Pesti Srácok

Törökország zsarolás helyett egy nap alatt megoldhatná a válságot - mondja a PS-nek Nógrádi György

Törökország zsarolás helyett egy nap alatt megoldhatná a válságot - mondja a PS-nek Nógrádi György

Helyesen döntött a magyar kormány akkor, amikor meghirdette a migrációs válsághelyzetet, hiszen jelenleg lehetetlen megmondani, hogyan reagál az a több tízezres migránstömeg, amely a balkáni határ lezárása után a görög-macedon határon feltorlódott – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő, aki szerint az illegális bevándorlók részéről bármelyik pillanatban erőszakos cselekményekre kerülhet sor. A szakértő beszélt arról is, hogy - az Európai Uniót zsaroló - Törökország, ha akarná, huszonnégy óra alatt megállíthatná a migránshullámot.

PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu

Pintér Sándor belügyminiszter szerdai budapesti sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy az egész országra kihirdetik a migrációs válsághelyzetet. Erreazért volt szükség a kormány szerint, mivel a most lezárt országokban körülbelül tízezer ember van, akik nem rendelkeznek tartózkodási engedéllyel és nem tudni, hogy melyik irányba indulnak el, ezért fel kell készülni, hogy meg lehessen védeni az országhatárokat. A belügyminiszter szerint ez a döntés azt jelenti, hogy a határokra több rendőrt és katonát vezényelnek. A honvédségtől 1500 fő vesz részt az akcióban és ha Magyarországon bárhol a határ mentén megjelennek migránsok, gyorsan meg tudják állítani őket.

Törökország egy nap alatt megoldhatná a válságot

Az, hogy a magyar kormány kihirdette a migrációs válsághelyzetet, ez az adott helyzetben logikus, hiszen jelenleg lehetetlen kiszámolni, hogyan reagál az a több tízezres migránstömeg, amely a balkáni határ lezárása után a görög-macedón határon feltorlódott – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint ugyanakkor annak egyelőre kicsi az esélye, az erőszakos migránstömeg a magyar határt veszélyeztesse. Nógrádi hangsúlyozta azt is, hogy a balkáni határ lezárásának az lehet a következménye, hogy a görög-macedón határon bármelyik pillanatban erőszakos cselekményre kerülhet sor és amennyiben áttörnének Görögországon a migránsok, akkor Macedónia veszélybe kerülne. A biztonságpolitikai szakértő kiemelte, hogy arra eddig korábban még nem is volt példa, hogy a balkáni országok egyetértenek Ausztriával és a visegrádi négyekkel, hogy nem szabad több illegális migránst beengedni. A szakértő ehhez kapcsolódóan megemlítette, hogy az EU állam és kormányfőinek csúcsértekezlete sikertelen volt, hiszen többek között a törökök újabb követelésekkel álltak elő és zsarolják az Európai Uniót. Pedig Törökország, ha akarná, akkor huszonnégy órán belül megállíthatná a migránshullámot – állította Nógrádi.

PestiSracok facebook image

Nógrád: két évet késtek az európai országok

A biztonságpolitikai szakértő kiemelte még, hogy a mostani intézkedéseket az európai országoknak legalább két évvel ezelőtt kellett volna megtenni, de ez gyakorlatilag lehetetlen volt, hiszen olyan belső politikai ellentétek voltak az egyes országokon belül és az unió tagállamai között, hogy ezt nem lehetett megtenni. A huszonnegyedik óra utolsó perceiben tették meg ezeket a lépéseket – emlékeztetett Nógrádi, majd hozzátette, Magyarország viszont nem lépett későn, hiszen felépítettük a kerítést, ráadásul mi már az első perctől összeurópai megoldásban gondolkodtunk, ám ez egészen idáig nem következett be.

Címlapfotó: Hirado.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.