Pesti Srácok

Nagy és vidám elmegyógyintézet a város közepén

Különös, mondhatni szürreális élményben részesül, akit a délutáni séta a ligetvédők fészkébe sodor. A régi Kertem egykori bútorait és épületeit újrahasznosító „favédők” egyszerre próbálnak a koppenhágai Christiania mintájára egyfajta ökokommunista társadalmi kísérletet megvalósítani, és megakadályozni a volt Hungexpo területén kialakult szeméttelep és elvadult susnyás felszámolását.

Woodstocki hangulatba csöppent forgatócsoportunk: egy lépésről-lépésre feltáruló, misztikus, lelassult világ a főváros belsejében, ahol merő véletlenségből a díszletek is ugyanolyanok. Színes szőttesekkel bebugyolált fák fogadtak minket, az egyiket még bölcsésztarisznyával is felvértezték – neki valószínűleg legalább annyira fáj a Tűzraktér megszűnése, mint az, hogy őt magát is ki akarják vágni a Liget projekt kivitelezői és a Gólya presszót is csak azért nem látogatja, mert gyökerei a Városligetben tartják. Érkezésünkkor még csendes, felügyelet nélküli délutáni foglalkozást tartottak maguknak az ápoltak, és lassan gyülekezett a nép az esti famentő koncertre készülve.

Jól jön a gyújtós

PestiSracok facebook image

Volt, aki a „favágó gyilkosok” által kivágott rönköt darabolta tovább kézműves bútorkészítéshez, vagy az esti ördögbotozás hátterét adó máglyához. Más a Kertem régi árlistáját mosta le – egyelőre számára is ismeretlen okból –, megint más pedig a szikes, száraz talajt kapálta fel néhány centi mélységben, hogy oda magokat ültessen. A mindenre lelkesen, kerítésen kívülről rácsodálkozó japán turistákon kívül, ennek valószínűleg csak a madarak fognak örülni. Külön kedvencünk az egyik veteményes mellett, vesszőkosárból rögtönzött komposztálóedény. Több dolgot sem gondoltak át ebben rendesen a favédők, hiszen ha annyi ideig ott akarnak maradni, amíg a növényi hulladékból komposzt lesz, azt a vesszőkosarat biztosan széteszi a rothadás, ráadásul egyelőre a téli felkészülésük sem tűnik meggyőzőnek. A csendesfoglalkozást nyugtató tamtamdobolás kísérte egy másik, helyben lakó, szuperszabad örökifjú jóvoltából. A lomha tekintetű ápoltak összetétele egyébként rejtői színességet tükrözött, kinézetük alapján pedig leginkább olyannak tűntek, mint akik nem mentek haza az 1973-as Miskolci Rockfesztiválról, de át se öltöztek.

A Liget projekt kontra szerb kommandósok

Első barátunk, aki hajlandó volt szóba állni velünk – nem csak távolról óbégatni –, horvát háborús veteránként mutatkozott be, és miközben a táborban élelmet csipegető dolmányos varjakkal barátkozott, az egyik elkerített területen, egy félig összedőlt épület oldalában „fészkelő”, képzelt kacsákról mesélt. A közösség önjelölt élelmezési népbiztosaként, már-már a belőlük kinyerendő töpörtyűt és zsírt is a tábori asztalon látta. Ő azt kérte, ne is fényképezzük, mert a szerb kommandósok még mindig vadásznak rá, az országban is illegálisan tartózkodik. Ilyenkor azért örülünk, hogy a vietnami háború már egy emberöltővel korábban volt.

Megtudtuk, hogy a közösség saját, bázisdemokrácián alapuló köztársaságot működtet, és a fontos ügyeket a napi plenáris üléseiken vitatják meg, ami nyilván jelentősen leegyszerűsíti a döntéshozatalt. Például hogy melyik frissen felkapált barázdába ültessenek a kacsatöpörtyűhöz hagymát, és hol legyen a tervbe vett őstölgyes kiindulópontja. Az egyik polgár elmondása szerint, korábban reggeli megbeszéléseik is voltak, de azt nagyon utálta. Hiába, a demokrácia fárasztó dolog. A polgárok egy része állítólag innen jár dolgozni, illetve egyetemre – utóbbiak bizonyára egészen más okból látják alkalmas szakdolgozati témának mindezt, mint amiért valóban az lehetne.

Kezet nem mosunk !!!444!!

Nem csak a zenepalotát, a személyes higiéniát is élesen elutasítják. Rákérdeztünk a tisztálkodóhelyiség(ek) hollétére is, de szerteágazó válaszokat kaptunk. Volt, aki azt mondta, mindjárt megmutatja, később mástól szóbeli tájékoztatást kaptunk a tartályról, amely által majd valamikor működő zuhanyzójuk lesz. (A komposztáló edényből és a zuhanyzóépítési tervből ítélve, hosszú távra terveznek.) Végül abban maradtak, hogy mindenki úgy oldja meg a mosdást, ahogy tudja, illetve a hippikommunából kimozdulva, a Városliget egy közeli pontján levő EU-konform vécé és zuhanyzó is lehetőséget kínál potom 300 forintért. Mindezzel összefüggésben fontos észrevételünk, hogy aki ebbe a remek közösségbe szeretne tartozni, vagy esetleg a jelenlétével tettleg obstruálni az évtized kulturális beruházását, az három dolgot feltétlenül vigyen magával. Elsőként fertőtlenítőt, aztán fertőtlenítőt, végül fertőtlenítőt, mert kezet fogni szeretnek, de mosni nem. Egészen érdekes epizódként, a Kertem árlistája mellett egy vádló tabló található a tervezett épületekről és beruházásokról, cetlivel rajta, hogy hány fát fognak kivágni a kedvükért. A zenepavilon mellett felbukkant a Regnum Marianum keresztje is, mint az Orbán-kormány bűnös beruházása, amely az időgépre vagy a teljes elmebajra utal.

Mérgeznek a fák

Végül találkoztunk az előzőeknél közlékenyebb helyben lakó nyilatkozóval is. Tőle megtudtuk, hogy ők is a Városliget rendbetételét szeretnék, de a százévesnek mondott – nagy többségében legfeljebb néhány évtizedes – fák és a romok tövében növő ecetfák megkímélésével. Ezekre egyedülálló értékként tekintenek, amelyeknek a pusztulását egy erdőnyi tiszafa kiültetése sem teheti jóvá. A tiszafa termése mindemellett mérgező, ami annak ellenére is rendszeres érvként merül fel részükről, hogy más köztéri növények termése is mérgező, viszont a tiszafáéhoz hasonlóan azok megevését sem teszi kötelezővé semmilyen kormányrendelet. A zöldterület méretének állítólagos csökkenése a másik fő aggodalmuk, hiszen meggyőződésük szerint az 1 km2 kiterjedésű Városliget az 525 km2 területű Budapest tüdeje.

A Liget szerepéről már a tiltakozók köreiben is megoszlanak a sokszor homályos vélemények. Az nem kérdés, hogy a használhatatlan, lepukkant épületeket el kell tüntetni, de az, hogy mi legyen helyettük, nem egyértelmű a tiltakozók többsége számára sem. Csak a fák, csak azokat ki ne vágják, mert azok pótolhatatlanok! Van viszont, aki olyannak szeretné látni a Ligetet, amilyen „eredetileg” volt: épületek nélküli közparknak. A Pannon-őstenger szerencsére nem került szóba, pedig az még ennél is eredetibb állapot.

Egységnyi lélegeztetőgép

A Ligetre lassan kétszáz éve nemcsak közparkként, hanem szórakozó- és rekreációs helyként is tekintenek a budapestiek, ezért különös, hogy éppen azok vennének el az emberektől egy kétszáz éve működő közösségi találkozóhelyet, akik a százéves fákra hivatkozva akár a munkagépek előtt is keresztbefekszenek. Még akkor is, ha az egész emberi civilizáció kivágott fák helyén létesült, ráadásul itt a zöldövezet megtartása mellett tervezik az építkezéseket.

A vitában két teljesen különböző szemlélet feszül egymásnak – valószínűleg kibékíthetetlenül –, és a kormány, illetve a vesszőből font komposztálóedény harcában valószínűleg a kormány lesz az erősebb. A megoldásban nem segíthetünk, de néhány kínzó kérdés mégiscsak felmerült bennünk, amelyekre nem kaptunk megnyugtató választ.

Mi ez a szag?

Mi lesz, ha kezdődik az Ozora?

Kezdőkép: PS-videó

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.