Offshorozásáról és az államot megkárosító ügyleteiről is hallgat Bajnai bizalmasa
Még mindig nem fogadta el az Országgyűlés gazdasági bizottságának meghívását Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) volt vezérigazgatója. A testület azért hallgatná meg Erőst, hogy kivizsgálja a korábbi bankvezér panamai offshore-botrányban előkerült ügyét. Fideszes politikusok szerint Erős titkol valamit, ha nem hajlandó számot adni az offshorozásáról. A PestiSrácok.hu úgy tudja, Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke a közeljövőben ismét megpróbálja értesíteni Erős Jánost és napirendre tűzni a meghallgatását. Budai Gyula korábbi elszámoltatási és korrupció-ellenes kormánybiztos portálunk kérdésére közölte, Erősnek nem csak az offshore-botránnyal kell elszámolnia, hanem a magyar államháztartást megkárosító ügyleteivel is, amelyeket egy állami tulajdonú nagyvállalat vezetőjeként 2007 és 2009 között hajtott végre.
Újabb botrányos ügy éghet Bajnai Gordon bukott miniszterelnök bizalmasának, Erős Jánosnak a körmére.A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) volt vezérigazgatóját most a panamai offshore-botrányban előkerült ügyével szeretné elszámoltatni az Országgyűlés gazdasági bizottsága, de Erős János még nem jelent meg a testület előtt. Fideszes politikusok szerint Erős titkol valamit, ha nem hajlandó számot adni az offshorozásáról. Információink szerint a bizottság a közeljövőben újabb meghívót küld majd Erősnek, de kérdés, hogy a korábbi bankvezér megjelenik-e a grémium előtt.
Svájci számlás panamai cégbe ment a pénz
Erős offshore-ügyéről a Direkt 36 rántotta le a leplet. A portál megírta, a panamai offshore-iratokból az derült ki, hogy az Index tulajdonosának, Spéder Zoltánnak a bankjában, az FHB-ban érdekelt osztrák Heinrich Pecina Pecina Collegia nevű magánalapítványa 2007 végén eladott egy Wintercastle nevű céget körülbelül 50 000 euróért (mintegy 15,5 millió forint) a panama bejegyzésű Garuda Group-nak. Az offshore-papírok szerint a svájci UBS banknál számlával is rendelkező Garuda tulajdonosa Erős János volt. A dokumentumok szerint később jelentős pénzmogás volt a Garuda és Pecina érdekeltségei között. 2009 júliusában a Garuda átutalt 5,4 millió eruónyi (1,6 milliárd forint) hitelt Pecina egyik cégének, a VCC Financial Information Services GmbH-nak. Néhány hónappal később azonban a VCC Financial vissza is fizette ezt az összeget, de nem a Garudának. Erős cége kérte ugyanis, hogy egy bécsi vagyonkezelőnek utalják a pénzt. A Garuda-ügylet esetében pénzmosás gyanújával vizsgálódtak is az osztrák hatóságok, de ez az eljárás 2015 áprilisában egy év után eredménytelenül zárult.
Az offshorozásra egy munkatársán keresztül írásban reagált Erős János, aki a Garuda nevű panamai cégről azt közölte, hogy befektetésszervezés és menedzsment-tanácsadás volt a feladata, és azért vette meg a Wintercastle nevű céget Pecina alapítványától, mert egy „tervezett befektetéshez szükséges projektcég” lett volna. Erős azt írta, hogy a Garudát egy hosszú lejáratú hitelből működtette, és így ez volt a forrása annak a hitelnek is, amelyet a cég adott Pecina érdekeltségének. A projekt végül meghiúsult, és ezért fizette vissza a pénzt Pecina néhány hónappal később.
Milliárdok fedezet nélkül
A PestiSrácok.hu az ügyben Budai Gyula korábbi elszámoltatási és korrupció-ellenes kormánybiztost is megkereste, aki kérdésünkre kijelentette, Erősnek nem csak az offshore-botránnyal kell elszámolnia, hanem a magyar államháztartást megkárosító ügyleteivel is, amelyeket egy állami tulajdonú nagyvállalat vezetőjeként 2007 és 2009 között hajtott végre.
„2011 júliusában hűtlen kezelés, hivatali visszaélés, vesztegetés és jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének gyanújával tettem büntetőfeljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen a péti Nitrogénművek Zrt.-nek nyújtott állami hitelgarancia és kezességvállalás ügyében. A szóban forgó ügy azért botrányos, mert a Gyurcsány-kormány 2008-ban készfizető garanciát vállalt a Nitrogénművek ötvenmillió eurós, valamint tízmilliárd forintos hitelére. Azonban az erről szóló kormányhatározatot 2009 januárjában úgy módosították, hogy az addigi biztosítékokat – a cég ingatlan vagyonát és részvényeinek 76 százalékát – kivették a döntésből. Tehát Gyurcsányék innentől fedezet nélkül kezeskedtek a társaság hiteleiért” - mondta a PestiSrácok.hu-nak Budai Gyula.
Budai Gyula elmondása szerint 2009 elején a kormány határozott arról, hogy a Péti Nitrogénműveknek 10 milliárd forint forgóeszközhitelt és 52 millió euró beruházási hitelt nyújtson az MFB, és az előbbi egészére, míg az utóbbi 80 százalékára vállaljon garanciát az állam. Ebben a határozatban szerepelt, hogy a cég részvényeinek 76 százalékát le kell adni biztosítékul a Kellernél, a cégnek ingatlanfedezetet is kell adnia, továbbá az MFB két tagot küld a cég igazgatóságába. Ezt a határozatát úgy módosította a kormány 2009. január 23-án, hogy az állami garancia „ellenértékét” kivette belőle, ráadásul a cég már január 22-én hozzájutott a hitelhez.
Budai Gyula felidézte, hogy a hitel folyósítása után, szeptember 9-én értesítette az MFB, hogy a Péti Nitrogénművek – előtörlesztve – visszafizette a hitelt. Ebből arra következtetett a kormánybiztos, hogy nem is volt szüksége a hitelre. A bank pedig a nagy összegű befizetés nyomán, esetleges pénzmosás miatt, bejelentést tett az illetékes hatóságnál.
Tudatos kötelezettségszegés
A korábbi elszámoltatási kormánybiztos kiemelte: ha a Nitrogénművek gazdálkodása veszélybe került volna, akkor ezeket a hiteleket a magyar államnak kellett volna megfizetnie, de az ügyet az unió is vizsgálta és visszafizetésre kötelezte a céget. Budai Gyula korábban a hitelnek a második kormányhatározatot egy nappal megelőző folyósítását is kifogásolta, és azt is, hogy szerinte annak kamata túl alacsony volt.
„Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság is aggályosnak tartotta a hitelt, amelyben Erős Jánosnak, Gyurcsány Ferencnek, Veres János volt pénzügyminiszternek és Gráf József egykori agrárminiszternek elévülhetetlen érdemei voltak. Az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy az MFB által nyújtott hitel állami támogatásnak is betudható volt, a nitrogénműveknek adott előnyök pedig versenytorzítóak voltak. Az uniós vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a hitelek csak részben voltak összeegyeztethetőek a közösségi joggal. Mindezek alapján hozta meg a bizottság azt a döntését, hogy a társaságnak vissza kellett fizetnie a hitelt” - hangsúlyozta Budai Gyula. A politikus szerint az ügyben Erős János és az akkori kormánytagok is tudatos kötelezettségszegést hajtottak végre, amelynek lehetett volna büntetőjogi vonzata.
"Nem árt jóban lenni Erőssel"
Ismert, Erős János olyannyira kulcsember volt a szocialista hatalmi rendszerben, hogy a 2002-es kormányváltás után közvetlenül, 2002 májusában kinevezték az MFB kormánybiztosának, majd a fejlesztési bank élére. Erős túlélte az őt barátjaként bemutató Medgyessy Péter bukását is, és Gyurcsány Ferenc, utána pedig Bajnai Gordon kormányzása alatt végig ő maradt az MFB vezére, egészen 2010-ig. Erősről a Magyar Narancs 2002 májusában azt írta: „politikai értelemben olyan embernek számított, aki mindkét koalíciós párt (az MSZP és az SZDSZ ) számára bármilyen fontos posztra elfogadhatónak tűnt (…) erősen tartja magát az a nézet, miszerint Erős >>kollektíve vállalhatatlan<< a bankszakma részére, >>kitagadása<< a maga nemében sajátos. Leginkább egy tékozló fiú kipaterolására emlékeztet, akit családtagjai titokban, egyenként látogatnak. Az, hogy az utóbbi esztendőkben többször is megfordultak az előszobájában a hazai pénzügyi szféra prominensei, arra enged következtetni, hogy akadnak, akik úgy gondolják: >>fű alatt<< nem árt jóban lenni vele.”
Budai Gyula a PestiSrácok.hu-nak leszögezte, ilyen háttérrel rendelkező erős szocialista kapcsolatokkal rendelkező ember esetén őt egyáltalán nem lepte meg, hogy a korábbi bankvezér neve újabb gyanús ügyletben bukkant fel.
A vezető képen Erős János beszélget Bajnai Gordonnal.
