A felsőoktatásban is változást akarnak - Öt pontos javaslattal állt elő az Oktatói Hálózat
Öt ponttal egészítené ki az Oktatói Hálózat a pedagógusok követelésit. A magyar felsőoktatásban oktatók és kutatók autonóm szervezete úgy látja, ha Magyarország a tudásra szeretné alapozni a felzárkózást, akkor a felsőoktatásban is változásokra van szükség. Így érhetjük el, hogy ott legyünk, ahol tarthatnánk - mondta a PestiSrácok.hu-nak Máté András az Oktatói Hálózat tagja. Az ELTE bölcsészkarának tanszékvezetője ugyanakkor azt gondolja, hogy "nem lehet egymás megértése és meghallgatása nélkül változást elérni." Ennek ellenére részt vesznek a március 15-i nagyszabásúra tervezett Kossuth téri pedagógustüntetésen, de külön akciót nem terveznek.
Változásokat szeretnének a felsőoktatásban is. Az Oktatói Hálózat – amely hetekkel ezelőtt csatlakozott a kormány kerekasztal-tárgyalásait bojkottáló Civil Közoktatási Platformhoz (CKP) – öt pontban határozta meg követeléseit.
"Ma lényegesen kevesebben tanulnak a hazai felsőoktatásban, mint öt éve, és ez nem csak a demográfiai folyamatokon múlik, hanem a jelenlegi oktatáspolitikának is köze van hozzá, nagyjából fele-fele arányban. Utóbbi, az elmúlt években folyamatosan szűkítette, és nehezítette a felsőoktatáshoz való hozzáférést. Ezt pedig egy olyan ország, amely szeretne a világgazdaság centrumához fölzárkózni, nem engedheti meg magának."
– formálta meg véleményét Máté András az Oktatói Hálózat tagja. Ezért első és legfontosabb változásként szeretnék, hogy a kormány vessen véget a felsőoktatásba való bejutást tudatosan szűkítő oktatáspolitikának, és tartsa be a diplomások arányára vonatkozó európai vállalását, illetve vissza egyes szakok diszkriminációját, fizetőssé tételét. Az egyetemi docens szerint helyre kell állítani az egyetemek autonómiáját. A centralizált döntési rendszer egyetemekre való ráerőltetésével bénultságot idéztek elő az intézmények struktúrájában, hasonlóan a közoktatásban elért állapothoz.
A kancelláriarendszer hasonlóan rosszul működik, mint a közoktatásban a Klik.
– húzott párhuzamot a köz-és a felsőoktatás problémái között az ELTE bölcsészkarának tanszékvezetője.
Változást várnak a minősítési rendszerben is. Szerintük a jelenlegi esetleges és önkényes kritériumok helyett szakmailag megalapozott, új szempontokat kell kidolgozni. A minőségbiztosítási szabályozásnak minden intézmény és minden képzés tekintetében érvényt kell szerezni. Elvárják az európai szintű oktatásfinanszírozást és a béremelést. Előbbit a GDP 6 százalékáig kell felemelni, míg a fizetéseknek a szomszédos országokhoz – Lengyelország, Csehország, Szlovákia - hasonló szintet kell elérnie.
Ötödik pontként pedig társadalmi párbeszédet szeretnének. Olyat, amelyben az érintett szakmai és érdekvédelmi szervezetnek szava van a felsőoktatás és a kutatás feltételeit meghatározó minden kérdésben.
Ez nem olyan szféra ahol kiadom a parancsot, mint a hadseregben és azt végrehajtják. Itt nem lehet egymás megértése és meghallgatása nélkül változást elérni. Egyszerűen az oktató nem egy szerszám, amit bele lehet állítani úgy, ahogy azt a felsőbbség, kívánja, a hallgató pedig nem egy munkadarab, amit meg kell munkálni. Mindkettő önálló tényező. Ezek között pedig párbeszédre van szükség.
- teszi hozzá Máté András.
Az Oktatói Hálózat tagja azt még hozzáfűzi, ők is ott lesznek majd március 15-én a Kossuth téren, de nem szerveznek külön figyelemfelhívó akciót.
A Civil Közoktatási Platform 12 pontja
Javaslatcsomaggal állt elő a Civil Közoktatási Platform (CKP) kedden. Az ötven szakmai és érdekvédelmi szervezetet tömörítő együttműködés szerint a 12 pontos intézkedéscsomag oldja meg a közoktatás akut problémáit.Ahogy arról portálunk is beszámolt, a többi közt változást várnak az érettségi rendszerben, követelik a tanulók terheinek és a kötelező testnevelésórák számának csökkentését, a kötelező erkölcstan- és hittanórák megszüntetését, a tanárok kötelező óraszámának 22 órában való rögzítését, és béremelést a nem pedagógus végzettségű, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő kollégáknak.
Javaslatukra és arra, hogy tárgyalnak-e velük, március 10-ig várnak választ az Emberi Erőforrások Minisztériumától. A rendszerszintű átalakításra később tesz javaslatot a Civil Közoktatási Platform.
Fotó: moderniskola.hu
