Digitális frontot nyitottak a kétnyelvűségért folytatott küzdelemben a felvidéki magyarok
Újabb - digitális - frontot nyitott a felvidéki magyarság a nyelvi jogokért folyó küzdelemben. Korábbi cikkünkben írtunk arról, milyen fiatalos lendülettel küzdenek a szexi kétnyelvűsítő gerilla-lányok Dél-Szlovákiában. A szintén felvidéki Jurista Polgári Társulás nemrégiben a technikai lehetőségeit kihasználva weboldalt és a hozzá kapcsolódó mobiltelefonos applikációt készített a felvidéki nyelvi jogok érvényesítésének elősegítéséért. Szlovákiában jelenleg 512 településen biztosítja a törvény az anyanyelv használatát. A Velemjaro.sk fejlesztői – Horony Ákos és Lancz Attila – ugyanakkor azt tapasztalták, a felvidéki magyarok egyrészt a megtorlástól tartva, másrészt a bejelentés bonyolultsága miatt nem jelzik, ha csorbulnak törvény adta jogaik. A szlovák állami nyelvhasználati jelentések rendre hivatkoznak is arra, minden rendben van, hiszen senki nem panaszkodik.
A Velemjaro.hu internetes oldala és applikációja éppen a bejelentések megkönnyítése érdekében jött létre. A weboldalon találunk nyelvhasználati bejelentőt, nyelvhasználati és ügyintézési útmutatót, a törvényszövegek kétnyelvű gyűjteményét, valamint térképen is feltüntetik a magyarlakta településeket. Az applikációkon keresztül érkező bejelentéseket, a kétnyelvű feliratok hiányát bemutató fényképeket a kormányhivatalba továbbítják, és azok sorság nyomon is követik. A zsebben hordható nyelvhasználati útmutatójuk az ügyfelek jelenleginél magabiztosabb hivatali viselkedését szolgálja. Törvénytár eddig 65 jogszabály szakmai igényességgel elkészített magyar fordítását tartalmazza, az ügyintézési útmutató kérdés-felelt gyűjteménye az ügyintézés menetének legfontosabb elemeit tartalmazza.
A digitális technika adta új lehetőségekről szóló Kétnyelvűsítő küzdelmek a gyakorlatban és a digitális térben című szakkonferencián a Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója arról beszélt, „fontos, hogy ösztönözzük a külhoni magyarokat az anyanyelvhasználatra, arra, hogy ne csak a családban és otthonaikban beszéljenek magyarul, hanem a közigazgatásban és a hivatalos érintkezések során is“. Hozzátette, a digitális technológia alkalmazásával kapcsolatban jobbnál jobb ötletek megvalósításának lehetünk tanúi. Kovács Balázs, a Kétnyelvű Dél-Szlovákia képviseletében arról beszélt, 2011-től Hol a magyar? feliratú matricákat helyeztek el a magyarlakta települések boltjainak, vendéglőinek ajtóin, mert az érdekérvényesítésnek eredményesebb formája a nyomásgyakorlás és a figyelmefelkeltés. A kolozsvári „Igen, tessék!” civil szerveződés a kereskedelmi többnyelvűséget kívánja elősegíteni. A képviseletükben felszólaló Talpas Botond a konferencián kifejtette, tapasztalatuk szerint a kisebbségi nyelvhasználat többnyire az otthonra, szűkebb környezetre koncentrálódik, miközben a nyilvános nyelvhasználat kedvező irányba befolyásolja a közösségi öntudat erejét, az iskoláztatás nyelvválasztását, továbbá gazdagítja a nyelv szótárát, javítja annak értékét és presztízsét. A nyilvános nyelvhasználatot elősegítheti az anyanyelvű kiszolgálás, amely a vásárló számára hozzáadott értéket jelent, erre épít az alapfilozófiájukként szolgáló kulturálisan érzékeny marketing. Az civil szerveződés kezdetben matricák kihelyezésével kezdte tevékenységét, mára weboldalukon keresztül is jelzik, hol lehet magyar nyelvű szolgáltatásokat igénybe venni.
Szándékosan bonyolult a nyelvi törvény
Portálunknak Horony Ákos, az applikáció egyik készítője elmondta, a szlovák kisebbségi nyelvtörvény előírja, mely hivatalokban, milyen formában kell biztosítani a magyar nyelv használatát. Ha megsértik ezeket az előírásokat – nem tettek ki magyar feliratokat, nem beszélt a hivatali alkalmazott magyarul -, szabálysértést követnek el, és ilyen esetekben a kormányhivatal köteles eljárni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy hiába van törvény által biztosított joga az embereknek bejelentést tenni egy hivatalban, nem élnek ezzel a lehetőséggel. Van olyan év, hogy egyetlen bejelentés sem érkezik. Ennek elsődleges oka, hogy a szabályozás túlságosan komplikált, egy átlagos ügyfél nehezen igazodik el. Feltételezhetően van ebben némi szándékosság is, hiszen az évek során folyamatosan módosított kisebbségi nyelvhasználati törvény soha nem az egyszerűsödés irányába mozdult el. A felvidéki magyarok pedig, okulva az elmúlt kilencven év tapasztalataiból inkább szlovákra váltanak, ha a hivatalnok szlovákul szól vissza. Ráadásul, az emberek ügyeket akarnak elintézni a hivatalban, nem a nyelvi jogaikért harcolni, és attól is tartanak, hogy az akadékoskodásnak az ügyük látja kárát. Harmadrészt a panasz megírására is időt kell szánni. Ezért a mobilalkalmazásunkkal olyan lehetőséget szeretnénk az emberek kezébe adni, amely mindezeket leegyszerűsíti.
Szlovákiában minden rendben van, mert a magyarok nem panaszkodnak
Horony Ákos elmondta, a nyelvi chartával és a kisebbségi keretszerződéssel kapcsolatos hivatalos országjelentésekben rendre az szerepel, hogy nincs semmi probléma a kisebbségi nyelvhasználattal Szlovákiában, mert az emberek nem panaszkodnak, nincsenek bejelentések. Miközben, aki kimegy az utcára, bemegy a hivatalokba, az tapasztalhatja - a magyar többségű települések esetén is -, hogy rengeteg a hiányosság. Azonban ha sok ilyen bejelentés érkezne, az állami hatóságokban előbb-utóbb tudatosodna, hogy kezdeni kell az ügyben valamit, a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírásokat át kell ültetni az életbe, mivel igény van rá.
Van értelme bejelentést tenni
A velemjaro.sk-n arról is írnak a készítők, hogy nemcsak a bejelentésekben segítenek, de nyomon is követik azokat. A PestSrácok.hu kérdésére, hogy felkészültek e arra, hogy az applikáció sikere esetén akár több száz ügyet is figyelemmel kell kísérniük Horony Ákos úgy válaszolt, talán optimista jóslás ilyen nagy számokról beszélni, de ez sem jelentene gondot. Hozzátette, lehet anonim módon is bejelenést tenni, ilyenkor ráadásul az alkalmazás működtetői (Jurista polgári társulás) saját nevükben teszik meg a bejelentést. A konkrét bejelentéseknél megvizsgálják, történt-e jogsértés és szükséges-e azt kiegészíteni. Ez további feladatokkal is járhat. A Jurista polgári társulás szakértői 2010-től vesznek részt a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának jogsegély-szolgálatában, így van ebben tapasztalatuk. Horony Ákos hozzátette, mivel a bejelentések vagy egy hivatalhoz, vagy egy helyszínhez kötődnek, ezeket anonim formában megjelenítik az alkalmazásban és honlapon is, egy térképen a bejelenés típusát feltüntetve. Ezáltal nemcsak tájékoztatják az embereket, de biztatják is, hogy van értelme bejelentést tenni. Az ügy részleteinek nyilvánosságra hozatalához azonban kikérik az illető előzetes hozzájárulását.
A magyar nyelv használata hozzáadott érték is lehet egy vállalkozás számára
A „Kétnyelvűsítő küzdelmek a gyakorlatban és a digitális térben„ című konferencián más kisebbségi nyelvhasználattal foglalkozó fejlesztések is bemutatkoztak. Portálunk arról érdeklődött, vannak -e olyan ötletek, amelyeket a velemjaro.sk is felhasználhat. Horony Ákos elmondta, saját applikációjuk elsősorban a hivatali nyelvhasználatra fókuszál. A nyelvhasználati törvény ugyanakkor rögzíti, hogy a magyarlakta településeken a veszélyhelyzetre figyelmeztető feliratokat minden jogi személynek - tehát a cégeknek és vállalkozóknak is - több nyelven kell kihelyezniük. Az alkalmazáson keresztül az ezeket érintő jogsértések is bejelenthetőek. Horony Ákos ugyanakkor hozzátette, az erdélyi "Igen, tessék!" mozgalom, amely kifejezetten az üzleti szféra – üzletek, szórakozóhelyek – felé fordul, és a magyar nyelvhasználatot, mint hozzáadott értéket kezeli, szintén ad ötleteket a fejlesztések további irányára.
A magyar politika sikertelen a kétnyelvűsítés terén
A PestiSrácok.hu arról is érdeklődött, ha rendelkezik a felvidéki magyar kisebbség politikai képviselettel is, miért bonyolódhat a nyelvhasználati törvény, és miért nincsenek látható eredményei a nyelvi jogok érvényesítésének. Horony Ákos szerint abból kell kiindulni, hogy már van egy – bár nem igazán megfelelő - jogszabályi keret, ennek kellene érvényt szerezni. Viszont Szlovákiában ez egy rendkívül kényes kérdés, mivel a többségi társadalom elutasító a magyar nyelvhasználattal szemben. A parlamenti képviselettel rendelkező Most-Híd párt egy vegyespárt. Számukra ezeket a kérdéseket feszegetni politikai szempontból nem mindig célszerű, mivel a potenciális szlovák választók elfordulhatnak, ha a magyar nyelvi kérdést túlzottan erőltetik. Érdekes tény, hogy az utolsó pozitív előrelépést ezen a téren a parlamenten kívülről sikerült elérne az MKP-nak. 2013-ban a választójogi törvény módosításhoz kapcsolódó aláírásgyűjtéssel sikerült minisztériumi szinten módosítani a törvénytervezetet. Ennek eredményeként nem kurtították meg a nyelvi jogokat, sőt a kétnyelvű értesítők mellett a feliratokat, és egyéb információkat is ki kell írni magyarul. A Most-Híd korábban a vasúti feliratok kétnyelvűsítése érdekében nyújtott be törvénymódosítást a parlamentben, sajnos sikertelenül.
Forrás: hirek.sk; PestiSrácok.hu Kezdőkép: velemjaro.sk
