősen Budapest-központú. Önmagunk helyes megítéléséhez arról is fontos lenne tudnunk, hogy nem feküdt le az egész ország a diktatúrának. Kádár maga is elismerte 1982-ben, hogy ’56 óta folyamatosan voltak ügyek, volt ellenzék. Van tehát mire büszkének lenni ’56-on kívül is.

Biszku 3-HPGY
Szimbólum; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Biszku Béla, a szimbólum

Mesterházy Attila, volt MSZP-elnök nemrégiben azon véleményét fejtette ki, miszerint Biszku Bélát a rendszerváltás után kellett volna elítélni, mára ez az ügy nem időszerű, egyre inkább a társadalmi érdektelenségbe fullad. Máthé Áron ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, eddig például a sortűz-perek esetében a végrehajtók ellen indultak eljárások. Biszku Béla esetében a pártállami diktatúra központját jelképező testület egyik tagja ellen folyik az eljárás. Ez egy nagyon fontos, szimbolikus üzenet. Éppen azért időszerű ez a kérdés még mindig, mivel Péter Gábor, Piros László és a többiek ellen halálukig nem indult eljárás a korábbi két és fél évtizedben.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.