Palkovics: a differenciált oktatás a végcél, de addig is szükség van átmeneti intézkedésekre
Nyár végig elkészülnek azok a rövid távú, átmeneti intézkedések, amelyek tartalmi változásokat hoznak és egyben jóval nagyobb szabadságot biztosítanak majd a tanárok számára – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Palkovics László oktatási államtitkár. A tanmeneteket az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet dolgozza ki, a benne foglaltak viszont nem lesznek kőbe vésve: a pedagógusok eldönthetik, hogy az elvárt minimum szint fölötti időt mire fordítják. A hosszútávú cél, a differenciált oktatás megvalósítása, vagyis hogy minden diák ugyanazt a színvonalas oktatást kapja, de a saját tempójában.
A tanmenetek egyfajta módszertani útmutatók lesznek, amelyek a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb teret engednek a pedagógusok számára. Alapját képezik a 2018-ra elkészülő Nemzeti Alaptantervnek (NAT), de addig is szükség van átmeneti megoldásra, hogy már szeptembertől csökkenjen a diákok túlterheltsége – mondta a PestiSrácok.hu-nak Palkovics László oktatási államtitkár. Hozzátette, olyan szintre csökkentik a NAT-ban lévő tudásmennyiséget, amely elég lesz minden magyarországi diák számára az érettségihez, az intézmények közti átjáráshoz és a továbbtanuláshoz. Mint mondta, szeptembertől a diákok az óra egyik felében a tananyag központi részét, vagyis a minimális követelményeket sajátítják el, a fennmaradó idő tartalmáról pedig az iskola, illetve a tanárok dönthetnek. A lexikális tudás tovább mélyítésén át a diákokkal való képességfejlesztésen keresztül bármivel, ami a fejlődést szolgálja. "Ez rájuk van bízva" – fogalmazott Palkovics László. Hangsúlyozva azt is, hogy "az új tanévtől mindenképpen csökken a gyerekek terhelése."
Ezzel együtt a tanárok szabadsága is nagyobb lesz. Arányosan a jelenlegi NAT-ban foglalt tananyagmennyiség csökkenésével megnő a pedagógusok mozgástere.
Az eddigi 10 százalékhoz képest - tantárgytól függően - jóval nagyobb arányban térhetnek majd el a tantervtől
– tette hozzá Palkovics László.
A politikus problémának látja a mai fiataloknál, hogy nem alakul ki bennük egy kép már kisgyermekként a különböző szakmákról, utalt dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének a napokban tett felvetésére a pályaorientáció és az üzemlátogatások szükségessége kapcsán. Palkovics László azt mondta, több javaslatuk is van arra, hogyan ismertessék meg a gyerekekkel a szakmákat. Az egyik ilyen ötlet, hogy beépülne a tananyagba egyfajta „indirekt pályaorientáció”.
Főként a gazdaságfejlesztést szolgáló tantárgyak – mint a matematika vagy például az informatika – esetében lenne fontos, hogy a diákok megismerkedjenek a lehetőségeikkel
– tette hozzá, kiegészítve még azzal, hogy "ennek kidolgozásában a vállalatok segítségét is várják."
A nyelvvizsga hiánya miatt beragadt diplomák kapcsán az államtitkár úgy fogalmazott, a baj valószínűleg az oktatás szakaszai közötti összehangoltság hiányával függhet össze, hiszen itthon az európai országokhoz hasonló vagy magasabb óraszámban tanuljuk az idegen nyelveket és a nyelvtanárok is kiválóak.
Az alsó tagozaton tanulunk valamit, majd a felsőben ugyanezt újrakezdjük, és ez ismétlődik a középiskolában is.
Ennek az egyik következménye a sok beragadt diploma, mert egyik tanulmányi szakasz végére sem tudják megszerezni a diákok a középfokú nyelvvizsgát. Erre az egyik megoldási javaslatuk, hogy 2020-tól, aki egyetemre szeretne majd menni, annak kötelező lesz a középfokú nyelvvizsga.
A szeptemberben induló új szakképzési rendszer kapcsán az oktatási államtitkár megismételte, a szakgimnáziumba jelentkezők nem szenvednek majd hátrányt a gimnáziumot végző társaikkal szemben. A struktúra kialakításának lényege, hogy amellett, hogy érettségit és szakmát ad a diáknak, megkapja azt a kellő szakmai és természettudományos tudásanyagot, ami ahhoz kell, hogy emelt szinten le tudjon érettségizni és ilyen módon felvételizni tudjon egyetemre, vagy főiskolára, és ezen tudás birtokában jó eséllyel szerezzen diplomát.
Forrás: PestiSrácok.hu
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
